• Kutat és gyógyít - portré egy fiatal professzorról

        Szerző:
        WEBBeteg

        Dr. Szekanecz Zoltán fiatal professzor, a DEOEC III. számú Belgyógyászati Klinika Reumatológia Tanszékét vezeti és akadémiai doktor. Kisgyerekkora óta mindig is orvos szeretett volna lenni, így a szokásos "tűzoltó leszel, s katona" nála szóba se jött. Keveredett pedig benne a természettudományos és a humán érdeklődés.

        – Édesapám körzeti orvos, részben jelenleg is aktív. Már 5-6 éves koromtól láttam, hogyan dolgozik, sokat mesélt, és lényegében azóta folyamatosan orvos szerettem volna lenni.

        Hirdetések

        Édesanyám matematika-fizika szakos gimnáziumi tanár, magam is több tanulmányi versenyen vettem részt, a matek mindig is érdekelt. Nagymamám viszont nyelvész volt, a nyelv, az olvasás szeretete, a humán érdeklődés tőle „érkezett”.

        Fiatalon lett professzor, akadémiai doktor, tanszékvezető. Az egyetem alatt is folytatott tudományos munkát, ami megalapozta a mostanra elért eredményeket?
        – Az Anatómiai Intézetben Módis László professzor keze alatt diákköröztem, az ízületi porc fejlődését kutattam.

        Mindig is emlegetem, hogy ritka az ilyen egyenes, koherens tudományos karrier, hiszen már egyetemistaként a mozgásszervrendszer fejlődésével foglalkozhattam, később pedig reumatológus lettem: ez igazán szerencsés folytatás.

        Miért éppen ez a szakterület lett a kiválasztott?
        – Engem mindig a gyógyítás és a kutatás egysége érdekelt.

        Szekanecz Zoltán

        A reumatológia, melynek nagy része immunológia, olyan terület, amely talán a leggyorsabban fejlődő, legtöbb új eredményt adó tudományággá vált az elmúlt évtizedben. Így amellett, hogy kedvem lelem az ilyen betegek gyógyításában, számos tudományos területen kutatunk a gyulladásos, autoimmun ízületi megbetegedések területén.

        Ugyanakkor olyan modern gyógyszerek is elérhetővé váltak (biológiai terápia), melyek direkt módon az immunrendszerre hatnak: ez képezi legtökéletesebben a kutatás és a napi alkalmazás egységét. A választásban segítségemre volt Szegedi Gyula professzor, aki iskolateremtőként évtizedek óta az immunológiával foglalkozik. Nála kezdtem klinikai karrieremet, és ez nagyban meghatározta annak kimenetelét is.

        Mennyire gyakori, hogy valaki 40 éves korára professzor legyen? Milyen érzés?
        – Nem én voltam az egyetemen a legfiatalabb, de nagyon felemelő érzés. Amikor diák, majd fiatal orvos voltam, tényleg az volt a „normális”, hogy az ember 60 évesen lett professzor, ha egyáltalán az lett.
        Persze épp Szegedi professzor törte meg ezt, hiszen ő 40 alatt lett az. Különösebb változást nem érzek, csinálom a napi munkát, de mégis jó érezni, hogy a végzés óta eltelt 20 év kemény munkája nem volt hiábavaló.

        Milyen a konkrét kapcsolata a betegekkel? Alakult-e ki valaha is barátság valamelyikükkel?
        – Nyilvánvaló, hogy a konkrét kapcsolattartás valamelyest csökkent, hiszen napjaim nagy részét vezetői feladatok és a tanszék koordinálása teszi ki. De rendszeresen vizitelek, hetente egyszer szakrendelek, és továbbra is felügyelek 7 ágyat az osztályon.

        Barátság pedig többükkel is kialakult. Ez mindig nehéz, vigyázni kell, hogy az orvos-beteg kapcsolat szakmai részét ne befolyásolja. Másrészt a családban is többen a „betegeim”, ami persze megint csak érdekes szituációt jelent.

        Mennyire (hamar) fásul el az orvos a körülmények, a közéleti helyzet, az emberi türelmetlenség erősödése miatt?
        – Bár ezt mindenki a társadalomra fogja, de az egyén szerepe fontosabb. Kétségtelen, hogy a jelenlegi helyzet nem kedvez a szépen ívelő karriereknek, az egyéni ambícióknak, így több fiatal kollégán is látni a kiégettség jeleit. De ma is azt tartom, hogyha valaki hivatásként éli át munkáját, újabb és újabb célokat tűz maga elé, akkor biztosan talál olyan területet, ahol a fásultság elkerüli. Nagyapám, aki 96 évesen halt meg, még 90 fölött is minden évre előre tervezett, tőle sok optimizmust tanultam.

        Ars poeticám: mindig legyen olyan terület, ahol jól érzed magad. Van, hogy a munkahelyeden megbántanak, akkor otthon a család jelent megnyugvást. Volt életem korábbi szakaszában, hogy magánéleti csalódás élt, akkor bementem a laborba és éjszakáig dolgoztam.
        Kell tehát, hogy valamelyik szférában feltöltődjön az ember, a monoton „hajtás” mindenképp kiégettséghez vezet. Én szerencsére örömömet lelem a családomban. Párom lakberendező, örömmel követem munkáját, mert az is felüdülést jelent.
        Tízéves fiam és nyolcéves lányom általános iskolások. Mindketten kosaraznak, fiam zongorázik, lányom táncol, öröm nézni őket!

        (WEBBeteg - B. Gergely Krisztina)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Ezeket a tüneteket nem szabad félvállról venni

        Fiatalabb korban az egészségügyi ismeretek és panaszok csak nagyon kevéssé foglalkoztatnak bárkit is. Pedig rengeteg ok van arra, hogy ne csak az idősebbek figyeljenek jobban egészségükre - következzenek azok a tünetek, amik mellett nem szabad szó nélkül elmenni.

        Egyetlen fecni akár életet is menthet

        Amikor belépünk egy rendelőbe, és elmondjuk a panaszainkat, a „milyen gyógyszereket szed” vagy az „érzékeny-e valamilyen készítményre” mondatok az első kérdések között szoktak szerepelni, amit kezelőorvosunk nekünk szegez. Sajnálatos módon ezen a ponton gyakran megakad a beszélgetés, a hatékony kezelési terv felállítása pedig szertefoszlik.

        Tünetek, amikkel orvoshoz kell fordulni

        Számtalan olyan súlyos vagy nem túl súlyosnak látszó tünettel szembesülhetünk, amelyek megjelenése esetén tanácsos minél hamarabb orvoshoz fordulni. Melyek ezek?

        A gyógyszereken túl - Az orvos figyelmének gyógyító ereje

        Nemrégiben bebizonyosodott, hogy nemcsak a gyógyszerek képesek csökkenteni a betegek fájdalmát, de a bizalomgerjesztő orvosi jelenlét is. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakembere a szakértelem és az empátia jelentőségéről beszélt.

        Az iskolaorvosok több segítséget remélnek a gyermekek érdekében

        A szülők közül sokan nem is tudják, hogy ki a gyermekük iskolai orvosa, hogy mikor rendel és milyen tevékenységet lát el. Szabály szerint minden oktatási intézményben jól látható helyen ki van függesztve az orvos neve, rendelési ideje, és ugyanez vonatkozik a védőnőkre, a pszichológusokra és logopédusokra is. Dr. Poncsák Anikó, iskolaorvossal beszélgettünk mindarról, amit a tanév kezdetén mindenkinek érdemes tudni az iskolaorvosi tevékenységről.

        Júniustól új helyen rendel Dr. Tűű László és orvoscsapata

        Júniustól új helyen rendel Dr. Tűű László és az általa vezetett endokrinológus-, belgyógyász-, nőgyógyász- és andrológus orvoscsapat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA