Miért fontos az önkénteskedés?
megjelent:
Ma van az önkéntesség világnapja. Bár a karitatív tevékenység számos előnnyel jár mind az önkéntes, mind pedig a társadalom számára, Magyarország sajnos ebben a tekintetben nem éri el az európai átlagot. Miért fontos az önkénteskedés, és milyen tevékenységben vesznek legszívesebben részt a magyarok?
Ezt gyűjtötte össze a jeles alkalomból a K&H gyógyvarázs.
Az önkéntes munka előnyeit hosszan lehetne sorolni: fejleszti az egyén szociális készségét és kompetenciáit, sokoldalú tapasztalatot nyújt, segíti a társadalmi szolidaritást, és megismerteti az önkéntessel a rászorulók problémáit.
Mindezek ellenére a KSH utolsó, önkéntességről végzett kutatásából (2011) az derül ki, hogy hazánkban mindössze a felnőtt lakosság 28 százaléka végez önkéntes munkát, amely lemarad az európait átlagtól (34 százalék).
A felmérés alapján a nők fogékonyabbak az ellenszolgáltatás nélküli munkára (29,1 százalék, férfiak: 27,6 százalék), illetve az iskolázottsági szint növekedésével fokozódik az önkéntességi hajlam is (alapfokú végzettség: 23 százalék, a középfokú: 29,7 százalék, diplomások 31,6 százalék). Az életkor is számít, a legaktívabb korcsoportnak a 60-64 éves korosztály tekinthető, amelynek 37,6 százaléka segít a rászorulókon, ami leginkább annak tudható be, hogy a nyugdíjba vonult népesség szeretne továbbra is hasznos tevékenységet végezni.
| Tovább gyógyítanak a mesék |
| Mostantól újabb lehetőség nyílik – azoknak, akik eddig még nem vettek részt a programban, és azoknak is, akik újra át szeretnék élni a beteg gyerekek megajándékozásának élményét. |
„Egy társadalom megítélése nagyban függ attól, hogy tagjai milyen mértékben vállalnak önkéntes munkát, mennyire hajlandóak ellenszolgáltatás nélkül hozzájárulni embertársaik jobb, teljesebb életéhez” – mondta el Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója. „Az állam és a karitatív szervezetek mellett a vállalatoknak is komoly felelősségük van abban, hogy maguk is szervezzenek társadalmi ügyet szolgáló programokat, és kollégáikat is bevonva végezzenek önkéntes munkát. K&H gyógyvarázs kezdeményezésünkkel 2004 óta támogatjuk a magyar gyermekegészségügyet. A beteg gyerekek lelki egészségét elősegítő mesedoktorok programunkkal pedig immár 2 és fél éve igyekszünk hozzájárulni a kórházak legifjabb lakóinak mielőbbi gyógyulásához. Önkéntes mesedoktoraink és saját kollégáink meseolvasásai révén pedig már közel 45 000 kis beteg arcára loptunk mosolyt.”
Eddig 11 300 alkalommal olvastak mesét személyesen a kezdeményezésben részt vevő 44 kórházban. A kezdeményezés webes ágán is nagyon aktívak a társadalom tagjai, eddig közeli 300-an küldtek mesét az ország 30 kórházába, ahol a történeteket közel 35 000 alkalommal látták a kis betegek. A webes meseolvasáshoz több cég és munkatársi közösség is csatlakozott, akik összefogva, saját maguk szervezték meg az alkalmat, hogy a kezdeményezéshez minél több kolléga csatlakozzon.
A programhoz csatlakozó önkéntesek zöme a KSH felméréséhez hasonlóan nő (92 százalék), és a jelentkezők közel fele diplomás (49 százalék). A magyar statisztikai átlaggal ellentétben azonban a meseolvasók zöme (76 százalék) a 18 és 50 év közötti korosztályból kerül ki, amelyen belül a 30-40 közötti korcsoport aránya a legmagasabb (26 százalék).
„Magyarországon jellemző, hogy az önkéntesek csak alkalmanként vállalnak társadalmi munkát, nem végeznek rendszeresen karitatív tevékenységet, nem kötődnek egy bizonyos karitatív tevékenységhez. Éppen ezért nagy öröm számunkra, hogy a K&H gyógyvarázs mesedoktorok programban résztvevők közül 18 százalék visszajár a kórházakba. Ez azt bizonyítja, hogy a program nemcsak a gyerekeknek okoz kikapcsolódást, hanem az önkénteseket is feltölti az a sok szeretet és mosoly, amit a kicsiktől egy-egy történetért cserébe kapnak” - mondta el Horváth Magyary Nóra.
(Well PR)
