• Foglalkozás-egészségügy: mit kell tudni az üzemorvosi vizsgálatokról?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Hazánkban a Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkavállaló csak olyan feladatra alkalmazható, ami az egészségére, a testi alkatára és fejlettségére tekintettel van, valamint káros hatást nem gyakorol rá. A munkáltató a dolgozó munkába állása előtt, illetve időközönként vagy soron kívül köteles az ingyenes munkaköri alkalmassági vizsgálatot lehetővé tenni az üzemorvosi rendelésen.

        A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat szabályait, illetve annak megállapítását, hogy egy adott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység a dolgozó számára milyen igénybevételt jelent, továbbá, hogy annak képes-e megfelelni, a jogalkotók rendeletben határozták meg - tudtuk meg dr. Fekete Ildikó szakjogásztól.

        A munkáltató a foglalkozás megkezdése előtt köteles a munkavállalónak az üzemorvossal való találkozást, konzultációt lehetővé tenni, amit alkalmassági orvosi vizsgálat is kísér. A munkavállaló ezen a kontrollon köteles megjelenni, mert ha nem tesz eleget a különböző egészségügyi ellenőrzéseknek, nem állhat munkába. Másrészt akkor lehet szükség rá, ha a munkakörülmények, munkahelyi tevékenységek megváltoznak, vagyis a korábbitól nagyobb megterheléssel járó feladatot bíznak a dolgozóra.

        A munkavállaló minden esetben köteles részt venni ezen a vizsgálaton?

        Dr. Fekete Ildikó: A munkavállaló köteles a munkáltató utasításait követni. A dolgozó az utasítást akkor tagadhatja meg, ha annak végrehajtása más személy egészségét, vagy a környezetet közvetlenül, illetve súlyosan veszélyeztetné. Akkor is megtagadhatja a leendő dolgozó az üzemorvosi ellenőrzést, ha annak végrehajtása a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Olyan esetre értendő, amikor az orvosi vizsgálat nem a Munkatörvénykönyv (Mt.) előírása szerint történik az adott munkakört tekintve, hanem mondvacsinált indokkal.

        Hirdetések

        Ez azt is jelentheti, hogy a bolti eladónak, például minden szükséges vizsgálaton túl kell lennie, de akkor, ha ezek közt nincs például a pszichiátriai vizsgálat, akkor azt megtagadhatja?

        Dr. Fekete Ildikó: Igen, ezt is jelenheti, mivel ez inkább provokációnak tekinthető, ha csak nem tanúsít olyan magatartást az illető, ami alapján a munkaadó ezt indokoltnak látja. Az üzemorvosi vizsgálat már a szerződéskötés után történik, így ezzel indítani a még el sem kezdett tevékenységet, nem életszerű, de volt már rá példa. Ebben az esetben bírósághoz fordulhat a munkavállaló, csakhogy ezzel, vélhetően meg is határozta a további foglalkoztatását az elmérgesedett viszony miatt.

        Mikor kérhet a munkaadó soron kívüli egészségügyi, üzemorvosi vizsgálatot?

        Dr. Fekete Ildikó: Ha valamilyen rendkívüli, előre nem várt esemény következik be. Ha hosszas táppénz után tér vissza dolgozni a beosztott, és betegsége vagy munkahelyi balesete esetleg olyan egészségkárosodással járt, ami lehet, hogy nem teszi alkalmassá a régi munkaköre betöltésére. Az üzemorvos ezt a már meglévő, a táppénz alatt készült szakorvosi ambuláns lapok, a tényleges fizikai vizsgálat, és munkavállalóval történő találkozás és vizsgálat alapján állapíthatja meg. Soron kívüli vizsgálatot kérhet a munkaadó, ha a dolgozó állapotában, munkavégzés közben látható, és tartós mentális vagy általános egészségromlás fennállását vélelmezi, amely rossz, esetleg fenyegető hatással van a munkavállaló, vagy a munkatársak biztonságára vagy testi-lelki épségére, egészségére. Egyébként hosszasan lehetne sorolni a törvényi előírás szerint, hogy milyen esetekben, vagy csak kivételes esetekben kérhet soron kívüli üzemorvosi vizsgálatot a munkaadó.

        Kötelező foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások
        • a szolgáltató végzi a külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat,

        • kivizsgálja, a külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedéseket, a fokozott expozíciónak kitett eseteket,

        • vizsgálja a munkavégzés egészségkárosító hatásait,

        • végzi az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást,

        • végzi a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosítást,

        • végzi az egyes foglalkozási csoportokra előírt időszakos orvosi vizsgálatokat,

        • előírásszerűen vezeti a dolgozók foglalkozás-egészségügyi nyilvántartását,

        • végzi a megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazási feltételeinek vizsgálatát,

        • kivizsgálja a foglalkozási megbetegedéseket, illetve annak gyanúját, megszervezi a speciális vizsgálatokat és lefolytatja a jogszabályban rögzített eljárásokat,

        • eleget tesz a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos valamennyi jelentési kötelezettségének,

        • részt vesz a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, az elsősegélynyújtás és a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében, a munka- és egészségvédelmi szemléken a megbízó telephelyén, továbbá a védőoltások megszervezésében.

        Mi történik akkor, ha a munkavállaló szándékosan vagy feledékenységből nem vesz részt a kötelező üzemorvosi vizsgálaton?

        Dr. Fekete Ildikó: Amennyiben a munkavállaló nem teljesíti a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot, és a mulasztását sem tudja indokolni vagy igazolni, ezzel megakadályozza, hogy a munkáltató a jogszabályból származó kötelezettségének eleget tegyen. A munkáltató felmondással élhet ilyen esetben, de nem jellemző, hogy ne tudják tisztázni a vizsgálatról való távolmaradás okát, és arra ne adjon újabb esélyt a munkaadó. Ezt humánus módon szokták tisztázni.

        Mikor kell időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton megjelenni?

        Dr. Fekete Ildikó: Akkor, ha a munkavállaló még nem töltötte be a 18. életévét; ha a már betöltötte a munkaköréhez meghatározott nyugdíjkorhatárt, de lehetősége van továbbdolgozni; ha a munkavégzés veszéllyel és fokozott terheléssel jár, ami a dolgozó bioritmusát, egészségi állapotát fenyegetheti. Ha pedig valaki nem biztosítja a dolgozói számára az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet és munkavégzést, valamint az ingyenes üzemorvosi vizsgálatot, azokra a paragrafusokban rögzített munkavédelmi bírságot szabnak ki.

        Ez a cikk is érdekelheti! Munkahelyi balesetek - Mi minősül annak, és milyen ellátás jár?

        Miből áll az üzemorvosi vizsgálat?

        Dr. Hornyák Lajos üzemorvos és háziorvos a következőkről számolt be érdeklődésünkre:

        - A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a dolgozó alkalmas-e az adott munkakör betöltésére, illetve folytatására, ha bármi okból távol maradt a munkavégzésétől. A törvényileg előírt, kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok az alábbi lépésekből állnak:

        • a munkavállaló korábbi betegségeinek megismerése,

        • az esetleges munkahelyi ártalmak feltérképezése a dolgozó szemszögéből,

        • fizikális vizsgálat,

        • vérnyomásmérés,

        • látásvizsgálat,

        • hallásvizsgálat,

        • idegrendszeri rutinvizsgálat,

        • tüdőszűrés a kijelölt tüdőszűrő állomáson,

        • az adott munkavégzéshez kötött egyéb, speciális szűrővizsgálatok,

        • meglévő betegségek ismeretében kontrollvizsgálat kérése (a laborvizsgálat és vércukorszint mérés mellett a bőrgyógyászati, kardiológiai, reumatológiai, gasztroenterológiai és neurológiai vizsgálatok a leggyakoribbak),

        • az alkalmassági vizsgálatról a munkaadó elsőfokú alkalmassági véleményt kap,

        • a vizsgálat dokumentációját (törzslap) az üzemorvos őrzi papíralapon, számítógépes rendszerben.

        Léteznek költségtérítéses szűrővizsgálatok is, melyeket egyes munkaadó cégek magukra vállalnak - ilyen lehet a menedzserszűrés, a fogászati vizsgálat és- kezelés, esetenként a reumatológiai- vagy mozgásszervi kontroll, és a számítógép használata során keletkező, esetleges látásromlás ellenőrzése. A menedzserszűrés elérhető társadalombiztosítási keretből is.

        Ez a cikk is érdekelheti! Egészséges munkahely - Tippek és tanácsok

        Dr. Hornyák Lajos elmondta azt is, hogy az Európai Unióban a magyar dolgozók vállalnak a legnagyobb arányban munkát akkor is, ha betegek, mivel az alacsony bérből élők táppénze veszélyezteti az amúgy is alacsony vagy közepes mértékű fizetést. Másrészt, felmérések igazolják, hogy az anyagi javak, a megélhetési gondok miatt szorongó dolgozók bármilyen betegségük esetén a gyógyulás ideje, illetve a fájdalom tartóssága sokkal hosszabb, mint azok esetében, akik megfelelő anyagi biztonságban élnek. Ezt az empatikus, figyelmes orvos, ha nem is könnyen, de felfedezi, és üzemorvosi kapacitása szerint figyelemmel kíséri a dolgozó felbukkanó betegségeit. Erre sajnos kivételes esetben van esélye a betegségeit jellemzően titkoló dolgozónak.  

        Kötelezővé teheti-e a munkaadó a védőoltást?
        Léteznek olyan munkakörök, munkahelyek, ahol a dolgozók egészsége fokozott veszélynek van kitéve a különféle biológiai kórokozók miatt. Ettől függetlenül is előfordulhat, hogy járványos időszakban a megbetegedések megelőzése sürgetővé válik. Az önrendelkezési jog szerint mindenki szabadon döntheti el, hogy kíván-e ilyen egészségügyi ellátásban részesülni vagy sem. A dolgozó önrendelkezési jogával azonban szembe kerülhet mindenki másnak az egészséghez fűződő joga, mivel a fertőző beteg adott esetben veszélyeztetheti mások egészségét. Ilyenkor felmerülhet, hogy korlátozható-e a dolgozó önrendelkezési joga, amit a munkaadó mérlegelhet az üzemorvos, szakorvos bevonásával.

        A védőoltás számos esetben nem merülhet fel kérdésként. Azok számára, akik hulladék megsemmisítő telepen, ártalmatlanító-, illetve szennyvíztisztító létesítmények közelében, egészségügyi intézményekben dolgoznak, miniszteri rendelet, vagyis jogszabály határozza meg a munkaadó kötelezettségeit a dolgozó egészsége védelmében. Fontos tudni, hogy a munkáltató nem teheti egyoldalúan kötelezővé bizonyos oltások beadását, ha ennek nincs az említett miniszteri rendeletben jogszabályi alapja. A kötelező védőoltás alól csak akkor menthető fel a dolgozó, ha bizonyítottan károsan hat az egészségére egyéb allergia, betegség okán.

        Olvasson tovább! Tudjon meg többet a védőoltásokkal kapcsolatban a WEBBetegen!

        Forrás: WEBBeteg
        Balogh Mária, újságíró
        Szakértők: Dr. Fekete Ildikó szakjogász, Dr. Hornyák Lajos üzemorvos, háziorvos

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Ízületi fájdalmak gyötrik?

        WEBBeteg

        Egyszerű és célzott fájdalomcsillapítás masszázsfej segítségével. (x)

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        Hogyan vizsgálják a magzat méhen belüli állapotát?

        Az NST és a CTG teljesen veszélytelen, fájdalommentes és tetszőlegesen ismételhető vizsgálati módszerek. Szükség esetén (például koraszülés vagy magzati veszélyállapot gyanúja esetén) már a 24. terhességi héttől el lehet végezni őket, ellenben nem annyira informatívak ezek a vizsgálatok, ilyenkor apróbb különbségeket még nem lehet értékelni.

        Tippek a munkahelyi stressz csökkentésére

        A tartós stressz, így a munkahelyi stressz is a szervezetet láthatatlanul mérgezi, megbetegíti. Mit tehet ellene?

        A túl sok munka szabálytalan szívritmust okozhat

        Egy új brit tanulmány eredménye szerint az elhúzódó munkavégzés nemcsak kimerítő, hanem egy gyakori és potenciálisan veszélyes betegség kockázatát is növeli.

        A túl sok munka szabálytalan szívritmust okozhat

        Egy új brit tanulmány eredménye szerint az elhúzódó munkavégzés nemcsak kimerítő, hanem egy gyakori és potenciálisan veszélyes betegség kockázatát is növelik.

        Nehezen megy a munka? Ezért kell mozogni!

        Nem titok, hogy a testmozgás pozitív hatása nem kizárólag a test formássá válásában jelentkezik. A rendszeres testmozgást végzőkre a megnövekedett energiaszint, a nagyobb önbizalom és a pozitívabb életszemlélet jellemző. A testmozgás pozitív hatásai emellett a munkára is kihatnak. Bár nehéz számszerűsíteni, a szakemberek szerint mindezt megingathatatlan bizonyítékok bősége támasztja alá.

        Anyajegyszűrésre megyek - Mire készüljek?

        Az évente elvégzett anyajegyszűrés fontosságát egyre többen ismerik fel. Aki ebben az évben határozta el magát, hogy hosszabb kihagyás után újra, vagy az idén először ellenőrizteti az anyajegyeit, még nem tudja, hogy mire számíthat, hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat. Számukra lehet hasznos olvasmány dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, az Anyajegyszűrő Központ főorvosának összefoglalója.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA