• Lakossági szűrővizsgálatok - Mikor? Hol? Hogyan?

        Szerző:
        WEBBeteg

        A XXI. században (szemben a XIX. és XX. századdal) már nem a különböző fertőzések jelentik a legnagyobb egészségügyi problémát, hanem az egyre több embert érintő krónikus megbetegedések. A szűrővizsgálatok célja a betegségek és egyes betegségmegelőző állapotok korai felismerése, lehetőleg a tünetmentes szakban, amikor a biológiai elváltozás már kialakult, de klinikai tünetek még nem jelentkeznek, a beteg panaszmentes.

        Röviden a szűrővizsgálat fogalmáról

        A szűrés tünet- és panaszmentes személyek egyszeri vagy inkább időnkénti vizsgálatát jelenti, amit abból a célból végeznek, hogy a még rejtett betegségek fennállásának valószínűségét kizárják, vagy éppen megerősítsék annak valószínűségét. A szűrővizsgálatokról általában elmondható, hogy magukat (legtöbbször) egészségesnek tartó, tünet- és panaszmentes személyek vizsgálata történik.

        Nagyon fontos kiemelni, hogy a vizsgálat pozitív eredménye önmagában nem diagnózis, további megerősítő vizsgálatok szükségesek! A diagnózist követően viszont azonnal meg kell kezdeni az megfelelő kezelést a kialakuló betegség megelőzése vagy lefolyásának pozitív befolyásolása érdekében.

        A lakossági szűrővizsgálat a következő követelményeknek kell, hogy megfeleljen: legyen egyszerűen, gyorsan és könnyen kivitelezhető; legyen biztonságos; ne legyenek nemkívánatos mellékhatások; ne okozzon elkerülhetetlen mértéknél nagyobb kellemetlenséget és fájdalmat; legyen olcsó és költséghatékony, azaz a ráfordított erőforrás legyen arányos a korai kimutatással járó előnyökkel.

        Hirdetések

        Mely betegségcsoportokat szűrjük?

        A gyakorlatban a következő szempontok alapján választják ki a szűrhető betegségeket:

        • Előfordulásuk gyakorisága jelentős népegészségügyi problémát okoz.
        • Hosszú, tünetmentes, de kimutatható, tüneteket még nem okozó szakasza van.
        • Ismertek a betegség kialakulásában oki szerepet játszó tényezők, valamint a betegség előtti állapotok.
        • Legyen alacsony a túldiagnosztizálás és túlkezelés kockázata, mert a preklinikai szakaszban kimutatott elváltozások jelentős hányada – kezelés nélkül – klinikai betegséggé alakul.
        • A rejtett állapotok felismerésére bizonyítottan alkalmas és hatásos szűrővizsgálati módszer áll rendelkezésre.
        • A szűrővizsgálat után diagnosztizált betegség korai kezelése kedvezően befolyásolja a betegség természetes kórlefolyását.
        • A kiszűrtek teljes ellátásának adottak legyenek a feltételei, így biztosított, hogy a szűrővizsgálaton részt vett személyeknek nagyobb az esélye a gyógyulásra.

        Mindezek alapján belátható, hogy nem szűrhető minden betegség. Így lesznek olyan személyek, csoportok, akiknél ritka betegségek fognak kialakulni, de ezek száma elenyésző a szűrt betegségek számához képest, emiatt e személyek kirekesztettnek érezhetik magukat. A fent említettek alól kivételt képeznek a csípőficam vagy egyes anyagcsere-betegségek, amik bár viszonylag ritkán fordulnak elő, mégis a vizsgálatok költséghatékonysága miatt minden újszülöttnél szűrésre kerülnek. Nagyon ígéretesnek tűnik továbbá a betegségre hajlamosító génelváltozások szűrése, ennek lakosságszintű bevezetésétől azonban még nagyon messze állunk.

        Milyen a magyarok egészsége?

        „A magyar népesség egészségi állapota katasztrofálisan rossz.” (ÁNTSZ) A halálokok között a szív- és érrendszeri betegségek állnak az első helyen, az összes halálozás mintegy felét adva. Második helyen a daganatos betegségek állnak – a halálozások mintegy negyedét okozva. „Az orvostudomány mai állása szerint a betegségteher mérséklésére hosszú távon a betegségmegelőzés, a halálozás mérséklésére közép- és rövidtávon a szűrővizsgálat a legígéretesebb stratégia.” (ÁNTSZ, 2014)

        A szűrővizsgálatok két nagy csoportja

        Az alkalomszerű szűrést maga a vizsgált személy, míg a szervezett lakossági szűrést az egészségügyi ellátórendszer (hatóság) kezdeményezi. Előbbi esetén a szűrés bármely célból végzett orvosi vizsgálathoz kapcsolódhat, illetve történhet háziorvosi vagy szakorvosi rendelőben (ilyen például a vérnyomásmérés). A szervezett lakosságszűrés nagy lakosságcsoportokra terjed ki, olyanokra, akik életkoruk (és nemük) alapján a célbetegségre veszélyeztettetnek minősülnek. A veszélyeztetett életkorban lévők személyes meghívása útján igyekszik elősegíteni, hogy minél teljesebb számban vegyenek részt a szűrővizsgálaton. A szakmai közmegegyezés alapján szervezett szűrővizsgálatot csak abban az esetben kezdeményezhet a hatóság, ha az alkalmazni kívánt szűrési módozat eredményességére már van tudományos bizonyíték.

        Milyen szervezett egészségügyi szűrővizsgálatok érhetők el ma Magyarországon?

        Az előző bekezdésben említett feltételnek jelenleg három szűrési módozat felel meg. A táblázat első oszlopában a szűrésekre kattintva további információkhoz juthatnak.

        Szűrés megnevezése

        Korosztály

        Megjegyzés

        Emlőszűrés

        45-65 év közötti nők

        Kétévenkénti mammográfiás vizsgálatával

        Méhnyakszűrés

        25-65 év közötti nők

        Háromévenkénti citológiai vizsgálatával

        Vastagbélszűrés

        50-70 év közötti férfiak és nők

        Székletbeli rejtett vér laboratóriumi kimutatásával

        Jelenleg az emlő- és méhnyakrákszűrést végzik rutinszerűen, míg a vastagbélszűrés bevezetés alatt van. Ezeken a szűréseken a részvétel önkéntes, és az egészségügyi közigazgatás szervezi. 

        Szűrővizsgálatok lépésről lépésre

        A vizsgálatra természetesen nem kell háziorvosi beutaló. A telefonos vagy levél formájában történt megkeresés után a megadott címen és időpontban meg kell jelenni a szűrőállomáson. Ott a szűrőszemélyzet eligazítja a megjelenteket, és minden információt közölnek a szűréssel és az eredmény kézhez kapásával kapcsolatban.

        Opcionális szűrési lehetőségek: hová és mikor ajánlott magunktól is jelentkezni?

        Az előzőekben említett szűrővizsgálatokon kívül egyéb, nem szervezett szűréseken is részt vehetünk, sőt, ajánlott bizonyos időközönként eljárnunk egyes vizsgálatokra. Az életkor előrehaladtával fokozottabb figyelmet kell szentelnünk az egészségi állapotunkra, melynek szerves részét képezik a szűrések is. Az alábbi táblázat ezt hivatott összefoglalni a legfontosabbakat kiemelve.

        Szűrés megnevezése

        Korosztály

        Megjegyzés

        Vérvétel (laborvizsgálat)

        25-30 év felett

        1-2 évente

        Urológiai vizsgálat (prosztata)

        50 év felett

        Évente, családi halmozódás esetén korábban

        Szemészeti vizsgálat (zöldhályog)

        40 év felett

        2 évente panasz nélküli páciensek esetén, amennyiben a családban előfordult zöldhályog, akkor évente javasolt

        Bőrgyógyászati vizsgálat (melanoma, anyajegy)

        Nem kötött korosztályhoz

        2-3 évente negatív családi anamnézis esetén, ha felmenők között előfordult, akkor fokozottabb figyelmet igényel, évenkénti vagy sűrűbb szűrés

        Szívultrahang, terheléses-EKG

        40 év felett

        Évente

        Csontsűrűség mérés – nőknél

        65 év felett

        1-2-3 évenként (általános állapottól és rizikófaktoroktól függően), csontritkulásellenes kezelés hatékonyságának mérése évente!

        Csontsűrűség mérés – férfiaknál

        70 év felett

        Miért nem járunk szűrésekre?

        Nagyon sokan azért nem mennek el szűrésre, mert félnek szembesülni egy esetleges rossz hírrel, illetve el szeretnék kerülni a bizonytalanságban töltött időt, amíg várnak a vizsgálat eredményére. Jellemző a páciensekre, hogy ha pozitív eredményt kapnak kézhez, akkor azt azonnal betegségnek fog(hat)ják fel. A betegségtudatban eltöltött idő azonban rossz hatással van mindenkire. Nem utolsó sorban a szűrővizsgálat normálistól eltérő eredménye megbélyegző lehet!

        Önellenőrző gyorstesztek otthon – jövő vagy jelen?

        Az ilyen típusú tesztek előnye, hogy használatuk nem igényel szakorvosi közreműködést, viszont azt is fontos tudni, hogy pontos diagnózist ezektől nem várhatunk. A kapott értékek csak tájékoztató jellegűek, esetleg figyelemfelkeltőek. Az esetleges pozitív tesztekkel érdemes szakorvosunkat felkeresni.

        Bővebben Az önellenőrző tesztekről részletesen

        Milyen típusú önellenőrző teszteket vásárolhatunk?

        Néhány példa:

        • vizeletvizsgáló tesztcsík,
        • vércukorszintmérő tesztcsík,
        • allergia gyorsteszt,
        • terhességi teszt,
        • enzimes hasnyálmirigy funkciós gyorsteszt,
        • ételintolerancia gyorsteszt,
        • férfi termékenységi gyorsteszt,
        • Helicobacter pylori gyorsteszt,
        • húgysavszint ellenőrző tesztcsík,
        • koleszterin tesztcsík,
        • lisztérzékenységi gyorsteszt,
        • ovulációs gyorsteszt,
        • székletvér ellenőrző gyorsteszt,
        • vese rendellenességi gyorsteszt.

        Nagyon sokan még ódzkodnak ilyen tesztek használatától, az egészségügyi szakdolgozók véleménye is megoszlik a használatukat illetően. Vélhetően az egészségügyi rendszer jövőjében azonban használatuk elterjed. Az önellenőrző vizsgálatok nem helyettesíthetik a különböző szűrővizsgálatokat, ami különösen a daganatok esetében igaz. Például egy tapintható emlőelváltozás túlélésének esélye messze alacsonyabb egy mammográfiás vizsgálat során felfedezett, még nem tapintható elváltozásénál.

        Nem érdemes halogatni a vizsgálatot

        Pro és kontra érveket összevetve érdemes a szervezett lakossági szűrővizsgálatokon részt venni, mint egy kezelhetetlen végstádiumban szembesülni a betegséggel. Igen sajnálatos jelenéség, hogy épp a mammográfián való megjelenés nagyon alacsony, amikor az emlődaganat az egyik leggyakoribb női daganattípus. Mindenkiben megvan az a bizonyos félelem a vizsgálat pozitív eredményétől, de merjünk szembe nézni a kisebb problémával, és nem szőnyeg alá söpörni!

        WEBBetegForrás: WEBBeteg
        Holányi Péter, orvostanhallgató
        Orvos szakértő: Dr. Pongor Vince, megelőző szakorvos

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Tanácsok anyukáknak

        Dr. Dinya Zoltán

        A csecsemőkori kólika kellemetlen, de nem veszélyes, és el fog múlni!

        A magánegészségügyről

        PRIMUS

        A teljes magánegészségügyi szektor kifehérítését kérik a kormánytól.

        Méhnyakrák - Mire számíthat a...

        Rendszeres nemi életet élő nők esetén a szűrővizsgálaton való részvétel évente ajánlott, egy egyszerű vizsgálattal ugyanis a...

        Milyen vizsgálatokra számíthat IVF...

        Minden mesterséges megtermékenyítési folyamat előtt sor kerül bizonyos vizsgálatokra, melyek nem csupán a beavatkozáshoz szükségesek, de...

        Méhnyakrák - Kis figyelemmel megelőzhető

        A méhnyakrák már korai stádiumban is jól felismerhető, és megfelelő kezeléssel akár végleges gyógyulás is elérhető, ennek ellenére a...

        Mammográfia: Miért fontos és hogyan...

        A nők körében a vezető daganatos megbetegedés az emlőrák. A megelőzésében fontos szerepet játszanak a szűrővizsgálatok, melynek első...

        A Down-szindróma

        A Down-szindróma súlyos fejlődési rendellenességgel járó betegség, melynek hátterében hibás sejtosztódás áll. A várandósság ideje...

        A génterápia lehetőségei

        A genetikai betegségek kezelése csak tüneti terápiára szorítkozik, nincs lehetőség magának a kiváltó tényezőnek a kiiktatására. A...

        Egyre többen eszik, jól teszik? A zab...

        A zab és a zabkása több országban rendkívül elterjedt, például az Egyesült Államokban az emberek jelentős része rendszeresen fogyasztja...

        Felnőttkori befolyásolhatóság és az én...

        Befolyásolni akar bennünket mindenki, akár direkt, akár nem direkt módon. Vedd meg, dobd el, szeresd, utáld, válts, őrizd, válj, házasodj...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA