• Boncolás: mikor kötelező és mikor nem?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Szerettük elhunyta után bizonyára sok emberben felvetődik a kérdés, hogy milyen esetekben szükséges vagy kötelező a boncolás.

        Valószínűleg ez az egyik első és legfontosabb dolog, ami felmerül a családtagokban, mivel nagyon sokan elszörnyednek a ténytől, hogy a hozzátartozójukat felboncolják.

        Hirdetések

        A boncolás kiemelten fontos része az orvostudománynak. Nem csak, mert tisztázza a halál bekövetkezését megelőzően kialakult valamennyi kóros állapotot, hanem azért is, mert célja a népesség megbetegedési és halálozási okainak feltárása, az egészségügyi ellátás során alkalmazott diagnosztikai és gyógyító eljárások hatékonyságának ellenőrzése.

        A boncolásra és a halottakkal kapcsolatos egyéb teendőkre vonatkozó jogszabályokat az 1997. évi CLIV. egészségügyről szóló törvény tartalmazza. Mely szerint a halottat csak halottvizsgálat után lehet a halál bekövetkeztének helyéről elszállítani, kórbonctani vizsgálat, eltemetés, elhamvasztás illetve szerv-, szövetkivétel céljából.

        Mikor kötelező a kórbonctani vizsgálat?

        A főszabály az, hogy az elhunyt személyt - függetlenül attól, hogy fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy azon kívül hunyt el - kórbonctani vizsgálat alá kell vetni, ha a következő állítások bármelyike is fennáll:

        • a halál oka klinikai vizsgálatokkal nem volt megállapítható,
        • perinatális (születés időszaka körüli) halál történtekor,
        • az elhunyt szervátültetés donora vagy recipiense volt,
        • az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és annak gyanúja merült föl, hogy a halál oka ezzel van összefüggésben,
        • az elhunyt szervezetében újra felhasználható, nagy értékű műszer vagy eszköz található és az nem képezi az elhunyt tulajdonát kivéve, ha a műszer vagy eszköz jellege nem kívánja meg az elhunyt kórbonctani vizsgálatát,
        • az elhunyt még életében vagy a halált követően a hozzátartozó írásban kérte a boncolást,
        • az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van,
        • az elhunytat hamvasztani kívánják.

        Az utolsó két pontnál el lehet tekinteni a boncolástól, ha a boncolás mellőzésének összes feltétele fennáll és az elhunyt még életében vagy a hozzátartozó a halált követően írásban kérte a boncolás mellőzését.

        A kórbonctani vizsgálatot a halál helye szerinti illetékes kórház vagy klinika Patológiai Osztálya fogja elvégezni, lehetőleg már a halál bekövetkeztét követő első, de legkésőbb a halottvizsgálatot követő három munkanapon belül.

        Mikor lehet eltekinteni a boncolástól?

        A korábban felsoroltak kivételével az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet tekinteni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

        • a halál természetes eredetű,
        • a halál oka egyértelműen megállapítható,
        • a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható,
        • a kezelőorvos és a patológus szakorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek,
        • az elhunyt még életében vagy hozzátartozója a halált követően kérte a kórbonctani vizsgálat mellőzését.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt!

        A kórbonctani vizsgálat mellőzéséről fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt személynél a fekvőbeteg-gyógyintézet (egyetemi klinika) orvos igazgatója, egyéb helyzetekben az egészségügyi hatóság dönt.

        A boncolások további formája a rendkívüli halál vagy annak gyanúja esetén kötelezően végzendő igazságügyi boncolás, melyet igazságügyi orvosszakértő végez. Célja a halál okának és körülményeinek tisztázása.

        Utoljára, de nem utolsó sorban anatómiai oktatási céljából is végezhető boncolás, ha az elhunyt életében erre kifejezett engedélyét adta vagy ez ellen nem tiltakozott és temetésre kötelezett hozzátartozója a halált követő 30 napon belül írásban beleegyezett.

        (WEBBeteg - Kelemen Dóra)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Váltsunk életmódot!

        SPAR

        Vegyen részt Ön is a SPAR Életmódváltó Programjában! Tudjon meg többet! (x)

        Így hat ránk a ginzeng

        T. Zs., fordító

        Melyik növény is ez pontosan? Mit érdemes tudni róla? Mikor érdemes alkalmazni?

        Mi történik a holttesttel?

        Egy ember a hozzátartozójának a halálakor nem azzal foglalkozik, hogy mi történik a holttesttel, hanem legfőképp az elhunyt személy...

        Halott a családban - Ügyintézés és...

        A híradások szinte naponta számolnak be halálesetekről, de vajon tudjuk-e, hogy mi a teendő, ha a környezetünkben történik a tragédia.

        Halott a vízben - Sokszor döbbenetes...

        Sokszor egy fél ország figyeli a híradásokban a vízbe veszett emberek tetemének kimentését, bár a vízihulla látványa, gyakran még a...

        4 általános tévhit a patológiával...

        Az egészségügyi ellátást végző szakemberek közül talán a legtöbb homály a patológusok munkáját fedi. Éppen emiatt lehet az, hogy a...

        Feljegyzések a holtak házából

        Megüli az épület folyosóját a fanyar, mégis édeskés „barna” szag. Ilyen szagot áraszt a lucskos ruha, ha több napig az áztatóvízben...

        Milyen az egészséges kenyér?

        Napi 20 dekagramm - átlagosan ennyit eszünk belőle. Ön figyel az asztalára kerülő kenyér minőségére, tápanyag-összetételére, vagy csak...

        Őszi gyümölcsszezon - Mit érdemes...

        Az őszre beérő gyümölcsök nem csak frissen vagy befőttként fogyaszthatók, számtalan formában felhasználhatjuk őket megannyi...

        Élet csontritkulással - Tanácsok a...

        Az oszteoporózis (osteoporosis), más néven csontritkulás a csontrendszer betegsége. A csontok tömege, minősége és szilárdsága csökken...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA