Emberkísérletek - nürnbergi orvosperek, amerikai kísérletek

Ma nemzetközileg és országos szinten alapelvek, előírások és törvények, rendeletek alapján szigorúan szabályozott körülmények között, klinikai vizsgálatok formájában történik a vizsgálati készítmények humán felhasználásának kipróbálása. Ez nem volt mindig így.

A gyógyszerek létrehozása nagyon hosszú folyamat, amely a molekula mint későbbi hatóanyag felfedezésétől illetve az alapötlet megszületésétől számítva akár több évtized is lehet. Gyógyszerré egyetlen készítmény sem válhat anélkül, hogy emberi alkalmazását ne vizsgálnák.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A klinikai vizsgálatok lefolytatása nagyon szigorú szakmai és etikai keretek között történik, ahol az első és legfontosabb alapelv a vizsgálati készítményt kapó önkéntesek biztonsága, szakmai kifejezéssel élve: jólléte.

A nürnbergi orvosperek

A szigorú szabályozás szükségességére a II. világháború után felszínre került tények sokkoló hatása után ébredtek rá a szakma képviselői. A nürnbergi orvosperek az emberkísérletek egyik elrettentő példáját állították a történelem színe elé.

Ezen kísérletek célja az volt, hogy a német katonák minél kiválóbb harcászati kiképzésben részesülhessenek. A kísérletek alanyai olyan, a náci ideológia szerint „professzionális bűnözők” voltak, akik „faji szennyezést követtek el”. A kísérletek arra irányultak, hogy a német orvosok feltérképezhessék a vízbe fúlás folyamatát, a test lehűlésének egészségre gyakorolt hatását, illetve a nagy magasságban tapasztalható alacsony légnyomás okozta fiziológiai elváltozások folyamatát.

A már idézett jelentés részletesen beszámol a kísérletek körülményeiről, a módszerekről, hűvösen közölve a tényt, miszerint a szükséges adatok nyeréséhez számos szándékosan előidézett haláleset kötődik. A részt vevő orvosok ellen nemzetközi jogi eljárás indult, amely a Nürnbergi Orvosper néven vonult be a történelembe.

Az USA-ban az elítélteken kísérleteztek

A Németországban tapasztalt visszaélések a leghíresebb példák, ám az Egyesült Államokban is találkozhattunk hasonló túlkapásokkal. A II. világháború után észrevehetően nőtt az elítélteken végzett humán börtönkísérletek száma, melyet 1976-ban tiltottak be.

1932-1972 között szintén az USÁ-ban közel 400 afro-amerikai, szifiliszben szenvedő férfibeteg oki terápiáját akadályozták meg Tuskegee-ben. A pontos diagnózist nem közölték az érintettekkel, és megtévesztő toborzási stratégiát alkalmaztak a résztvevő betegek számának növelése érdekében.

Kizárólag tüneti kezelést nyújtottak, térítésmentesen. 1997-ben Bill Clinton így emlékezett meg a nyilvánosság előtt, mondandóját az egyetlen még élő, az elnök mellett álló túlélőnek címezve: „Ma, az egyetlen amit tehetünk, a bocsánatkérés. De kizárólag Önök – Mr. Shaw, és a többiek, akik itt vannak, a családtagok, akik itt állnak velünk Tuskegee-ben – kizárólag Önök azok, akik megbocsáthatnak nekünk.”

Ma már szigorú a szabályozás

A fenti elrettentő példák hívták fel a figyelmet arra, hogy nemzetközi, szigorú szabályozás bevezetésére van szükség. Az embereken végzett kutatások az emberiség egészére nézve nélkülözhetetlenek, ám azoknak megfelelő keretek között kell folyniuk.

Orvosi érdekességek

Mi volt Darwin titokzatos betegsége? Napraforgó nőtt volna egy kisfiú tüdejében - Fotóval A férfi, akiben továbbélt az ikertestvére - Fotóval Két nappal halála után adott életet gyermekének A sikeres műtétek után hazatért a faember - Fotóval 14 év után halt meg a szívében hagyott kendő miatt Golyóval a fejében, fejfájással fordult orvoshoz - Fotóval

A napjainkban embereken végzett orvostudományi kutatások etikai és szakmai keretei oly mértékben szigorúak, hogy a betegek bátran, teljes körű felvilágosítás, az önkéntesség maximális figyelme bevétele és hangsúlyozása mellett vehetnek részt a vizsgálatokban, mindennemű befolyásolás nélkül.

Hazánkban a kérdést a nemzetközi alapelveknek megfelelően a 35/2005. (VIII. 26.) EüM rendelet „az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról” illetve a 23/2002. (V. 9.) EüM rendelet „az emberen végzett orvostudományi kutatásokról” szabályozza.

(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)