Emberi géntérkép: ki ismerheti meg titkainkat?

Kinek van joga megismerni az ember legbensőbb titkát, a génjeit? Mit kezd az emberiség az újonnan szerzett tudással? Készen állunk-e arra, hogy a tudománytól kapott hatalommal megfelelően bánjunk? Többek között ezek a kérdések vetődnek fel azután, hogy ma már bárki – potom 25-30 millió forintnak megfelelő összegért – tanulmányozhatja saját géntérképét.

Közel egy évtizednyi munka és súlyos dollármilliók befektetése után 2004 áprilisára elkészült az ember géntérképe (genomja).

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A kutatócsoport - húsz amerikai, brit, japán, francia, német és kínai szakember összefogásával – nem kevesebbet tudott ekkorra felmutatni, mint azt, hogy az ember közel két méter hosszú DNS-molekulájának minden „betűjét” azonosították.

Persze, nagy kérdés, hogy mit kezd az ember a meglévő tudással. A kétkedők csoportja szerint az új ismeretek egyfajta „übermensch” létrejöttét segíthetik elő. A szülők, génállományuk ismeretében eldönthetik, és kiküszöbölhetik azokat a sérült vagy nem kívánatos géneket (közvetve: tulajdonságokat), amelyeket nem akarnak látni csemetéjükben.