Rutin vérkép - A leggyakoribb vérvizsgálati adatok értelmezése

A szervezetünk vizsgálatának a legegyszerűbb és leggyorsabb módja a vérkép elemzése, a laboratóriumi vizsgálata. Az egészségi állapotunk felmérésére éppúgy alkalmas vizsgálati módszer, mint bizonyos betegségek felismerésére.

A vérkép elemzési eredményen feltüntetett referencia értékek, több tényezőtől függnek: befolyásolja az életkor, a nem, az elfogyasztott ételek és italok, a szedett gyógyszerek.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Laborvizsgálatok

A SYNLAB laborvizsgálatokkal várja ügyfeleit: az alap állapotfelmérő vizsgálatok mellett, lehetőség van különböző allergiák kimutatására, cukorbetegséggel kapcsolatos vizsgálatokra, pajzsmirigyproblémákkal kapcsolatos vérvizsgálatra, tumormarkerek ellenőrzésére, de a terhes kismamák szükséges vizsgálatait is elvégzik. A WEBBeteg látogatói 10% engedményben részesülnek. Bővebben a laborvizsgálatokról és a jelentkezésről>>

Egyes értékek meghatározásánál - pl. vércukor - éhgyomri vizsgálat szükséges. A különböző laboratóriumokban használt mértékegységek sem mindig egységesek, ezért találkozhatunk különböző értékekkel.

A vérkép elemzés során a vérplazmában úszó sejtek számának, alakjának, nagyságának, típusának, és egyéb jellemzőinek a meghatározása, vizsgálata történik.

A rutin vérvizsgálat során információt kaphatunk a vér alakos elemeiről (vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke), valamint a máj- és vese működéséről, vércukorszintről, vérzsírok szintjéről.

Miből  áll a rutin vérkép? 

Vörösvértest (VVT): a vöröscsontvelőben képződő, mag nélküli alkotóelemek. Feladatuk a vérben a vérgázok (oxigén, széndioxid) szállítása. Élettartamuk kb. 120 nap, elöregedésük után a lépben bomlanak le.

Normál érték: 4.2-5.6 T/l, amely a vérben a VVT-k számát mutatja, adott mennyiségű vértérfogatban.

Normál vérkép - Hogyan értelmezzük a leletet gyermekeknél?

Mikor gyermekünket vérvizsgálatra küldik, majd az eredményt látjuk, gyakran nem tudjuk értelmezni. Nem tudjuk, hogy a csillaggal jelölt részek mit jelentenek, mennyire kell megijednünk. Hogyan értelmezzük a leletet gyermekeknél? >>

Ha a keringő vörösvértestek száma a normál értéknél alacsonyabb, vérszegénységről beszélünk. Sokkal ritkábban fordulnak elő olyan betegségek, amelyek a vörösvértestek felszaporodásával járnak. 

Hemoglobin (Hgb): a vörösvértestekben lévő molekula, mely a vérben történő oxigén szállításáért felelős.

Normál érték: 120-140 g/l, amely a vérben lévő hemoglobin mennyiségét tükrözi. Szintje alacsonyabb, ha vérszegénység áll fenn. Magasabb az értéke idült szívbetegség vagy tüdőbetegség következtében, illetve kevés folyadékbevitel során kialakult kiszáradás miatt. 

Hematokrit (Hct): százalékban fejezi ki a vörösvértestek térfogatát a teljes vérmennyiségben.

Normál érték: 0.36-0.48 

MCV (Mean Corpuscular Volume): a vörösvértestek átlagos térfogatát mutatja.

Laborértékek

Labor normálértékek>>

Normál értéke: 80-99 FL

Emelkedett az értéke azokban a betegségekben, ahol a VVT-k száma nagyobb az átlagosnál (pl. B12 és folsav hiány), és csökkent értékkel találkozhatunk a normálnál kisebb VVT-ket eredményező betegségekben. 

MCH (Mean Corpuscular Hemoglobin): egy VVT-re számított hemoglobin mennyiség.

Normál érték: 27-31 pg

Vérszegénység (anaemia)

A vérszegénység általában lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, viszont vannak megbízható jelek, melyek alapján felmerülhet a betegség gyanúja. A vérszegénység tüneteiről>>

MCHC (Mean Corpuscular Hemoglobin Concenration): egy VVT-re számított hemoglobin koncentráció.

Normál érték: 305-355 g/L, amely a hemoglobin koncentrációtól függ. 

Fehérvérsejt (FVS): a csontvelőben képződő, maggal rendelkező sejtek. Fő feladatuk a védekezés, fertőzések leküzdése. 5 fő fajtájuk van (granulociták: eozinofil, bazofil, neutrofil, monociták, limfociták). Ha a szervezet bármely pontján pl. fertőzés alakul ki, számuk és arányuk rövid időre megváltozhat.

Normál érték: 4.8-10.8 G/l, amely egy adott vértérfogategységre számítva adja meg a fehérvérsejtek tényleges számát.

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Leukémia - Kik a veszélyeztetettek? A leukémia tünetei  Vérképzőszervi daganatok (leukémia, limfóma) A non-Hodgkin limfóma Az orvos válaszol: Mi az a bronzdiabétesz? A vérszegénység (anaemia) A vérszegénység kezelése

A fehérvérsejtek 5 fajtája, más és más kórképekben mutat emelkedést. Leggyakrabban bakteriális fertőzés kapcsán emelkednek, ezen kívül vérképzőszervi daganatokban is magas számmal, és a normál alaktól eltérő sejtekkel találkozhatunk.

Ha a fehérvérsejtek száma csökken, a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekkel szemben. Ilyen esetben a csontvelő betegségére, elégtelen működésére van gyanú. 

Vérlemezke (trombocita): csontvelőben termelődő, a véralvadásban szerepet játszó, sejtmag nélküli elemek.

Normál érték: 150-400 G/l, amely a vérlemezkék számát adja meg adott egységű vértérfogatban.

A számuk csökkenhet a csontvelő betegsége, illetve a lép megnagyobbodása következtében, ilyenkor fokozott vérzékenység alakul ki. Számuk fokozódása esetén megnő a vérrög képződés esélye.

(WEBBeteg - Dr. Borsi Lieber Katalin)