• Foglalkozás-egészségügy: mit kell tudni az üzemorvosi vizsgálatokról?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Hazánkban a Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkavállaló csak olyan feladatra alkalmazható, ami az egészségére, a testi alkatára és fejlettségére tekintettel van, valamint káros hatást nem gyakorol rá. A munkáltató a dolgozó munkába állása előtt, illetve időközönként vagy soron kívül köteles az ingyenes munkaköri alkalmassági vizsgálatot lehetővé tenni az üzemorvosi rendelésen.

        A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat szabályait, illetve annak megállapítását, hogy egy adott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység a dolgozó számára milyen igénybevételt jelent, továbbá, hogy annak képes-e megfelelni, a jogalkotók rendeletben határozták meg - tudtuk meg dr. Fekete Ildikó szakjogásztól.

        A munkáltató a foglalkozás megkezdése előtt köteles a munkavállalónak az üzemorvossal való találkozást, konzultációt lehetővé tenni, amit alkalmassági orvosi vizsgálat is kísér. A munkavállaló ezen a kontrollon köteles megjelenni, mert ha nem tesz eleget a különböző egészségügyi ellenőrzéseknek, nem állhat munkába. Másrészt akkor lehet szükség rá, ha a munkakörülmények, munkahelyi tevékenységek megváltoznak, vagyis a korábbitól nagyobb megterheléssel járó feladatot bíznak a dolgozóra.

        A munkavállaló minden esetben köteles részt venni ezen a vizsgálaton?

        Dr. Fekete Ildikó: A munkavállaló köteles a munkáltató utasításait követni. A dolgozó az utasítást akkor tagadhatja meg, ha annak végrehajtása más személy egészségét, vagy a környezetet közvetlenül, illetve súlyosan veszélyeztetné. Akkor is megtagadhatja a leendő dolgozó az üzemorvosi ellenőrzést, ha annak végrehajtása a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Olyan esetre értendő, amikor az orvosi vizsgálat nem a Munkatörvénykönyv (Mt.) előírása szerint történik az adott munkakört tekintve, hanem mondvacsinált indokkal.

        Hirdetések

        Ez azt is jelentheti, hogy a bolti eladónak, például minden szükséges vizsgálaton túl kell lennie, de akkor, ha ezek közt nincs például a pszichiátriai vizsgálat, akkor azt megtagadhatja?

        Dr. Fekete Ildikó: Igen, ezt is jelenheti, mivel ez inkább provokációnak tekinthető, ha csak nem tanúsít olyan magatartást az illető, ami alapján a munkaadó ezt indokoltnak látja. Az üzemorvosi vizsgálat már a szerződéskötés után történik, így ezzel indítani a még el sem kezdett tevékenységet, nem életszerű, de volt már rá példa. Ebben az esetben bírósághoz fordulhat a munkavállaló, csakhogy ezzel, vélhetően meg is határozta a további foglalkoztatását az elmérgesedett viszony miatt.

        Mikor kérhet a munkaadó soron kívüli egészségügyi, üzemorvosi vizsgálatot?

        Dr. Fekete Ildikó: Ha valamilyen rendkívüli, előre nem várt esemény következik be. Ha hosszas táppénz után tér vissza dolgozni a beosztott, és betegsége vagy munkahelyi balesete esetleg olyan egészségkárosodással járt, ami lehet, hogy nem teszi alkalmassá a régi munkaköre betöltésére. Az üzemorvos ezt a már meglévő, a táppénz alatt készült szakorvosi ambuláns lapok, a tényleges fizikai vizsgálat, és munkavállalóval történő találkozás és vizsgálat alapján állapíthatja meg. Soron kívüli vizsgálatot kérhet a munkaadó, ha a dolgozó állapotában, munkavégzés közben látható, és tartós mentális vagy általános egészségromlás fennállását vélelmezi, amely rossz, esetleg fenyegető hatással van a munkavállaló, vagy a munkatársak biztonságára vagy testi-lelki épségére, egészségére. Egyébként hosszasan lehetne sorolni a törvényi előírás szerint, hogy milyen esetekben, vagy csak kivételes esetekben kérhet soron kívüli üzemorvosi vizsgálatot a munkaadó.

        Kötelező foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások
        • a szolgáltató végzi a külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat,

        • kivizsgálja, a külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedéseket, a fokozott expozíciónak kitett eseteket,

        • vizsgálja a munkavégzés egészségkárosító hatásait,

        • végzi az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást,

        • végzi a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosítást,

        • végzi az egyes foglalkozási csoportokra előírt időszakos orvosi vizsgálatokat,

        • előírásszerűen vezeti a dolgozók foglalkozás-egészségügyi nyilvántartását,

        • végzi a megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazási feltételeinek vizsgálatát,

        • kivizsgálja a foglalkozási megbetegedéseket, illetve annak gyanúját, megszervezi a speciális vizsgálatokat és lefolytatja a jogszabályban rögzített eljárásokat,

        • eleget tesz a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos valamennyi jelentési kötelezettségének,

        • részt vesz a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, az elsősegélynyújtás és a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében, a munka- és egészségvédelmi szemléken a megbízó telephelyén, továbbá a védőoltások megszervezésében.

        Mi történik akkor, ha a munkavállaló szándékosan vagy feledékenységből nem vesz részt a kötelező üzemorvosi vizsgálaton?

        Dr. Fekete Ildikó: Amennyiben a munkavállaló nem teljesíti a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot, és a mulasztását sem tudja indokolni vagy igazolni, ezzel megakadályozza, hogy a munkáltató a jogszabályból származó kötelezettségének eleget tegyen. A munkáltató felmondással élhet ilyen esetben, de nem jellemző, hogy ne tudják tisztázni a vizsgálatról való távolmaradás okát, és arra ne adjon újabb esélyt a munkaadó. Ezt humánus módon szokták tisztázni.

        Mikor kell időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton megjelenni?

        Dr. Fekete Ildikó: Akkor, ha a munkavállaló még nem töltötte be a 18. életévét; ha a már betöltötte a munkaköréhez meghatározott nyugdíjkorhatárt, de lehetősége van továbbdolgozni; ha a munkavégzés veszéllyel és fokozott terheléssel jár, ami a dolgozó bioritmusát, egészségi állapotát fenyegetheti. Ha pedig valaki nem biztosítja a dolgozói számára az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet és munkavégzést, valamint az ingyenes üzemorvosi vizsgálatot, azokra a paragrafusokban rögzített munkavédelmi bírságot szabnak ki.

        Ez a cikk is érdekelheti! Munkahelyi balesetek - Mi minősül annak, és milyen ellátás jár?

        Miből áll az üzemorvosi vizsgálat?

        Dr. Hornyák Lajos üzemorvos és háziorvos a következőkről számolt be érdeklődésünkre:

        - A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a dolgozó alkalmas-e az adott munkakör betöltésére, illetve folytatására, ha bármi okból távol maradt a munkavégzésétől. A törvényileg előírt, kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok az alábbi lépésekből állnak:

        • a munkavállaló korábbi betegségeinek megismerése,

        • az esetleges munkahelyi ártalmak feltérképezése a dolgozó szemszögéből,

        • fizikális vizsgálat,

        • vérnyomásmérés,

        • látásvizsgálat,

        • hallásvizsgálat,

        • idegrendszeri rutinvizsgálat,

        • tüdőszűrés a kijelölt tüdőszűrő állomáson,

        • az adott munkavégzéshez kötött egyéb, speciális szűrővizsgálatok,

        • meglévő betegségek ismeretében kontrollvizsgálat kérése (a laborvizsgálat és vércukorszint mérés mellett a bőrgyógyászati, kardiológiai, reumatológiai, gasztroenterológiai és neurológiai vizsgálatok a leggyakoribbak),

        • az alkalmassági vizsgálatról a munkaadó elsőfokú alkalmassági véleményt kap,

        • a vizsgálat dokumentációját (törzslap) az üzemorvos őrzi papíralapon, számítógépes rendszerben.

        Léteznek költségtérítéses szűrővizsgálatok is, melyeket egyes munkaadó cégek magukra vállalnak - ilyen lehet a menedzserszűrés, a fogászati vizsgálat és- kezelés, esetenként a reumatológiai- vagy mozgásszervi kontroll, és a számítógép használata során keletkező, esetleges látásromlás ellenőrzése. A menedzserszűrés elérhető társadalombiztosítási keretből is.

        Ez a cikk is érdekelheti! Egészséges munkahely - Tippek és tanácsok

        Dr. Hornyák Lajos elmondta azt is, hogy az Európai Unióban a magyar dolgozók vállalnak a legnagyobb arányban munkát akkor is, ha betegek, mivel az alacsony bérből élők táppénze veszélyezteti az amúgy is alacsony vagy közepes mértékű fizetést. Másrészt, felmérések igazolják, hogy az anyagi javak, a megélhetési gondok miatt szorongó dolgozók bármilyen betegségük esetén a gyógyulás ideje, illetve a fájdalom tartóssága sokkal hosszabb, mint azok esetében, akik megfelelő anyagi biztonságban élnek. Ezt az empatikus, figyelmes orvos, ha nem is könnyen, de felfedezi, és üzemorvosi kapacitása szerint figyelemmel kíséri a dolgozó felbukkanó betegségeit. Erre sajnos kivételes esetben van esélye a betegségeit jellemzően titkoló dolgozónak.  

        Kötelezővé teheti-e a munkaadó a védőoltást?
        Léteznek olyan munkakörök, munkahelyek, ahol a dolgozók egészsége fokozott veszélynek van kitéve a különféle biológiai kórokozók miatt. Ettől függetlenül is előfordulhat, hogy járványos időszakban a megbetegedések megelőzése sürgetővé válik. Az önrendelkezési jog szerint mindenki szabadon döntheti el, hogy kíván-e ilyen egészségügyi ellátásban részesülni vagy sem. A dolgozó önrendelkezési jogával azonban szembe kerülhet mindenki másnak az egészséghez fűződő joga, mivel a fertőző beteg adott esetben veszélyeztetheti mások egészségét. Ilyenkor felmerülhet, hogy korlátozható-e a dolgozó önrendelkezési joga, amit a munkaadó mérlegelhet az üzemorvos, szakorvos bevonásával.

        A védőoltás számos esetben nem merülhet fel kérdésként. Azok számára, akik hulladék megsemmisítő telepen, ártalmatlanító-, illetve szennyvíztisztító létesítmények közelében, egészségügyi intézményekben dolgoznak, miniszteri rendelet, vagyis jogszabály határozza meg a munkaadó kötelezettségeit a dolgozó egészsége védelmében. Fontos tudni, hogy a munkáltató nem teheti egyoldalúan kötelezővé bizonyos oltások beadását, ha ennek nincs az említett miniszteri rendeletben jogszabályi alapja. A kötelező védőoltás alól csak akkor menthető fel a dolgozó, ha bizonyítottan károsan hat az egészségére egyéb allergia, betegség okán.

        Olvasson tovább! Tudjon meg többet a védőoltásokkal kapcsolatban a WEBBetegen!

        Forrás: WEBBeteg
        Balogh Mária, újságíró
        Szakértők: Dr. Fekete Ildikó szakjogász, Dr. Hornyák Lajos üzemorvos, háziorvos

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Terjed az influenza

        EMMI

        2018. február 12-18. között 69 150 fő kereste fel orvosát. Ismerje meg a részleteket!

        A szív és a diabétesz

        WEBBeteg

        Mi a kapcsolat a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések között?

        Hogyan vizsgálják a magzat méhen belüli...

        Az NST és a CTG teljesen veszélytelen, fájdalommentes és tetszőlegesen ismételhető vizsgálati módszerek. Szükség esetén (például...

        Iskolaérettség - Készen áll a gyerek? Az...

        A szülőknek az elkövetkező hetekben kell eldönteniük, hogy gyermekük megkezdje-e iskolai tanulmányait. Ilyenkor ajánlott nyílt napokra...

        Milyen vizsgálatok szükségesek...

        Minden betegre legalább egy ember jut, akinél még nem jelentkeztek a cukorbetegség tünetei, ezért nem is tud róla. Az alábbi vizsgálatok...

        Száraz a bőre? Tegyen a megóvása...

        Télen a bőrünk ellenállóképessége csökken. A hideg és a fagyos szél is megviseli, ugyanakkor az alacsony légnedvesség-tartalom miatt a...

        Mit kell tudni a monitorszemüvegről?

        Mára életünk részévé váltak a számítógépek. Szinte nincs olyan életterület, ahol ne találkoznánk velük. Sokan - munkájukból...

        A mellrák szűrése, diagnosztikája

        Az emlőrák esetén a korai felismerésnek rendkívül fontos szerepe van. A legegyszerűbb módszer a rendszeres önvizsgálat, melyet a betegek...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA