• Őssejtkezelés és -kutatás hazai szabályozása

        Szerző:
        WEBBeteg

        Magyarországon jelenleg az egyetlen elfogadott, klinikai terápiában alkalmazható őssejtbeültetés a csontvelő-transzplantáció, illetve bizonyos életveszélyes bőrsérülések esetén - engedélyhez kötötten - a bőr-őssejtek beültetése, amellyel az életveszélyes hámhiányt pótolják.

        Madarász Emília, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete idegi sejt- és fejlődésbiológia laboratóriumának vezetője pénteken az MTI-nek úgy fogalmazott: "iszonyatosan sokféle" őssejt létezik. A valódi humán embrionális őssejt csakis egészen fiatal, párnapos embrióból izolálható, mesterséges megtermékenyítő állomásokon visszamaradt embriókból.

        Hirdetések

        A normális embrionális fejlődés néhány napja után ebből milliófajta olyan törzssejt képződik, ami azután már a szöveteket hozza létre.

        Csak a nagyon korai őssejt képes még minden szövetet létrehozni. Két nappal később már nagyon sok fajta szöveti őssejt létezik, ezeket már elkötelezett őssejteknek hívják, és ahogy az embrió fejlődik, még inkább többfajta lesz.

        Ezért amikor egy abortált magzatból kinyernek egy sejtegyüttest, az olyan heterogén, hogy "nem tudni, mi van benne" - mondta. Azt, hogy milyen eljárásokat lehet őssejtekkel végezni, egy uniós rendelet szabályozza január elsejétől.

        Mi engedélyezett a hazai terápiában?

        Ma Magyarországon terápiában kizárólag a csontvelő-transzplantáció engedélyezett és bizonyos engedélyek birtokában a bőrpótlás, mivel nagy százalékú bőrfelületi hiány azonnali halált jelent és ehhez képest az, hogy esetleg rákot okoz, eltörpül az azonnali életmentéshez képest.

         

         Mik az őssejtek?


        Az őssejtek olyan sejtek, melyekből – elvileg – az emberi szervezet bármely sejttípusa létrehozható. Szervezetünk sejtekből épül fel, melyek szövetekbe, majd a szövetek szervekbe rendeződnek, végül a szervek szerrendszereket alkotnak. Bővebben az őssejtekről >>

        Emellett szintén engedélyekhez kötötten lehetőség van a vérképző szervek köldökzsinórvér-eredetű pótlására - mondta.

        Tehát azok a beavatkozások engedélyezettek, ahol őssejtet vagy ismert őssejt-együttest olyan környezetbe ültetnek be, amely az ő saját őssejtkörnyezete. Itt az őssejt ugyanolyan környezetbe kerül, mint amelyben egyébként is létezik és nagy valószínűséggel ugyanúgy fejlődik, ahogy normálisan fejlődnie kell. Ha nem ide helyezik el, "akármi" lehet belőle.

        Ha az adott környezetben az őssejt képes gyorsan tovább osztódni, akkor abból akár rák is lehet. Ha nem igazán "aktív", és a környezet tényleg "nagyon nem tetszik neki", akkor elpusztul, eltűnik a környezetből.

        Fontos ismerni a fejlődés menetét

        A szakember hihetetlenül fontosnak nevezte, hogy megértsük a fejlődés folyamatait, azt, hogyan lesz az egyetlen petesejtből olyan gondolkodó lény, mint az ember.

          Mi is az őssejtkutatás?


        A tudomány az őssejtkutatástól remél áttörést egyes súlyos betegségek gyógyításában; az egynapos embrióból kinyert úgynevezett őssejtekből bármilyen emberi sejt kifejlődhet. Felhasználhatók például gerincvelő pótlására, Parkinson-kórban szenvedők agysejtjeinek helyreállítására vagy fiatalkori cukorbetegség ellen. Miután azonban az őssejtek kinyeréséhez el kell pusztítani az embriót, a kutatások ellenzői gyilkosságot emlegetve az abortuszhoz hasonlítják az embrionális őssejtkutatást. Emberi őssejtek mint a gyógyászat alapelemei>>>

        "Ez ma még misztikum" - tette hozzá. Madarász Emília elmondta: Magyarországon komoly laboratóriumi kutatások és felelős klinikai vizsgálatok folynak. Klinikai kísérleti stádiumban van az érképzés őssejtekből.

        Laboratóriumi kísérletekben keresik a módszereket, hogyan lehetne a szem sérült szaruhártyáját pótolni. Azzal is kísérleteznek, hogy meghatározott idegsejteket lehessen őssejtekből létrehozni, s így kiderüljön, milyen környezeti faktorok, biofizikai hatások kellenek az őssejtek meghatározott típusú sejtekké fejlődéséhez.

        Állatkísérletekben vizsgálják a különböző őssejtek beültetésének következményeit is.

        Olyan kutatások is folynak egéren, nyúlon, mezőgazdasági haszonállatokon, ahol kifejezetten azt vizsgálják, hogy az embrionális őssejtek felhasználásával hogyan lehetne létrehozni olyan genetikailag módosított, "transzgenikus állatokat", amelyek képesek fontos biomolekulák termelésére.

        Emberi embrionális őssejt kutatások

        Az országban komoly kutatások folynak valódi emberi embrionális őssejtekkel. Magyarországon nincs engedély arra, hogy új őssejtklónokat hozzanak létre.

          Egy magyar magánklinika abortumokból jutott őssejthez


        Illegálisan végzett őssejtkezelést egy magyar magánklinika, általában ötmillió forintért. Az őssejtet abortumokból nyerték ki, a készítményeket pedig a beadás előtt nem tesztelték sem embereken, sem állatokon. Az ügyben négy embert fogtak el a nyomozók. Egy magyar magánklinika abortumokból jutott őssejthez - Lebuktak >>

        A mesterséges megtermékenyítés során a petesejtből létrejövő nagyszámú embriók azon részét, amelyet nem ültetnek be, meg kell semmisíteni, mert egyelőre nincs engedély arra, hogy őssejteket állítsanak elő - jegyezte meg. Madarász Emília szerint az őssejtkutatás hatalmas, szerteágazó elméleti-gyakorlati tudományos terület, amelyen több tízezer kutató dolgozik világszerte.

        Mint mondta: az őssejt-technológia beépül a jövő terápiájába, csak várni kell még vagy húsz évet.

        Azt gondolják, hogy ezzel az eljárással szöveteket, szerveket lehet majd pótolni, ahogy szívbillentyűt laboratóriumi körülmények között már ma is elő lehet állítani.

        A klinikai gyakorlattal azonban még várni kell. "Ma még nem lehet bármilyen őssejt-kezeléseket végezni, mert még nem értjük a következményeket. Nem tudjuk, hogy az őssejt, amit használunk, mit tud és milyen hatásokat válthat ki a befogadó szervezetből" - mondta.

        Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) engedélye

        Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) pénteken az MTI érdeklődésére közölte: Magyarországon sejtszövetbanki tevékenységre tizenhárom, míg átültetési és visszaültetési célú csontvelői, perifériális és köldökvérsejt/őssejt gyűjtésére szintén tizenhárom szolgáltatónak van engedélye.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Közölték azt is, az IRM Magyarország Zrt. (az illegális őssejt-kezelési ügyben érintett cég ) csontvelői, perifériális és köldökvérsejt/őssejt gyűjtésére, tárolására kért és kapott engedélyt az ÁNTSZ-től. Két alkalommal őssejtkutatásra is kértek engedélyt, azonban az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Etikai Bizottsága engedélyének hiányában ezt a tevékenységet el sem kezdhették.

        A tájékoztatás szerint sejtbanki tevékenységre jogszabályi felhatalmazás alapján az ÁNTSZ területileg illetékes regionális intézete adja ki az engedélyt. Az ilyen tevékenységhez az Egészségügyi Tudományos Tanács engedélyére nincs szükség. Átültetési és visszaültetési célú csontvelői, perifériális és köldökvérsejt/őssejt gyűjtésére nem az ETT, hanem az ÁNTSZ ad engedélyt annak az egészségügyi szolgáltatónak, amelyik a jogszabályban meghatározott, ezen szakma végzéséhez szükséges minimumfeltételeket teljesíti.

        Emberen végzendő kutatási tevékenység megkezdése előtt kötelező az ETT engedélyének megszerzése – ennek hiányában a tevékenység még működési engedély birtokában sem kezdhető meg - közölték.

        (MTI)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Civilizációs betegség? A halálos ítélet? - Tévhitek a rákról

        Ma még sokan úgy tekintenek a rákra, hogy egyenlő a halálos ítélettel. A negatív hiedelmek erősebbek, mint a daganatos betegségekkel kapcsolatos tudás. A gyógyuláshoz is hozzájárul, ha a betegséggel kapcsolatos tudásunk nem a tévhitekre épül.

        Mit kell tudni a Schroth-módszerről?

        A Schroth-módszert napjainkban a tartáshibák, a scoliosis - gerincferdülés - és a Scheuermann-betegség háromdimenziós korrekciójára és különböző gerincfájdalmak kezelésére alkalmazzák.

        Szelénpótlás, de hogyan?

        Mára a szelén egyike lett a leginkább tanulmányozott mikroelemeknek, mivel számos élettani folyamatban bizonyították fontos szerepét. Közvetlen vagy közvetett módon, de a szelénhiány számos betegség kialakulásában vagy kórképének súlyosbodásában játszik szerepet. De hogyan pótolhatjuk?

        A túl sok munka szabálytalan szívritmust okozhat

        Egy új brit tanulmány eredménye szerint az elhúzódó munkavégzés nemcsak kimerítő, hanem egy gyakori és potenciálisan veszélyes betegség kockázatát is növeli.

        Hogyan hat a ginzeng az immunrendszerre? A tudományos vizsgálatok eredményei

        A ginzeng kedvező hatásáról gyakran hallani manapság. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy melyik növény is ez pontosan, mit érdemes tudni róla, és mikor érdemes alkalmazni.

        Ginzeng és férfi szexuális problémák - Nézzük a tudományos oldalról!

        A ginzeng szexuális jellegű problémákra, köztük a merevedési zavarokra gyakorolt lehetséges előnyös hatásaival már több tudományos kutatás is foglalkozott: teljesen egyértelmű bizonyítékot még nem sikerült találni, a legtöbb vizsgálat azonban egy javasolható alternatív kezelésként tekint a ginzeng alkalmazására.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA