• A vérplazmavétel (plazmaferezis)

        A plazmaadás a véradás egyik speciális formája: olyan folyamat, melynek során a donortól csupán a plazmafolyadék kerül levételre, miközben a vér egyéb, úgynevezett alakos elemei azonnal visszajutnak a szervezetbe.

        Mi az a vérplazma?

        Az ereinkben keringő vér a sejtes elemekből (vörösvértestekfehérvérsejtek, vérlemezkék) és a vérplazmából áll. A vérplazma halványsárga színű folyadék, melynek kb. 92-93%-a víz, ezen felül számos különböző kémiai anyagot (többek közt ionokat, hormonokat, fehérjéket, cukrot, alvadási faktorokat) tartalmaz. Ezek azok az anyagok, amelyek sok ember betegségének gyógyításában, életek megmentésében játszanak elengedhetetlen szerepet.

        A szervezetből kinyert vérplazma viszonylag hamar, néhány napon belül újratermelődik a szervezetben. Ehhez természetesen bőséges folyadékfogyasztás, kiegyensúlyozott étrend, és a szervezet kímélése szükséges.

        Miben különbözik a plazmaferezis a véradástól?

        Véradásnál a vénába szúrt tű és az ehhez kapcsolt cső a vérvételi zsákkal van összeköttetésben, a levett vér folyamatosan áramlik kifelé a gyűjtőzsákba. Amikor elérik a kívánt mennyiséget, az összeköttetést oldják (kihúzzák a tűt, és lezárják a zsákot), majd a levett vér további feldolgozásra kerül.

        Hirdetések

        Ezzel szemben a plazmavételnél a vénába szúrt tű és a cső először a feretizáló géphez fut, majd onnan két irányba, egy vezető száron vissza a vénába, s egy másik csövön át a gyűjtőzsákba. A levétel szakaszos jellegű: a tűn keresztül mindig csak egy-egy egység teljes vér kerül levételre, ami a plazmaferetizáló gépbe kerülve azonnal szétválasztásra kerül. A kinyert alakos elemek ezután azonnal visszakerülnek a donorba, míg a kinyert plazma a másik csövön a gyűjtőbe.

        Hol és hogyan adhatunk vérplazmát?

        A plazmalevétellel foglalkozó, területileg illetékes laborok elérhetőségéről tájékozódhatunk háziorvosunknál, illetve a legtöbb esetben már az internet is segítséget nyújthat. Célszerű a tervezett donáció előtt telefonon felhívni a kiválasztott központot, ahol a segítőkész munkatársaktól azonnali, gyors tájékoztatást kaphatunk a szükséges teendőkről, kizáró tényezőkről, és magáról a plazmaadás folyamatáról is.

        Általánosságban elmondható, hogy - a véradáshoz hasonlóan – nem szabad plazmaadásra jelentkezni pl.:

        • várandósság alatt
        • szoptatás alatt
        • szülés után 6 hónapig
        • lázas állapotban
        • drogfogyasztóknak
        • sebészeti beavatkozás után rövid idővel
        • inzulinnal kezelt diabetes esetén
        • fertőző betegség esetén

        Ezen túlmenően, sok helyen ajánlják, hogy fogászati beavatkozás után várjunk pár napot, antibiotikum kúra után pedig minimum 2 hetet.

        Természetesen plazmát csak 18 és 60 éves kor közötti, legalább 50 kg testsúlyú donortól fogadnak el, és csak abban az esetben, ha a vérkép ellenőrzésekor a vérszegénység kizárható.

        A megadott időpontban történő bejelentkezést rendszerint adategyeztetés, majd egy kérdőív (egészségügyi állapotfelmérés) kitöltése követi. Ezután rutin orvosi vizsgálat, vérnyomásmérés, illetve egy kis vérvétel történik; utóbbinak célja azt eldönteni, hogy az illető alkalmas-e plazmadonornak (pl. nem vérszegény-e). Ha minden rendben van, a donort kényelmes fotelbe ültetve beszúrják a vérvételi tűt az egyik vénába, amit egy vékony csővel a plazmaferetizáló géphez kötnek, és már indul is a plazmavétel. Egy-egy plazmaadás időtartama hozzávetőlegesen 40-50 perc.

        Ellentétben a véradással, a plazmaadás után jóval rövidebb a regenerációs idő, így évente kb. 33 alkalommal adhatunk plazmát. A két időpont közt azonban fontos, hogy legalább 5-10 nap teljen el.

        A plazmafolyadék mihamarabbi regenerálódásához célszerű a központok által javasolt teendőket (pl. bőséges folyadék- és zöldségfogyasztás, fehérjedús étrend, illetve a színes italoktól, dohányzástól, alkoholfogyasztástól való tartózkodás).

        A plazmafolyadék emberi szövetnek tekintendő, így törvényileg a donáció ingyenes (humán szövetek, szervek adományozásáért cserébe „fizetség” nem várható), mégis, a legtöbb központban jelképes, néhány ezer forintos költségtérítést biztosítanak, továbbá a donorok különféle, szponzorok által szervezett nyereményjátékokon is részt vehetnek.

        Mire használják a levett vérplazmát?

        A vérplazmából kivont alvadási faktorokat használják például a gyógyszergyárak a különféle faktorhiányos, véralvadási zavarokban (hemofília) szenvedő betegek kezelésében. Tekintve, hogy a faktorhiány „életre szóló” betegség, és hogy az alvadási faktorok viszonylag hamar elbomlanak a szervezetben, sejthető, hogy-egy beteg élethosszig tartó kezelése milyen óriási mennyiségű faktorbevitelt feltételez (egy súlyos beteg egy heti gyógyszerdózisához akár 25 plazmadonor is kellhet).

        Olvasson tovább! Vérzékenységet okozó zavarok

        A vérplazmában fellelhető immunglobulinok olyan fehérjék, melyek a különféle kórokozók hatékony leküzdéséhez szükségesek. Néhány immunhiányos kórkép esetén kifejezetten indikált az ezekből előállított készítmények alkalmazása, ellenkező esetben súlyos, az életet komolyan veszélyeztető fertőzések alakulhatnak ki.

        Egy-egy súlyos, nagyfokú vérzéssel járó műtét esetén a szinte folyamatos vérpótlás mellett jól jöhet néhány adag friss, fagyasztott plazma (FFP), mely koncentráltan tartalmazza azokat a fehérjéket, amelyek a véralvadás folyamatához szükségesek.

        Ezek mellett a vérplazma felhasználható pl. szervátültetettek, bizonyos autoimmun betegségben szenvedők, de akár súlyos égési sérültek gyógykezelésében is. 

        Dr. Lesznyák JuditForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Egészségünk biztosítása

        Generali Biztosító

        Az egészségbiztosítást érdemes már akkor megkötni, amikor egészségesek vagyunk. (x)

        Hölgynaptár alkalmazás

        WEBBeteg

        Az ingyenes applikáció megújult külsővel és kibővült funkciólistával várja! (x)

        Véradónak lenni jó!

        Amellett, hogy másokon segíthet vele, a véradás a véradó esetleges fertőző betegségeire is fényt deríthet. Melyek ezek? A Véradók...

        Véradási szabályok és tippek

        Az ország betegeinek gyógyulását sok esetben különböző vérkészítmények segítik, melyek élő emberektől származnak: a véradóktól....

        A vérzékenység lehetséges okai

        A vérzékenység tág fogalom, a kissé elhúzódó banális vérzésektől az életveszélyes betegségekig terjed. A véralvadási folyamatokat...

        A brokkoli élettani hatásai

        A napjainkban divatos szuperélelmiszerek egyik tipikus képviselője a brokkoli. Érdemes közelebbről megvizsgálni, hogy a neki tulajdonított...

        Megtartani könnyebb, mint visszanyerni: az...

        Közismert tény, hogy a túlsúly, illetve az elhízás komoly kockázatot jelent az egészségünkre. Minél nagyobb a felesleg rajtunk, annál...

        Megújult a Hölgynaptár alkalmazás -...

        A Hölgynaptár alkalmazás legújabb verziója megújult külsővel és kibővült funkciólistával segíti a menstruációhoz és a ciklushoz...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA