Az értelmezhetetlen orvosi rövidítés a beteg életébe is kerülhet
megjelent:
A napokban bejárta a hír a magyar sajtót, miszerint egy beteg életébe került, hogy nem tudta értelmezni a leletén lévő orvosi rövidítést. Négyévi pereskedés után jogerős az ítélet: a kórház köteles kártérítést fizetni az időközben elhunyt beteg családjának.
Az asszony a mellében lévő csomó miatt kereste fel a szakrendelést, akinek - mint az később kiderült - melldaganata volt. A vizsgálat után kiadott papírjain csak annyi szerepelt: kontroll p.e., vagyis panasz esetén, ám erről nem kapott tájékoztatást. A nőnek ugyan továbbra is fájdalmai voltak, de nem ment vissza a rendelőbe, mivel nem tudta, hogy mit jelent a rövidítés. Másik orvost keresett fel, aki egy újabb szakértőhöz irányította tovább, de mire megoperálták, a rák már szétterjedt a szervezetében – írta a Magyar Nemzet.
Négyévi pereskedés után a Kúria immár jogerősen is helybenhagyta az első fokú ítéletet, miszerint a kórház köteles ötmillió forint kártérítés megfizetésére. A jogerős ítéletet az asszony már nem érte meg.
| Mellrák - Mire figyeljünk az önellenőrzés során? |
| Az emlőrák kezdetben tünetszegény, a korai felismerés alapja a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel és a havonkénti önellenőrzés, melyet minden nő otthonában segítség nélkül elvégezhet. Mellrák - Mire figyeljünk az önellenőrzés során? |
Ábrahám László műhibaperekre szakosodott ügyvéd képviselte a beteg érdekeit a per során. Az ügyvéd szerint a magyar jogrendben nincs olyan utalás, hogy a p. e. azt jelenti, hogy panasz esetén. A kórháznak kötelessége lett volna ezt elmagyarázni a betegnek, ám mivel ebben az esetben ez elmaradt, a kórháznak kártérítést kell fizetnie.
Az ügyvéd elmondta, hogy sok olyan esettel találkozott praxisa során, amikor a beteget nem tájékoztatták megfelelően, nem értették az orvostól kapott leleteket, zárójelentést. Véleménye szerint ahhoz, hogy megváltozzon a jelenlegi gyakorlat és ne forduljon elő hasonló eset, elegendő volna, ha csak annyit módosítanának az egészségügyre vonatkozó törvényben, hogy a betegtájékoztatásra vonatkozó szövegrészbe a közérthető szó is bekerüljön. Ebben az esetben közérthetően kellene tájékoztatni a beteget arról, hogy mi a baja, milyen terápiát alkalmaztak nála, és mi a további teendője.
| Szakzsargon, rövidítések és néha helyesírási hibák |
| K.m.n., azaz külön megnevezés nélkül, m.k.o., azaz mindkét oldali, sz.e., azaz szükség esetén. Az orvosi leletek nemcsak latin eredetű kifejezésektől hemzsegnek, hanem rövidítésektől is. A mozaikszavaknak és a rövidítéseknek a túlzott használata gyakori probléma a magyar orvoslás mindennapjaiban, egyrészt aggodalmat kelt a már amúgy is ideges páciensekben, másrészt megnehezíti a további tájékozódás lehetőségeit. (Remekül összefoglalja a mai magyar orvosi helyesírás helyzetét Ludányi Zsófia doktori disszertációja) Gyakori, hogy az orvosi szakzsargonon és rövidítéseken felül helyesírási hibákban is bővelkednek a kiadott leletek, amelyek tovább nehezítik a laikusok számára a diagnózis értelmezését. A helyesírási problémák léte olyannyira valós, hogy pl. az Akadémiai Kiadó könyvet is adott ki a témában, méghozzá az Orvosi helyesírási szótárat (Magasi Péter, Fábián Pál). A szótár eligazítást nyújt az orvosi szavak és kifejezések helyesírásáról, különös tekintettel az orvosi nyelvben gyakori problémákra. A kézikönyv 90 000 címszót tartalmaz, s az általános nyelvi-helyesírási tudnivalókat külön fejezetben tárgyalja. |
(WEBBeteg)
