Családorvosok világnapja - Ünnepeljük a családorvosokat!

Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete (MÁOTE)
megjelent:

2010. évtől a Családorvosok Világszervezete világnappá nyilvánította május 19-ét, amely napon a figyelem a családorvosokra irányul. Ki a XXI. századi családorvos ideál?

Aki a beteg szempontjait helyezi előtérbe a betegségek megállapítása és kezelése során, akinek a rendelője a betegek közelében helyezkedik el, akivel hosszú távú kapcsolat alakul ki, és akihez többféle betegség esetén is fordulhatunk, aki a betegek egymás közötti családi, szomszédi kapcsolatait is ismeri, tudja mi illik, mi nem és mire van szükség az adott tágabb közösségben.

Visszaidézi ez a gyermekkorunk doktor bácsijáról alkotott képet? Ismerős. Mára sem találtak ki jobbat.

A családorvos jelenti az első találkozási pontot betegség esetén és Ő szervezi a beteg további kivizsgálását a laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok, szakorvosi konzultáció irányába. Feladatai közé tartozik a betegségek megelőzése, személyre szabottan és hosszú távon tervezve. Az életkor szerint meghatározott szűrések alapján azonosított rizikótényezők kezelése a családorvosi gondozás keretében történik. A lakosság idősödésével, a krónikus betegségek számának növekedésével a betegek igényei is sokszorozódnak. Amíg 40 évvel ezelőtt alig több, mint 3000 körzetben látták el a hazai lakosságot, mára 6000 praxisban folyik az ellátás, közel azonos vagy inkább csökkenő lakosság mellett. Ezen megnövekedett igény mellett a családorvosok ellátásával a betegek elégedettek, szoros hosszú távú bizalmi kapcsolatok alakulnak ki.

Gondolatok az orvos-beteg kapcsolatról

Az egészségügy válsága a világ számos országában érzékelhető. Eltekintve az egyes régiók aktuális nemzetgazdasági, politikai irányvonalaitól, nem lehetséges-e, hogy az orvosokba vetett bizalom megrendülését az eltérő adottságú környezetekben hasonló folyamatok lejátszódása okozza? Gondolatok az orvos-beteg kapcsolatról

A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete a Világnap keretében szeretné felhívni a magyar lakosság figyelmét arra, hogy a hazai megbetegedések és halálozás zömét okozó krónikus nem fertőző népbetegségek (szív és érrendszeri betegségek, rosszindulatú betegségek) az Európai Unió országaihoz képest fiatalabb életkorban jelentkeznek. 40 éves korban a kardiovaszkuláris megbetegedések előfordulási rizikója már számottevő, a szűrés és megfelelő gondozás már időszerű. Ezen korosztály kevésbé látogatja meg háziorvosát, rendszeres követésük esetleges. Kisebb arányban menedzserszűrésben részesülnek, vagy digitális platformokon szerepelnek egészségügyi adataik, ám ellátásuk, követésük véletlenszerű. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hatályos jogszabály (51/1997. évi NM rendelet) szerint, a lakosság szűrése biztosított, a háziorvosokon keresztül elérhető. Mindemellett a szűrés szükséges, de nem elégséges, hiszen az egészségtelen életmód folytatása a kiszűrt rizikótényezőket nem fogja javítani.

Túlzottnak tűnik-e az egészséges életmód fontosságának hangsúlyozása a médiában? Nyitott fülekre talál-e és előremozdítja-e az egészséges út választását? Vajon miért kell egy hirtelen esemény saját életünkben vagy közvetlen környezetünkben, hogy odafigyeljünk a káros magatartásra? A kiegyensúlyozott életvitel nosztalgia szintjén emlegetett? Miért ne lehetne ezt a mindennapokban megvalósítani? A felhozott indokok vajon valósak vagy csupán a kibúvást szolgálják? A szakemberek támogatást nyújthatnak ebben a folyamatban, ugyanakkor helyettünk nem hozhatják meg a döntéseket.

A Világnap alkalmából a családorvosok felhívják a figyelmet az életkorhoz kötött szűrések és az egészséges életmód választás fontosságára.

(Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete (MÁOTE))

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.