• Gondolatok az orvos-beteg kapcsolatról

        WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
        Szerző:
        WEBBeteg

        Az egészségügy válsága a világ számos országában érzékelhető. Eltekintve az egyes régiók aktuális nemzetgazdasági, politikai irányvonalaitól, nem lehetséges-e, hogy az orvosokba vetett bizalom megrendülését az eltérő adottságú környezetekben hasonló folyamatok lejátszódása okozza?

        Március 30. az Orvosok Napja
        Amerikában 1990 óta ünneplik március 30-án az Orvosok Napját. Magyarország 2015-ben csatlakozott először a kezdeményezéshez.

        Lehetséges, hogy orvos és betege ma már alapvetően nem érti meg egymást, és ez vezet a kölcsönös bizalmatlansághoz, az együttműködés hiányához, végül a gyógyulási folyamat megtorpanásán keresztül a gyógyító tevékenység presztízsének csökkenéséhez?

        A kommunikációt hazánkban ma már külön felsőoktatási szakokon hallgatják a tanulók. Nem véletlenül, hiszen a modern világ újabbnál újabb kommunikációs csatornák megjelenésére ösztönöz, amelyek a hagyományos verbális, testbeszéddel körített kapcsolatok elsivárosodásához vezetnek.

        Hirdetések

        Kommunikációs készség és képtelenség

        Az orvostudományi karokon létezik ugyan az orvosi kommunikáció kifejlesztésére irányuló tárgy oktatása, ám magának a(z esetleg jelen lévő) készség képességgé való alakulásának nyomon követésére nincsenek megfelelő eszközök. Az oktatók egyre növekvő leterheltsége nem kedvez az ilyen irányú képzés bevezetésének, egyre kevesebbeknek futja arra is az idejéből, hogy a tárgyi tudás mellett az orvosi viselkedés korrekt módjára is felkészítse a hallgatókat.

        Az ajtókilincs-jelenség

        Ugyanakkor nem mindegy, hogy orvos és betege hogyan viszonyulnak egymáshoz. Az orvos az anamnézis felvétele közben rendszerint nem hallgatja végig figyelmesen betegét (ami legtöbbször nem egyéni hiba, hanem inkább magában a rendszerben rejtőző defekt), így a panaszok egy része, amelyek a gyors diagnózis irányába terelhetnék az orvost, gyakran rejtve marad.

        Egy elrettentő eredményt hozó vizsgálat szerint az orvosok átlagosan 18 másodperc után félbeszakítják a beteget, hogy utána konkrét kérdéseket tegyenek fel. Az ún. ajtókilincs-jelenség szerint viszont a betegek többsége a vezető panaszt önmagától a legutolsóként említené. Így könnyen belátható, hogy a valódi problémák gyakran nem derülnek ki, a diagnózisalkotás folyamata nehézkessé, hosszadalmassá válik, gyakran fölösleges vizsgálatok elvégzésével, téves terápiák beállításával.

        A tölcsér elv

        Az anamnézis megfelelő felvétele optimálisan az ún. tölcsér elv szerint történik: a nyitott kérdések feltételét követően a válaszlehetőségek számát csökkentő félig nyitott, végül a konkrét tényekre irányuló kérdések sorának kellene következni. Ennek hiánya az orvos-páciens kapcsolat romlásához, a bizalom csökkenéséhez vezet, amivel párhuzamosan a beteg fásulttá válik, a gyógyulás irányába mutató hajlandósága csökken.

        A modern kori nézetek viszont váltig hangsúlyozzák, hogy a beteg saját problémája irányába tanúsított érzelmei jelentősen befolyásolják a gyógyulás folyamatát - vagyis az a beteg, aki saját gyógyulásában nem hisz vagy annak eléréséért nem tesz, nehezebben is fog gyógyulni. A gyógyulási arány csökkenése az egészségügy presztízsének gyengülése irányába hat.

        Értse is, mi történik!

        Gyakori probléma az orvosi szakkifejezések használata, ami a betegeket nem segíti a betegség lényegének megértésében. Ideális esetben a betegnek azt is mindig tudnia kellene, hogy mikor milyen vizsgálat következik, annak mi a szerepe a diagnózisalkotás vagy a kezelés folyamatában.

        Nagyon fontos lenne a terápia lényegének hangsúlyozása, annak kiemelése például, hogy az alkalmazandó gyógyszereket csak az előírt módon, időben és dózisban szabad bevenni. A mellékhatások említéséről sem lenne szabad elfeledkezni. A kezelés kudarcának gyakori oka a beteg nem megfelelő együttműködése - hiszen ha nem ismeri pontosan az egyes készítmények szerepét, hajlamos azok közül egyiket-másikat elhagyni a magas ár vagy az esetlegesen fellépő mellékhatások kialakulása miatt.

        Az orvos is ember

        Ha az érdeklődést mutató szavak elutasítást közvetítő nonverbális jelekkel (például test előtt keresztezett karok, lábak) társulnak, a beteg tudat alatt is elbizonytalanodik, összezavarodik s az együttműködésre való hajlandósága máris csökken.

        Nem elhanyagolható az orvosi magatartás, a viselkedés szerepe sem. A nyugodt, türelmes, empatikus gyógyító betegei is nyugodtabbak. Ha a beteg érzi, hogy az orvosnak fontos az ő sorsa, hogy biztonságban tudhatja magát és kérdéseire kielégítő választ kap, a gyógyulás esélyei is jobbak.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Mindazonáltal az orvos nem cimbora, hanem egészségi állapotunk felügyelője és egészségügyi problémáink megoldásának kulcsa: betegként tiszteletben kell tartanunk az orvos jogkörét, szerepét. A túlzott bizalmaskodás és az egyéb problémáink részletes taglalása nem visz előrébb a gyógyulás útján, sőt az orvos elutasítását válthatja ki.

        Betegként bármennyire is kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, a jó viszonynak is két oldala van: ne felejtsük el, hogy az orvos is ember. Közös érdekünk a minél előbb bekövetkező, minél teljesebb gyógyulás elérése, és ennek elősegítése nagyban múlik a gyógyulni vágyón is.

        Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Itt nem számít a kapcsolatrendszer és a pénz

        Napjainkban több millió magyar ember él országhatárainkon kívül - kalandot keresnek, szerencsét próbálnak vagy egyszerűen csak belekényszerülnek. Néhány évvel ezelőtt a WEBBeteg.hu egykori orvosszakértője is úgy döntött, hogy inkább egy olyan országban nyújt segítséget, ahol a kapcsolatrendszer és a pénz helyett a tehetség és az elvégzett munka számít. Gondolatok a hazai oktatási rendszerről, az egészségügyről és a magyarok megítéléséről - beszélgetés Dr. Csuth Ágnessel.

        Az oltásellenes mozgalom érvei és a valódi válaszok - Tények és tévhitek

        Az oltások az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányai, ennek ellenére sokan ellenzik azokat. Felnőttkorban a mi döntésünk, hogy beoltatjuk-e magunkat egy-egy betegség ellen, azonban súlyosabb a felelősségünk, ha a gyermekeink vakcinázásáról döntünk. Olvassa el a gyakori tévhiteket, és szabaduljon meg a kételyektől!

        Menj orvoshoz! - A LEAP módszer alkalmazása

        A lelki egészséggel kapcsolatos kérdések kezelése gyakran nem egyszerű feladat. Ennek hátterében több tényező állhat: egyrészt vannak olyan betegségek, melyeknek velejárója a betegségbelátás hiánya, másrészt a betegek vagy családtagjaik illetlennek vagy akár sértőnek találhatják, ha a lelki egészséggel kapcsolatos témák szóba kerülnek.

        Országjelentés: az összes halálozás egynegyede elkerülhető lett volna!

        A szív- és érrendszeri betegségek tartoznak hazánkban a fő halálokok közé, ezek hátterében pedig olyan rizikófaktorok vannak, mint a dohányzás, elhízás és a túlzott alkoholfogyasztás. A daganatos megbetegedések a dobogó második fokára kerültek.

        EESZT: Indul a lakossági tájékoztatás

        Még az orvosok is tanulják az elektronikus receptek felírását, de indul a lakosság részletes tájékoztatása is az e-egészségügyről.

        Országos népegészségügyi program indult

        Az alapellátás, a népegészségügy, a betegbiztonság és környezet-egészségügy átfogó módszertani fejlesztése érdekében indult országos program 11,43 milliárd forintos uniós támogatással.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA