• Antibiotikum - A leggyakoribb tévhitek

        WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
        Szerző:
        WEBBeteg

        A legáltalánosabb téves elképzelés, hogy az antibiotikumok vírusok ellen is hatásosak. Ezeket a készítményeket ugyanis sokáig vírusos megbetegedésekre is felírták az orvosok.

        Bár a vírusok és baktériumok mikroszkopikus méretű mikrobák, köztük számos alapvető különbség van, emiatt az ellenük alkalmazott terápiáknak is különbözőknek kell lenniük. Mégis rengeteg a tévhit ezzel kapcsolatban. A legáltalánosabb téves elképzelés, hogy az antibiotikumok vírusok ellen is hatásosak.

        A gyógyszerszedés szabályai

        Nem véletlen, hogy a gyógyszerek nagy része csak orvosi vényre adható ki. Nem mindegy ugyanis, hogy egy adott hatóanyag milyen formában jut be a szervezetbe.
        Bővebben a gyógyszerekről

        A közhiedelemre az elmúlt időszakig jellemző általános gyógyszerrendelési hiba adhat alapot. Az antibiotikumokat sokáig vírusos megbetegedésekre is felírták az orvosok félve az esetleges bakteriális felülfertőződéstől abból kiindulva, hogy a vírusos alapbetegség gyengíti az immunrendszert, így megnő az esélye a bakteriális fertőzések kialakulásának.

        Ez súlyos betegeknél, immundeficiens állapotokban így van, de a hétköznapi nátha antibiotikumos kezelése ma már elítélendő egyrészt a hatástalanság miatt, másrészt a rezisztencia terjedése és a mellékhatások veszélye miatt.

        Hirdetések

        Miért csak a baktériumok ellen hatásosak?

        A baktériumok mérete mikrométeres nagyságrendbe tartozik, míg a vírusok nagysága nanométeres tartományban mérhető.

        Óvatosan az antibiotikumokkal!

        Ne követeljünk minden megfázásra antibiotikumot a háziorvostól! Csak a bakteriális fertőzések kezelhetők és kezelendők antibiotikummal.
        Szemléletváltás kell

        A kisebb vírusok kizárólag örökítőanyagot (nukleinsavat) és fehérjét tartalmaznak, míg a nagyobbak zsírnemű és szénhidrát tulajdonságú anyagokat is magukban foglalnak. A nukleinsav vagy RNS, vagy DNS lehet, a kettő együtt egyazon vírusfajtán belül nem fordulhat elő.

        Ezzel szemben a baktériumokra komplex felépítés jellemző. Sejtalkotóik között mindig megtalálható a sejtburok.

        A baktériumok nélkülözhetetlen alkotója a citoplazma, amely alapállományként működik, illetve a maganyag, amely a baktérium örökítőanyaga, tehát a szaporodásért felelős.

        Járulékos elemként fajtól függően a baktérium rendelkezhet még tokkal, mikrokapszulával és nyákkal, amelyeknek a külső védekezésben van szerepük. Az esetlegesen jelen lévő csillók és fimbriák a mozgást segítik, illetve egyes fimbriák a szaporodáshoz szükségesek (természetesen nem minden baktériumfaj esetében). 

        Prebiotikumok, probiotikumok, szinbiotikumok

        A bélflóra fő funkciója a kórokozókkal szembeni védelem, valamint az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása. Ha a bélflóránk egyensúlya felborul, és a káros baktériumok száma megnő, célszerű probiotikumokat, prebiotikumokat alkamaznunk az egyensúly helyreállítása érdekében. Prebiotikumok, probiotikumok

        Hatalmas különbség van a vírusok és a baktériumok szaporodásában.

        A baktériumok önállóan képesek szaporodni, ezzel szemben a vírusok önálló szaporodásra képtelenek, kizárólag gazdasejt segítségével képesek megsokszorozódni.

        A vírus bejut (penetrál) a gazdasejtbe, ahol saját örökítőanyagának segítségével mintegy átprogramozza a gazdasejt életműködését és arra kényszeríti, hogy felhagyjon a normális működéssel.

        Végül a gazdasejt a saját életműködéséhez szükséges fehérjék helyett a vírus fehérjéit fogja termelni, így mintegy a vírus szaporításának gépezetévé válik.

        Így működnek az antibiotikumok

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az antibiotikumok a baktériumsejt szaporodását illetve életfolyamatait eltérő mechanizmusokkal gátolják. A gátolt életjelenségek és a károsított struktúrák olyan jellemzői a baktériumsejtnek, amelyekkel a vírusok nem rendelkeznek, emiatt az antibiotikumok nem hathatnak rájuk.

        A sejtburok egyik rétege az ún. peptidoglikán-réteg (az elnevezés az alkotó anyag kémiai szerkezetére utal), amelynek felépülését a penicillinek és a cefalosporinok gátolják. A sejtburok legkülső rétege a külső membrán (hártya), amelynek károsításával a polimixinek a baktérium pusztulását okozzák. A vírusok nem rendelkeznek peptidoglikánnal és külső membránnal, tehát ellenük ezen szerek nem lehetnek hatásosak.

        A baktériumokra jellemző fehérjeszintézist, vagyis a sejtalkotók és az életfolyamatokhoz szükséges fehérjék előállítását gátolják az aminoglikozid, makrolid antibiotikumok, a chloramphenicol és a tetraciklinek. A vírusok saját fehérjeszintetizáló rendszerrel nem rendelkeznek, emiatt hatástalanok az említett antibiotikumok.

        A vírusok elleni gyógyszeres terápia három ponton képes meggátolni a vírus szaporodását. Vannak szerek, amelyek megakadályozzák a vírusok bejutását a gazdasejtbe. Más gyógyszerek gátolják azokat a nukleinsavakat, amelyek a gazdasejt vírustermelésre történő „átprogramozását” végzik.

        Végül léteznek olyan készítmények, amelyek a vírussal fertőzött sejtben a vírus nukleinsavának, vagyis örökítőanyagának termelését gátolják, ezzel megakadályozzák a kórokozó szaporodását. Mivel tehát a vírusok és baktériumok nagyon különböző kórokozók, az ellenük hatásos terápiáknak is különbözőknek kell lennie.

        Dr. Kónya Judit
        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Óvatosan az antibiotikumokkal!

        A penicillin feltalálását követően az addig gyógyíthatatlan betegek millióit lehetett megmenteni a haláltól. Hivatalos orvosi fórumokon is a fertőző betegségek végleges leküzdéséről beszéltek. Napjainkra azonban kiderült: szó sincs erről, sőt, az antibiotikumok elterjedésével új problémákkal kellett szembesülnünk.

        Probiotikumok - A barátságos baktériumok

        A probiotikumok azok a baktériumok, melyek együtt élnek velünk, de nem okoznak megbetegedéseket. A barátságos baktériumok segítik az emésztést, védik a szervezetet az ellenséges baktériumok ellen, azaz erősítik az immunrendszert.

        Torokfájás: Mikor van szükség antibiotikumra?

        A vírusos eredetű megfázás tüneteként sokszor jelentkezik torokfájás, gyakran ez a betegség első tünete. A torokfájás lehet bakteriális eredetű is, a gyógyuláshoz ilyenkor antibiotikumra is szükség van. Milyen tünetek alapján különböztethetjük meg a vírusos fertőzést a bakteriálistól, mikor forduljunk orvoshoz?

        Tovább nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma

        A 6. héten tovább emelkedett az influenzás panaszokkal orvoshoz fordulók száma: 2016. február 5-11. között a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentéseinek alapján végzett becslés szerint az országban az előző hetinél 27,5 százalékkal több, 60 900 beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.

        Harc a baktériumok ellen

        A baktériumok csak néhány mikrométer átmérőjű egysejtű élőlények, mégis ha a betegséget okozó fajtáik megtámadják a szervezetünket, súlyos, kezelés nélkül akár halálos betegségeket is tudnak okozni.

        Férfi influenza: valós betegség lehet?

        A férfi influenza kifejezést leginkább pejoratív értelemben használjuk azokra, akik túl sokat panaszkodnak a megfázásuk vagy influenzájuk miatt. Egy kutatás eredménye azonban arra enged következtetni, hogy a férfi influenza valós betegség lehet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA