Vajon a helyükön kezeljük az egészséggel kapcsolatos információkat?

Manapság divatos kifejezés az egészségtudatosság: sokat hallhatunk az egészségügyi írni és olvasni tudásról és a hozzá kapcsolódó készségekről, melyek nemzetközi szinten is az érdeklődés előterébe kerültek. Hazánkban is elkészült az Egészségtudatosság - Health Literacy Survey EU kutatás, amely érdekes eredményeket hozott.

Közismert tény, hogy komoly problémát jelent a betegségekkel kapcsolatos megelőzési törekvések hiánya vagy alacsony foka, az aktívan egészségtudatos életmódot folytató emberek csekély aránya, valamint az orvos által előírt terápiát nem (vagy nem teljesen) követő betegek lassú gyógyulása vagy állapot-romlása.

A betegek számára mindez rövidebb életet, rosszabb életminőséget jelent, a társadalomnak pedig többletterheket az egészségügyben. A betegek fele saját bevallása szerint sem tartja be orvosa utasításait.

Miért bíráljuk felül az orvosok döntéseit?

A héttérben sokszor a hiányos tudás, az egészségügyi információk nem megfelelő értelmezése áll. Bár korunkban rengeteg tudásanyag elérhető a médiában, az interneten vagy akár orvosunktól is, mindez hiábavaló, ha valaki információ-feldolgozási nehézségekbe ütközik. A megszerzett ismeretek megbízhatóságáról, valóságtartalmáról nem egyszerű feladat ítéletet alkotni, azonban a szakszerűtlen vagy téves adatok, fals információk könnyen félrevezethetik a beteget. Ez a folyamat nem ritkán az orvos szavát is megkérdőjelezi, így a gyógyszeres terápia önkényes elhagyására, módosítására készteti a beteget.

Magyarországon is elkészült a nemzetközileg bejegyzett Egészségtudatosság – Health Literacy Survey EU kutatás – kilencedikként a világon. A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. 1008 fős reprezentatív mintán vizsgálta, hogy a magyar lakosság képességei mennyire felelnek meg az egészséggel kapcsolatos összetett igényeknek a mai modern társadalomban.

A kutatás nem a résztvevők az egészségügyi tudását mérte, hanem az egészséggel kapcsolatos kiemelt területekkel, vagyis az egészségüggyel, betegség megelőzéssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatban azt vizsgálta, hogyan dolgozzák fel a betegek a feléjük áramló információkat. Ezt négy szempont szerint elemezték:

• a tudásanyagok elérésének módja,
• a megértési folyamat,
• az információk egyéni értékelése,
• a befogadott adatok alkalmazásának módja, képessége szerint.

Mi jellemző a magyar emberekre? Hogy állunk a többi országhoz képest?

Magyarországon az összes eredményt számba véve rendkívül alacsony arányban értek el az emberek kiváló szintet, míg a nem megfelelő pontszámot elérők aránya sajnos az egyik legmagasabb a nemzetközi összehasonlításban.

A magyar eredmények ugyanakkor kiválóan illeszkednek a nemzetközi adatokhoz és hasonló problémákat tártak fel, mint amelyekkel sok más európai uniós országban is küzdenek. Jól láthatóan kettészakad a társadalom egy elfogadhatóan, vagy akár kiválóan eligazodó, aktívan tájékozódó rétegre és az egészségtudatosság szempontjából komoly kihívásokkal küszködő lemaradókra.

A kutatás eredményét összevetve a többi ország kutatásainak értékeivel egy összesített egészségtudatossági index képezhető. Ez megmutatja, hol helyezkedünk el a többi ország viszonylatában. A magyar átlagos összesített egészségtudatossági index a problémás kategóriában esik, hasonlóan Ausztriához és Spanyolországhoz. Csupán a bolgár eredmények voltak szignifikánsan gyengébbek a magyarországi adatoknál.

A kutatás az első lépésnek tekinthető annak érdekében, hogy ez a tendencia átfordulhasson egy kedvezőbb irányba.

Mi lehet a megoldás a problémára?

Ideális esetben minden egészségügyi információnak olyan módon kell elérhetővé válni az emberek számára, hogy azokat a legkönnyebben felhasználhassák. Ehhez azonban fontos beazonosítani azokat a pontokat, ahol elakad az információ-feldolgozási folyamat, továbbá felismerni azokat a készségeket, képességeket, amelyek fejlesztésre szorulnak a magyar társadalom jelentős részében.

Ilyen például, hogy a magyarok 43%-ának nehézséget okoz orvosi információk értelmezése, értékelése. A mindennapokban ez azt jelenti, hogy a nagyon sok ember bizonytalanságot érez az egészségügyi információk megbízhatóságának megítélése során (például második szakvélemény szükségessége, betegségekkel kapcsolatos információk vagy egészségügyi kockázatok megbízhatóságának megítélése).

A hazai és nemzetközi eredményeket elemezve arra is fény derült, hogy Magyarországon, csakúgy, mint a kutatásba bevont minden országban (Hollandia kivételével), a krónikus betegségektől szenvedők átlagos pontszáma szignifikánsan elmarad a társadalom egészétől. Ez sajnos azt jelenti, hogy pont azok vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, akik számára a létszükséglet lenne az egészségügyi információk megértése és azok helyes felhasználása.

Fontos még kiemelni, hogy a magyarországi eredmények a legtöbb esetben majdnem teljesen megegyeztek az Ausztriában mértekkel, amiből arra következtethetünk, hogy Magyarországon az egészségtudatosság helyzete jelenleg az Ausztriában jelenlévő helyzethez hasonlít a legjobban.

(Szinapszis)