Ezért szellőztessen - Az otthon veszélyei: a radon háttérsugárzás

A lakásunkban, házunkban, az irodában sokkal több veszély leselkedik ránk, mint gondolnánk. Az emberek sajnos nagyon keveset foglalkoznak a beltéri levegő minőségével, ez nem csoda, hisz a veszélyforrások többségét nem is ismerjük. Előre szólunk: szellőztessen, szellőztessen, szellőztessen!

A helyiségeink levegőjének összetétele rendkívül fontos tényező belső környezetünk minőségének megítélésében. A légkörben lévő, szennyező anyagok átalakulásai nyomán az embert és a környezetét veszélyeztető vegyületek képződhetnek.

Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) munkatársai az elmúlt években, évtizedekben sok, korábban háttérbe szorított kérdéssel foglalkoztak, ilyen volt a (nem csak házgyári) lakások káros hatása.

• A padló- és falburkoló anyagokból;
• a bútorok farost- és pozdorjalapjaiból;
• a különféle ragasztó- és szigetelőszerekből;
• tapétákból, a linóleumból, a padlószőnyegből, festékekből és lakkokból;
• kábelekből, vezetékekből

kiáramló, kipárolgó anyagoknak (ftalátok, benzol, fenol, formaldehid, dimetil-szulfid stb.) komoly egészségkárosító hatásuk van, és akkor még nem beszéltünk a „használatból”, illetve a rossz kivitelezésből adódó egészségügyi veszélyekről (penészesedés, száraz levegő stb.).

A radon körülvesz

A veszélyek közül most talán a legkevésbé ismert tényezőről szedtük össze a legfontosabb tudnivalókat.

A Föld talajában előforduló urán bomlása során komoly mennyiségű radioaktív radon jön létre, amely nemesgáz, felfelé haladva a Föld belsejéből, levegőnkben igen nagy mennyiségben fordul elő. A szivárgó radon bomlása során további radioaktív anyagok keletkeznek.

A radon színtelen, szagtalan, ám keserű ízű és radioaktív (egészségre ártalmas) nemesgáz. A radioaktív háttérsugárzás hozzávetőlegesen 40%-át a radon és bomlástermékei okozzák, ezek mindig jelen vannak a lakóhelyiségek légterében és a szabad levegőben is:

• a szabad levegőn mért radon aktivitáskoncentráció mérsékelt égövi világátlaga 5 Bq/m3,
• a lakóhelyiségekben mért radonkoncentráció világátlaga 50 Bq/m3.

(A Bq (becquerel) az aktivitás mértékegysége. 1 Bq az aktivitás, ha 1s alatt 1 atom bomlik el.)

A radon elsősorban a talajból, a talaj felől jut be az épületekbe. Dózisa függ a földrajzi viszonyoktól, a talaj szerkezetétől és az időjárástól. A földgázban és a vízben is lehet nagyobb mennyiségű radon. Maguk az építőanyagok is lehetnek radioaktív források, és bizony az épületek (hő)szigetelése is hozzájárul a lakótérben a radon feldúsulásához. A por, valamint az allergén anyagok koncentrációjának növekedése szintén veszélyforrás, ahogyan a belső tér légáramlási rendszere (központi fűtés, padlófűtés!) is befolyásoló tényező.

Egyes országok lakásainak levegőjében éves átlagban mért aktivitáskoncentrációk középértékei:

A radon egészségügyi hatásai

A belélegzett radont általában ki is lélegezzük; közvetlen élettani szerepe elhanyagolható. Különösen akkor válik veszélyessé, ha bomlástermékei megtapadnak a levegőben található aeroszolrészecskéken, ezzel pedig a tüdő falán. Ebből következik, hogy a légköri aeroszol koncentráció nagyságával a szervezetünkbe jutó bomlástermékek mennyisége is nagyobb lesz.

A klinikai tanulmányok szerint a radon okozta daganatos megbetegedések létrejöttének helye az esetek döntő többségében a légutak elágazásainak csúcsa, tehát az a rész, ahol az aeroszolok megtapadása a legnagyobb. A tüdő falán megtapadó bomlástermékek a hörgőket és a tüdő belső részén lévő hámsejteket közvetlenül sugározzák be, így kijelenthető, hogy a légköri radon kizárólag a tüdőre veszélyes; más szervek károsodása szinte kizárható.

Az Oxfordi Egyetem tanulmánya rámutatott, hogy a zárt terekben feldúsult radon tehető felelőssé a tüdőrákos esetek 9%-áért és az összes rákos megbetegedés 2%-áért, sőt, a dohányosoknál a radon 25-szörös kockázatot jelent. Egy, az Egyesült Államokban készült tanulmány szerint a megbetegedések száma csaknem tízszeres a dohányzók körében.

Bővebben Mi van a szobánk levegőjében? Nem mindegy!

Hogyan védekezzünk?

Az épületben megfelelő mértékű szellőzéssel elérhetjük, hogy a radon koncentrációja elfogadható értéket mutasson. A szellőztetés mellett nagyon fontos a megfelelő szigetelés a talaj felé, illetve a szigetelés alatti térben felgyűlt radon eltávolítása, erre több - jelenleg még igen költséges - épületgépészeti megoldás létezik:

• megfelelő szigetelés mellett gépi szellőzés segítségével meg kell növelni a légnyomást, így a radon kevésbé fog az épületbe jutni;
• megfelelő szigetelés mellett a padló alatti teret kell átszellőztetni természetes módon, illetve, ha szükséges, ventilátorral;
• utólagosan is lehet védekezni a radon ellen, mégpedig radonkút kialakításával. Az épület mellé 1-2 m távolságban 4-5 m mély kutat kell fúrni, amibe perforált csövet helyeznek és a cső és a kút fala közti részt kaviccsal töltik ki. A radon itt is a kisebb ellenállást követve a cső felé diffundál.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Balázsi Viktor újságíró-szerkesztő
Felhasznált irodalom: Dr. Kalmár Ferenc: Belső környezet minősége