• Milyen szempontokat vesznek figyelembe a megváltozott munkaképesség megállapításánál?

        Korábban a munkanélküliség helyett rokkantságot állapítottak meg minden olyan munkanélkülinél, akinek valamilyen krónikus betegségről orvosi papírja volt. Ezen változtatott egy 2012-es miniszteri rendelet.

        Az 1989-es rendszerváltást követően emberek százezrei vesztették el munkahelyüket. Az akkori kormány úgy döntött, hogy – ellentétben a többi posztszocialista országgal – a munkanélküliség helyett rokkantságot állapít meg minden olyan munkanélkülinél, akinek valamilyen krónikus betegségről orvosi papírja volt.

        A porckorongsérv, a depresszió, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség nem okoznak rokkantságot, hiszen megfelelő kezelés mellett a betegek munkaképesek. Ezért a korábban alkalmazott rokkantsági szempontok egy 2012-ben hozott miniszteri rendelet (7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet) alapján megváltoztak.

        A törvény külön pontban fogalmazza meg, hogy a rokkantság mértékét a szakorvosok által kiállított dokumentáció alapján állapítják meg, valamint lényeges változás, hogy rokkantság helyett az egészségi állapot mértékét határozzák meg.

        Hirdetések

        Megváltozott munkaképesség megállapítása

        A rendelet alapján az a kérelmező tekinthető megváltozott munkaképességűnek, akinek az egészségi állapota 60% vagy ennél alacsonyabb. Korábban ez éppen fordítva volt: azt tekintették megváltozott munkaképességűnek, akinek egészségi állapota 50%-os vagy a fölötti értéket ért el – tehát az új rendszer a régi fordítottjának tekinthető.

        Részletesebben lebontva az a személy, akinek egészségi állapota:

        • 51-60% közé esik, a B kategóriába (régi 50%),
        • 31-50% közé esik, a C kategóriába (régi 67%),
        • 1-30 % közé esik, a D kategóriába (régi 100%) sorolható.

        Ez a besorolás tovább árnyalható aszerint, hogy az egyén rehabilitálható vagy képes-e az önellátásra.

        Az egészségi állapot mértékét úgy határozzák meg, hogy szervenként és betegségenként táblázatok alapján megállapítják az egészségkárosodás mértékét, majd összeadják ezeket az adatokat, és a 100%-ból kivonják a kapott egészségkárosodás mértékét. Ha az egészségállapot mértéke 60% vagy kevesebb, akkor az adott személy rokkantnak számít.

        Idegrendszeri károsodások

        Neurológiai károsodások, bénulások értékelésénél az alapbetegség helyett elsősorban a funkcionális állapotot veszik figyelembe. Meg kell határozni, hogy melyik végtag milyen mértékben károsodott, ez mennyire befolyásolja a beteg mindennapi tevékenységét – például a járásteljesítményt, fizikai terhelhetőséget vagy az állóképességet. Külön szempontként szerepel a beszédzavar, mint tényező.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Egyéb speciális esetek

        • Fájdalommal járó kórképek esetében minimális egészségkárosodás ítélhető meg. Porckorong-betegségben maximum 30% egészségkárosodás, társuló pszichés tünetek esetében pedig további károsodás véleményezhető.
        • Alvászavarnál nappali éberség dokumentált megzavarása esetében 1-60% közötti egészségkárosodást lehet megítélni.
        • Mozgászavarok, Parkinson-kór esetében a betegség stádiuma, önellátás dokumentált zavara, szellemi funkciók hanyatlása esetében 10-79% egészségkárosodás véleményezhető.
        • Epilepszia esetében a rohamok havi gyakorisága mellett további egészségkárosodás állapítható meg pszichés kísérő tünetek, valamint EEG és MR eltérések esetében.
        • Heti gyakorisággal jelentkező, állandó gyógyszeres kezelést és ellátást igénylő migrénes rohamok esetében maximum 10% adható.
        • Súlyos, maradványtüneteket hagyó arcideg-bénulás esetében 9-30% egészségkárosodás állapítható meg.

        (WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus)

        Legutóbb frissült:
        Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
        • WEBBeteg.hu
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      • "Depis vagyok"

        Nem igaz, hogy a magyar depressziós nép, legfeljebb az, hogy rosszul működik az önértékelési képessége.

        Terhességi panaszok

        A várandósságnak kevésbé ismert jele és velejárója is vannak, melyeket megpróbáltunk összeszedni.

        A vérszegénység tünetei

        Milyen tünetek esetén gondoljunk vérszegénységre? Jelek, melyek alapján felmerülhet a betegség gyanúja.

        A lábgomba kialakulása

        A gomba a talp bőrén és a lábujj közötti részek nedves zugaiban telepszik meg. Kik fertőződhetnek meg legkönnyebben?

      •  





        Hozzászólások (1)
        Írta: Márta
        Az oké, hogy ír az "árnyalatokról", nyilván nem teljeskörű felvilágosításnak szánta a cikket, de azért ha már belekezd, elvárható, hogy részletezze.Annál is inkább, mert a rehabilitálható és a nem rehabilitálható esetek között fontos kritérium (B1-B2, C1-C2) maga a foglalkozási rehabilitáció lehetősége. Nyilvánvaló ugyanis, hogy két azonos mértékű egészségkárosodott személy közül az egyik az egyéb körülményei miatt lehet rehabilitálható, míg a másik épp ugyanez miatt lesz rokkant. Pl. lakóhely, munkalehetőségek (elsődlegesen "rehabos" munkák) közelben való elérhetősége, utazási hajlandóság, munkavállalási képesség, készség, iskolai végzettség, tapasztalat -szakmai, munkahelyi, szociális háttér stb.És kimaradt 1 kategória, az E.Összességében tehát: B1 egészségi állapot 51-60%, munkaképessége rehabilitációval helyreállíthatóB2 egészségi állapot 51-60%, munkaképessége rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt rehabilitációja nem javasoltC1 egészségi állapot 31-50%, munkaképessége helyreállítható, tartós foglalkozási rehabilitációt igényelC2 egészségi állapot 31-50%, tartós rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt rehabilitációja nem javasoltD egészségi állapota 1-30% közötti, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztathatóE egészségi állapota 1-30% közötti, önellátásra nem vagy csak segítséggel képes