• A vérplazmavétel (plazmaferezis)

        A plazmaadás a véradás egyik speciális formája: olyan folyamat, melynek során a donortól csupán a plazmafolyadék kerül levételre, miközben a vér egyéb, úgynevezett alakos elemei azonnal visszajutnak a szervezetbe.

        Mi az a vérplazma?

        Az ereinkben keringő vér a sejtes elemekből (vörösvértestekfehérvérsejtek, vérlemezkék) és a vérplazmából áll. A vérplazma halványsárga színű folyadék, melynek kb. 92-93%-a víz, ezen felül számos különböző kémiai anyagot (többek közt ionokat, hormonokat, fehérjéket, cukrot, alvadási faktorokat) tartalmaz. Ezek azok az anyagok, amelyek sok ember betegségének gyógyításában, életek megmentésében játszanak elengedhetetlen szerepet.

        A szervezetből kinyert vérplazma viszonylag hamar, néhány napon belül újratermelődik a szervezetben. Ehhez természetesen bőséges folyadékfogyasztás, kiegyensúlyozott étrend, és a szervezet kímélése szükséges.

        Miben különbözik a plazmaferezis a véradástól?

        Véradásnál a vénába szúrt tű és az ehhez kapcsolt cső a vérvételi zsákkal van összeköttetésben, a levett vér folyamatosan áramlik kifelé a gyűjtőzsákba. Amikor elérik a kívánt mennyiséget, az összeköttetést oldják (kihúzzák a tűt, és lezárják a zsákot), majd a levett vér további feldolgozásra kerül.

        Hirdetések

        Ezzel szemben a plazmavételnél a vénába szúrt tű és a cső először a feretizáló géphez fut, majd onnan két irányba, egy vezető száron vissza a vénába, s egy másik csövön át a gyűjtőzsákba. A levétel szakaszos jellegű: a tűn keresztül mindig csak egy-egy egység teljes vér kerül levételre, ami a plazmaferetizáló gépbe kerülve azonnal szétválasztásra kerül. A kinyert alakos elemek ezután azonnal visszakerülnek a donorba, míg a kinyert plazma a másik csövön a gyűjtőbe.

        Hol és hogyan adhatunk vérplazmát?

        A plazmalevétellel foglalkozó, területileg illetékes laborok elérhetőségéről tájékozódhatunk háziorvosunknál, illetve a legtöbb esetben már az internet is segítséget nyújthat. Célszerű a tervezett donáció előtt telefonon felhívni a kiválasztott központot, ahol a segítőkész munkatársaktól azonnali, gyors tájékoztatást kaphatunk a szükséges teendőkről, kizáró tényezőkről, és magáról a plazmaadás folyamatáról is.

        Általánosságban elmondható, hogy - a véradáshoz hasonlóan – nem szabad plazmaadásra jelentkezni pl.:

        • várandósság alatt
        • szoptatás alatt
        • szülés után 6 hónapig
        • lázas állapotban
        • drogfogyasztóknak
        • sebészeti beavatkozás után rövid idővel
        • inzulinnal kezelt diabetes esetén
        • fertőző betegség esetén

        Ezen túlmenően, sok helyen ajánlják, hogy fogászati beavatkozás után várjunk pár napot, antibiotikum kúra után pedig minimum 2 hetet.

        Természetesen plazmát csak 18 és 60 éves kor közötti, legalább 50 kg testsúlyú donortól fogadnak el, és csak abban az esetben, ha a vérkép ellenőrzésekor a vérszegénység kizárható.

        A megadott időpontban történő bejelentkezést rendszerint adategyeztetés, majd egy kérdőív (egészségügyi állapotfelmérés) kitöltése követi. Ezután rutin orvosi vizsgálat, vérnyomásmérés, illetve egy kis vérvétel történik; utóbbinak célja azt eldönteni, hogy az illető alkalmas-e plazmadonornak (pl. nem vérszegény-e). Ha minden rendben van, a donort kényelmes fotelbe ültetve beszúrják a vérvételi tűt az egyik vénába, amit egy vékony csővel a plazmaferetizáló géphez kötnek, és már indul is a plazmavétel. Egy-egy plazmaadás időtartama hozzávetőlegesen 40-50 perc.

        Ellentétben a véradással, a plazmaadás után jóval rövidebb a regenerációs idő, így évente kb. 33 alkalommal adhatunk plazmát. A két időpont közt azonban fontos, hogy legalább 5-10 nap teljen el.

        A plazmafolyadék mihamarabbi regenerálódásához célszerű a központok által javasolt teendőket (pl. bőséges folyadék- és zöldségfogyasztás, fehérjedús étrend, illetve a színes italoktól, dohányzástól, alkoholfogyasztástól való tartózkodás).

        A plazmafolyadék emberi szövetnek tekintendő, így törvényileg a donáció ingyenes (humán szövetek, szervek adományozásáért cserébe „fizetség” nem várható), mégis, a legtöbb központban jelképes, néhány ezer forintos költségtérítést biztosítanak, továbbá a donorok különféle, szponzorok által szervezett nyereményjátékokon is részt vehetnek.

        Mire használják a levett vérplazmát?

        A vérplazmából kivont alvadási faktorokat használják például a gyógyszergyárak a különféle faktorhiányos, véralvadási zavarokban (hemofília) szenvedő betegek kezelésében. Tekintve, hogy a faktorhiány „életre szóló” betegség, és hogy az alvadási faktorok viszonylag hamar elbomlanak a szervezetben, sejthető, hogy-egy beteg élethosszig tartó kezelése milyen óriási mennyiségű faktorbevitelt feltételez (egy súlyos beteg egy heti gyógyszerdózisához akár 25 plazmadonor is kellhet).

        Olvasson tovább! Vérzékenységet okozó zavarok

        A vérplazmában fellelhető immunglobulinok olyan fehérjék, melyek a különféle kórokozók hatékony leküzdéséhez szükségesek. Néhány immunhiányos kórkép esetén kifejezetten indikált az ezekből előállított készítmények alkalmazása, ellenkező esetben súlyos, az életet komolyan veszélyeztető fertőzések alakulhatnak ki.

        Egy-egy súlyos, nagyfokú vérzéssel járó műtét esetén a szinte folyamatos vérpótlás mellett jól jöhet néhány adag friss, fagyasztott plazma (FFP), mely koncentráltan tartalmazza azokat a fehérjéket, amelyek a véralvadás folyamatához szükségesek.

        Ezek mellett a vérplazma felhasználható pl. szervátültetettek, bizonyos autoimmun betegségben szenvedők, de akár súlyos égési sérültek gyógykezelésében is. 

        Dr. Lesznyák JuditForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Az orrfolyás kiváltói

        Cs. K., fordító

        Az orrfolyásnak 8 gyakori oka is létezik, és nem mindegyik korlátozódik a télre.

        Az ideális vérnyomás

        WEBBeteg - G. A.

        Min változtat az amerikai ajánlás? - Prof. Dr. Páll Dénessel beszélgettünk.

        Véradónak lenni jó!

        Amellett, hogy másokon segíthet vele, a véradás a véradó esetleges fertőző betegségeire is fényt deríthet. Melyek ezek? A Véradók...

        Véradási szabályok és tippek

        Az ország betegeinek gyógyulását sok esetben különböző vérkészítmények segítik, melyek élő emberektől származnak: a véradóktól....

        A vérzékenység lehetséges okai

        A vérzékenység tág fogalom, a kissé elhúzódó banális vérzésektől az életveszélyes betegségekig terjed. A véralvadási folyamatokat...

        Segítsünk! - Az időskori elesés...

        Az időskor számos rizikóállapotot hordoz magában. Mivel a biológiai öregedés nem előzhető meg, legfeljebb lassítható vagy leplezhető...

        Mondd meg a foglalkozásod és megmondom, mi...

        Bizonyos foglalkozások erőteljesen hajlamosítanak egyes mozgásszervi problémákra, betegségekre. Sorozatunk első részében az ülőmunkával...

        Védőoltások: mik lehetnek a...

        A védőoltások alkalmazása a kockázat-haszon mérlegelésén alapszik. Mindennek van kockázata: egy oltás beadásának, egy gyógyszer...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA