Miért más a roma beteg? Hogyan kell vele bánni?

Bizonyára mindenki látott már kórházak folyosóján, rendelők várótermében tömörülő roma embereket, asszonyokat, akik beteg rokonukra várakoznak, ezzel némileg értetlenséget kivívva a többségi társadalomban élő társaik részéről.

Kicsit hangosak, kicsit másak, mint „mi” - vajon mi ennek a jelenségnek a háttere, és hogyan lehet roma betegekkel méltó módon, hagyományaikat nem sértve, ugyanakkor a társadalom által is elfogadott módon kommunikálni?

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A roma közösség alappillére a család, mindent ennek rendelnek alá. Gyakran három-négy generáció él együtt, ahol a legnagyobb becsülete a legidősebb férfinak, majd a legidősebb asszonynak van, de a gyerekekkel és az öregekkel is tisztelettel bánnak.

Ha valami vitás kérdés van, mindig a csapatban fellelhető férfihoz kell fordulni, legyen az akár csak tizenhárom éves. Éppen ezért, ha kórház folyosóján jajveszékelő asszonycsoportba botlunk, érdemes a fiúhoz, férfiemberhez odamenni, és vele megbeszélni a dolgokat, ő könnyedén rendet rak majd köztük. Ha nincsen férfi a csapatban, akkor a legidősebb asszonyhoz kell fordulni.

Miért mennek csoportosan a kórházakba látogatni?

A romák feltétel nélkül hisznek a túlvilági életben, valamint abban, hogy a szellemek visszatérnek, ezért még földi életükben jól kell bánni a betegekkel, minden jóval elhalmozni, főleg, ha az illető haldoklik.

Gondolatok az orvos-beteg kapcsolatról

Lehetséges, hogy orvos és betege ma már alapvetően nem érti meg egymást, és ez vezet a kölcsönös bizalmatlansághoz, az együttműködés hiányához, végül a gyógyulási folyamat megtorpanásán keresztül a gyógyító tevékenység presztízsének csökkenéséhez? Az orvos-beteg kapcsolatról >>

Olyankor kötelessége a nagybeteget minden egyes családtagnak meglátogatni, különben a haldokló ember szelleme visszajár majd, és mindenkit számonkér: ezért is van az, hogy a romák beteglátogatóba csapatostól járnak.

A család közösen dönti el, hogy a betegnek melyik gyógymód használ majd, természetesen itt is a legidősebb férfinak, majd asszonynak van a legnagyobb szava ebben, már csak ezért is fontos számukra, hogy mindenki minden egyes szót halljon, és közbeszólhasson.

Hagyományok, melyek a gyógyító munkát befolyásolhatják

Hagyományőrző roma asszony nem fordíthat hátat a férfiaknak, éppen ezért sűrűn előfordulhat roma családoknál, hogy férfi orvosnak nem engedik beadni a muscularis injekciót, amit a „fenékbe” kell, hogy kapjanak.

Hasznos praktikák orvosoknak

Felmérések szerint 15-18 másodpercig hallgatja az orvos a beteget anélkül, hogy félbeszakítaná. A betegnek tehát fel kell készülnie, hogy ez alatt mondja el a problémáját – jó, ha összeírja a kérdéseit.  Hasznos praktikák orvosoknak >>

Ez nem tudatlanság, ellenkezés, egyszerűen a hagyományok nem engedik. Ezt könnyen ki lehet küszöbölni, ha a nővérke adja be a szurit, erre az időre az orvos pedig menjen ki.

Serdülőkortól a gyermekek nem vetkőzhetnek le, hónaljukat, combjukat nem mutathatják meg felnőttnek, ami szintén bizonyos fennakadást okozhat, de egy kis empátiával, leleményességgel ezt is ki lehet küszöbölni, és ha nincs feltétlenül szükség erre, akkor pedig ki kell hagyni.

Virrasztás - hagyomány kontra jogszabályok

Az elhunytat napnyugta után helyezik örök nyugalomra. Az egészségügyben ez fennakadást okozhat, de gyakran megoldható, hogy ne szállítsák el azonnal a halottat, hanem találjanak valami módot arra, hogy a virrasztás ősi szokását is meg tudják ejteni a hozzátartozók, és a szükséges intéznivalókat is meg lehessen tenni bárki megbántása nélkül.

Nagyon sokat beszélnek manapság a toleranciáról. Első lépésként minden kisebbségi csoportnál meg kell érteni a kulturális hátteret, bizonyos tényezőket ahhoz, hogy senki érdeke ne sérüljön, és a gyógyító munkát mindenki hasznára el lehessen végezni.

(WEBBeteg - Nyerges Szilvia, újságíró)