Az egykori szocialista országokat tekintve hazánk a morbiditási (megbetegedési) és mortalitási (halálozási) helyzete szinte egyedülálló.

Sajnos elmondható, hogy hazánk a rendszerváltást követően nemcsak az Unió fejlett országaival és az uniós átlaggal sem tudott az egészségügyi állapotokat és halálozási statisztikát szemlélve lépést tartani, de Közép-Kelet-Európa országai (volt szocialista államok) mögött is elmaradt. 

Életkorok jellemző halálokai Magyarországon

A fiatalabb korosztályban vezető haláloknak számítanak a külső okok, az öngyilkosság és a baleset. A középkorúakat aggasztó mértékben fenyegeti a rákos megbetegedések réme. Főként a 36-45 év közötti nők körében vezető halálok a rákos megbetegedés. A férfiak hasonló korosztályában az emésztőrendszeri megbetegedések szedik a legtöbb áldozatot. 

Idősebb korban (65 év felett) a szív- és keringési betegségek számítanak vezető haláloknak, sajnos azonban a 65 évnél fiatalabb férfiak és nők halálozási aránya ebben a betegségcsoportban (is) jelentősen meghaladja mind az EU átlagot, mind pedig a Kelet-Közép-Európai országok átlagát.

Milyen betegségekben hal a magyar?

Az összes halálozás 54 százalékát teszik ki a szív- és érrendszeri betegségek, míg 27 százalékban daganatos betegségek felelnek a halálozásért.

Emésztőszervi betegségek 8 százalékban, légzőszervi betegségek 4 , míg 7 százalékban felelnek a halálozásért külső okok (baleset, öngyilkosság). A haláloki struktúra viszonylag lassan változik, hosszabb időt figyeleve mutatkoznak csak különbségek.

Halálokok aránya Magyarországon

Az utóbbi évek átrendeződési folyamataként valamelyest csökkenő tendenciát mutat a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás aránya, míg a daganatos betegségeké emelkedik.

Érdekesség, hogy a légző rendszeri betegségekből eredő halálozás stagnál, míg a külső okok miatt bekövetkezett halálozás folyamatosan növekszik.

A középkorúak vezető haláloka a rák

A fiatalok körében a halálesetek döntő hányada külső okok miatt következik be, a középkorúaknál (36-64 éves kor között) válnak jelentőssé - különösen a nők körében - a daganatos betegségek, a férfiaknál pedig az emésztőrendszeri betegségek miatti halálozás aránya meghatározó.

A keringési betegség miatti halálozás idős korban kerül előtérbe, akár alapbetegségként vagy egyik másik betegség társbetegségeként.

Szív- és keringési rendszeri betegségek miatti halálozás

Az ez okokból bekövetkező halálozás többnyire idős korban, azaz 65 év felett következik be. A 70-es években, hazánkban, e betegségcsoportban a 65 évnél fiatalabb férfiak mortalitása szinte az Európai Unió átlagával egyező volt.

Röviden a szív- és érrendszeri betegségekről

Napjainkban a fejlett országok népességének fele hal meg szív- és érrendszeri betegségekben. Ez a betegségegyüttes a korai halálozás egyik legjellemzőbb válfaja, ezért is fontos kellő figyelmet fordítani a betegségek megelőzésére és hatékony kezelésére. Bővebben a szív- és érrendszeri betegségekről>>

Később az európai értékek csökkenését hazánk nem tudta követni, így a halálozási arányszámok emelkedtek. Az 1990-es évek elején az arányszámokban javulás volt megfigyelhető, de ennek ellenére 2000-ben Magyarországon ez az érték még mindig az Uniós átlag háromszorosa, és magasabb mint Közép-Kelet-Európa országainak átlaga.

A 65 évnél fiatalabb magyar nők halandósága szintén kedvezőtlen.

A magyar nők az Európai Uniós férfiaknál is gyakrabban veszítik életüket a keringési rendszer megbetegedéseiből kifolyólag, holott az Unió országaiban a férfiak háromszor gyakrabban halnak meg ilyen jellegű megbetegedésekben, mint országuk nőtagjai.

Rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halál

A daganatok kialakulásának vannak befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezői.

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Ki milyen öregkorra számíthat Európában? Javultak az ország életkilátásai Itthon évente 32 ezren halnak meg rákban Sok orvos vállal külföldön munkát Megdöbbentő számadatok az anyai halálozásról A tüdőrák lett a vezető halálok KSH: több újszülött, kevesebb halálozás Orvosok, akik megölik magukat

Befolyásolható és általában az életmódra visszavezethető rizikófaktorok, például a dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozás, testmozgás hiánya, de számolni kell azokkal az egyéb és általunk nem befolyásolhat tényezőkkel is, mint a környezeti és biológiai hatások, genetikai fogékonyság és az ellátórendszer területi egyenlőtlensége.

A daganatos betegségekben meghaltak 40 százaléka 65 év alatti, tehát kiemelkedően magas a korai halandóság ebben a betegségcsoportban.Az elmúlt harminc évben közel 30 százalékkal nőtt, miközben az Unió országaiban folyamatosan csökkent.

Míg Magyarország az 1970-es években az Európai országok közül a hetedik helyen állt, addig az ezredfordulóra az első helyre került e betegségcsoport tekintetében. A 90-es évek csökkenése ellenére még mindig jelentősen magasabb a daganatos halandóság, mint az európai átlag.

Az emésztőrendszeri betegségek, mint halálokok

Világviszonylatban Magyarországon a második legmagasabb az emésztő szervrendszeri betegségek miatti halálozás.

Főleg a krónikus májbetegségek, elsősorban májzsugor okozta halálozásban észlelhető a növekedés az utóbbi évtizedekben. 100 ezer lakosra számítva 66 haláleset jut, ami hétszerese az Uniós átlagnak. A legfontosabb kiváltó ok a magas alkoholfogyasztás.

Külső okok (baleset, öngyilkosság)

Az idézett részben felhasznált irodalom:

Dr. Fekete M: Magyar Egészségvédő Liga 2004 Halálozás, halandóság Adatok a haláloki struktúra változásáról Magyarországon 1991-2001 között (KSH Népegészségügyi gyorsjelentés 2003. Budapest 2004 KissI.,Sándor J.,Nagymajtényi L., Ember I. A főbb daganatos betegségek által okozott halálozások alakulása Magyarországon Magyar Epidemiológia 2005

Az öngyilkosság okozta halálesetek számának utóbbi évtizedben bekövetkezett csökkenése a kedvező változásokl közé tartozik.

Sajnos azonban ez az érték még mindig közel háromszorosa az EU átlagnak. Jelentős területi különbségek vannak az országon belül is: a délkelet-magyarországi megyékben élő férfiak kockázata az uniós országokhoz viszonyítva négyszer magasabb.

A nők esetében a legkedvezőbb Vas megye - ott az öngyilkosság miatti halálozás megközelíti a 2000-es uniós értéket. A legrosszabb halandóságú Hajdú-Bihar, ahol ahol háromszor nagyobb az öngyilkossági kockázat Vas megyéhez képest.

Balesetek, mint halálokok még mindig magas számban fordulnak elő. Elsősorban a fiatal és középkorú generációt fenyegetik. Bár a közúti baleset csökkenő tendenciát mutatnak, még mindig nagyon sok a halálos kimentelű.

(WEBBeteg; Forrás: Oláh Dóra - diplomamunka)