• Halálra nevethetjük-e magunkat?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Mindenkivel előfordult már, hogy egy hirtelen jött - és szinte ok nélküli - nevetőgörcs következtében egy ideig nem kapott levegőt, vagy az abbahagyhatatlan kacagási roham odáig fajult, hogy a hasa is belefájdult. De okozhat-e halált az ártalmatlanul indult, felhőtlen nevetés? - tették fel a kérdést német kutatók.

        Az mindennapokban egyszerűen csak „röhögőgörcsnek” keresztelt jelenséggel majd'' mindenki találkozott már élete folyamán. A halállal végződő nevetőrohamról, s a berlini Szabadegyetem kutatói most tudományos módszerekkel is megvizsgálták, halálra tudnánk-e nevetni magunkat.

        Hirdetések

        A Carsten Niemitz vezette tudósok válasza „határozott nem” a kérdésre. „Bár teljesen elképzelhető, hogy nevetés közben ér minket a halál (az esélye nagyjából annyi, mind fogmosás közben elhalálozni), ám a nevetés nem lehet a halál első számú okozója” - magyarázza Niemitz.

        Mindent egybevetve a nevetés ugyanakkor igen megerőltető „tevékenység”. „A harsány kacagás során testünk mintegy kétszáz izma kerül mozgásba” - részletezi a tudós. Eközben pedig emelkedik a pulzusszám, nő a légzésszám, a vér az agyba áramlik, mivel a mellkasban jelentős nyomás keletkezik. „A felsoroltak miatt tapasztalható az, hogy egy-egy kiadósabb nevetés után kipirulunk” - mondja Niemitz.

        Belső sérülés kockázata kizárva

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Ám még a sok energiát követelő, s a szervezetet erősen igénybe vevő tevékenység során sem fenyeget annak a veszélye, hogy bármiféle belső sérülést szenvednénk. „A tüsszentés sokkal inkább megterheli testünket” - mondja Niemitz, s hozzáteszi: „még a szívbetegségben szenvedők számára sem rejt semmiféle kockázatot a hosszabb ideig tartó nevetés okozta gyorsabb pulzus.

        Ugyanakkor a betegségben szenvedők önkéntelenül is egyfajta védekező-óvatoskodó beállítódást vehetnek fel, hogy a nem feltétlenül szükséges mozgásformák - mint a nevetés okozta rázkódás - elkerülésével a fájdalomforrásokat is minimalizálják. A példának okáért vakbélműtéten átesett, gyógyulófélben lévő betegeknek csak a legritkább esetekben van kedvük teleszájjal kacagni - pontosan a várható fájdalom miatt”.

        A belső sérülések mellett a fulladással végződő nevetéstől sincs okunk tartani. „Amikor már olyan állapotba hecceltük magunkat, amelyben nem kapunk levegőt, szervezetünk egy automatikus védekező mechanizmust indít el agyunkban, s e folyamat biztosítja testünknek a garantált levegővételt” - mondja a kutató.

        Pozitív hatások túlsúlyban

        Mivel a nevetés többek között a stresszhelyzetek feldolgozását is elősegíti, az immunrendszert erősíti és a testre lazítóan hat, az említett szervezeti megterhelések mellett sokkal fontosabbak az egészségi állapotunkra gyakorolt pozitív effektusok.

        „Igazán aggasztónak azt a szituációt nevezném, amikor az ember nincs abban az állapotban, hogy egy-egy dolgon jóízűt nevessen” - hangsúlyozza Carsten Niemitz - „ez ugyanis a depresszió egyik jele.

        (WEBBeteg - K. J., Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        A gyakran használt gyógyszerek növelhetik a depresszió kockázatát

        A gyakorta felírt gyógyszerek, például fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók és szívgyógyszerek egy része növelheti a depresszió kockázatát - derült ki egy új amerikai tanulmányból.

        Mi történik a holttesttel?

        Egy ember a hozzátartozójának a halálakor nem azzal foglalkozik, hogy mi történik a holttesttel, hanem legfőképp az elhunyt személy békés-nyugodt eltemetése az elsődleges. Ám a gyász enyhültével esetleg már sokan elgondolkodtak azon, hogy amikor valaki meghal a kórházban vagy kórházon kívül - legyen ez magánterületen, közterületen - hova kerül a holtteste, hol és hogyan őrzik? Mi történik vele?

        A hasi elhízás és a depresszió

        Köztudott, hogy a cardiovasculáris betegségek és a cukorbetegség rizikótényezőjeként szerepelhet a hasi elhízás. Egy holland tanulmány szerint a viszcerális (zsigeri) zsírtöbblet és a depresszió kialakulása között is összefüggés van.

        A stressz és a kardiológiai problémák

        Az Egészségügyi Világszervezet jelentése alapján a halálozási okokat a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik, melynek egyik kiváltó okaként - sok más tényező mellett - a stresszt emelik ki.

        Depresszió is kialakulhat D-vitamin-hiánytól

        Kutatási eredmények bizonyítják, hogy számos idegrendszeri betegség egyik kiváltó oka lehet a D-vitamin-hiány. A depressziónál, a skizofréniánál is befolyásoló tényező lehet ennek a vitaminnak a hiánya. A szabad levegőn való séta vagy az ésszerű mennyiségű napozás segíthet megelőzni a vitaminhiányt.

        Az internet-függők körében gyakoribb a depresszió

        A sok időt internetezéssel töltők körében jóval gyakoribbak a depresszióra utaló tünetek, mint a világhálót csupán alkalomszerűen látogatók között - derítették ki brit pszichológusok.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA