Az orvosok fele placebót ír fel

A British Medical Journal 2008. október 24-i számában közzétett felmérés szerint az orvosoknak több mint fele álreceptet ad ki annak érdekében, hogy a beteg jól érezze magát.

A felmérésben 679 belgyógyász és reumatológus vett részt. Az ezen a szakterületen dolgozó orvosok gyakran találkoznak olyan betegekkel, akiknek krónikus betegsége nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyítható, ám ilyen esetben az álgyógyszerek (placebók) javítják a betegek közérzetét.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A placebók hatását már többször bizonyították klinikai körülmények között, ahol a placebót szedő betegek állapotában pozitív változások következtek be, ellentétben a semmiféle kezelést nem kapó betegekével.

„A gyógyszerkutatásokban tapasztalt pozitív hatások mintegy 20-30 százaléka placebóknak köszönhető” - állítja Jon C. Tilburt, a tanulmány szerzője. A felmérésben résztvevő orvosoktól olyanokat kérdeztek, mint például:

• Ha klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy a cukortabletta jobb a fibromyalgiára (ízületi és kötőszöveti betegség), mint ha nem kezelik, felírná-e a betegeinek? Erre az orvosok 58 százaléka válaszolt igennel.
• Szokott-e csak azért terápiát javasolni, hogy a betege elvárásainak eleget tegyen? A pozitív válaszok aránya itt 80 százalék volt.
• Az elmúlt évben előfordult-e, hogy placebót írt fel valamelyik betegének? Igen, válaszolta az orvosok 55 százaléka.

És mit mondanak ilyenkor a betegnek? Több mint kétharmaduk valami olyasmit, hogy a felírt gyógyszert általában nem erre a betegségre használják, ám valószínűleg segíteni fog. Természetesen mindezt a beteg érdekében teszik, gondolva a fizikai és pszichológiai hatásokra.

Az olyan gyógyíthatatlan esetekben, ahol már kifogytak a terápiás lehetőségekből, az orvosok hajlamosak bármit elkövetni, amiről tudják, hogy biztonságos, csak azért, hogy a beteg jobban érezze magát. Még akkor is, ha ez csak pszichológiai hatás.

Felmerül azonban a kérdés, hogy mindez mennyire helyes. Mert lehet ugyan, hogy a placebónak pszichológiailag pozitív hatásai vannak a betegre, ám mint tudjuk, minden gyógyszernek vannak mellékhatásai. Noha általában olyan gyenge gyógyszereket írnak fel placebóként, mint a baba aszpirin, nagyon körültekintőnek kell lenni azzal kapcsolatban, hogy az álgyógyszertől várt pszichológiai javulás nagyobb legyen, mint az esetleges mellékhatások okozta kellemetlenségek.

Természetesen a placebó- hatáshoz az is kell, hogy a beteg teljesen bízzon az orvosában. Talán éppen a bizalomteljes orvos-beteg kapcsolat az egész mechanizmus kulcsa.