A világirodalom mérgei és a kémiai mítoszok
megjelent:
Mi az a kéneső? Miért végzetes a ciánmérgezés? Melyik a legmérgezőbb anyag? A Science Café előadássorozat állomásán, Dr. Lente Gábortól megtudhattuk.
A 100 kémiai mítosz c. könyvben sok érdekes félreértést, tévhitet cáfolnak meg, ezekből válogatott Dr. Lente Gábor.
A kötet az Új polihisztor sorozatban jelent meg, ahol a kémiai tévhitek illusztrálásához az irodalmat hívták segítségül.
Shakespeare Rómeó és Júlia 4. felvonás, 3 színében olvashatjuk:
„Jajjaj nekem – nem eshetik meg itt, hogy
Későbben érzek fel, büdös szagok közt,
Sikolyt hallok, mitől az agy megőrül,
Mint amikor mandragórát szakítnak?”
A mandragóráról régen azt tartották, ha kitépik, sikító hangot hallat, melytől az ember megőrül. Bár a hangtól való megőrülésnek nincs alapja, a növény tartalmazza a hioszcin (szkopolamin) nevű hatóanyagot, mely nagy mennyiségben fogyasztva valóban okozhat a fentihez hasonló tüneteket, ugyanis túladagolása delíriumot, érzéki csalódást, hallucinációt, bénulást és halált okozhat.
Hamlet dán királyfi 1. felvonás. 5. szín:
| Furcsa nevek |
| A nyelvújítás idején egyébként próbálkoztak az elemek nevének magyarításával is, erre néhány példa: O - oxigén - éleny, Na - nátrium - szikeny, Ca - kalcium - mészeny, Se - szelén - holdany, Ni - nikkel - ledérany, N - nitrogén - légeny, K - kálium - hamany, W - wolfrám - farkasnyál, Al - alumínium - timany. |
Hamlet találkozik apja szellemével, aki elmondja, hogyan halt meg:
„… Amint kertemben alvám
- Ez volt szokásom minden délután -,
Meglopta bátyád ezt a biztos órát,
Üvegben átkos csalmatok levével,
S fülhézagomba önté e nedű
Bélpoklos csöppeit, melyek hatása
A vérnek oly halálos ellene,
Hogy gyorsan átfut, mint a kéneső,
A testbe minden ösvényt és kaput,
S mint tejbe csöppent oltó a tejet,
Megoltja, összerántja hirtelen
A híg, az ép vért: …”
A kéneső, furcsán hangzó szó, nyelvújítás korabeli (ld. keretes írásunk), a higany elterjedt neve volt. Sem a kénhez sem az esőhöz nincs köze (a török kenesü szóból ered).
A csalmatok, másnéven bolondító beléndek, utak mellett, szemetes helyeken növő, a burgonyával rokon, mérgező gyomnövény. Szőrös, tapadós levele, piszkossárga, ibolyásan erezett virága van, részeit gyógyszer készítésére használják, a mandragóra hatóanyaga van benne, a szkopolamin.
Valóban a cián a legmérgezőbb anyag?
Sokan úgy gondolják - talán a filmek, krimik hatására -, hogy a cián a leghalálosabb méreg. Valóban erősen mérgező, de sokkal mérgezóbb vegyületeket is ismerünk. Ami különleges a ciánban, az a hatása: a halál nagyon gyorsan, perceken belül bekövetkezik.
| Vegyszerkóstolás |
| Érdemes megjegyezni, hogy a hidrogén-cianidot először Carl Wilhelm Scheele állította elő 1783-ban, amikor még általános szokás volt megkóstolni a vegyszereket, ő le is írta a hidrogén-cianid ízét és gőzének szagát: a keserűmanduláéra emlékeztet (az emberek egynegyede érzéketlen erre a szagra, arról nem is beszélve, hogy a hidrogén-cianid mérgezés egyik első tünete a szaglóidegek bénulása). A tudós nagyon fiatalon meghalt, valószínűleg a vegyszerkóstolás is közrejátszott halálában: az utolsó tudományos feljegyzései az arzénvegyületekről készültek... |
Bár a cianidok nagyon súlyos méregnek tűnnek, valójában nagyon is van az élő szervezetben szerepük: a B-12 vitaminban, valamint kötött formában bizonyos növényekben, így a maniókában és a mandulában is.
A cianid elsődleges mérgező hatása az úgynevezett citokróm-C oxidáz enzim blokkolása, mely a sejtek légzéséhez szükséges. Az orvostudomány tudja, hogyan kell elhárítani a cianidmérgezést, de a folyamat olyan gyorsan megy végbe, hogy mire az első orvos a helyszínre ér, általában már késő.
Néhány nevezetes méreg halálos dózisa egy átlagos emberre nézve (egy 70-75 kg-os felnőtt férfit tekintve), melyen a listavezető a botulitoxin, ebből egy mikrogrammnak az ötödrésze már halálos dózis:
| méreg | halálos dózis |
| botulinotoxin | 0,0002 mg |
| polónium-210 | 0,001 mg |
| ricin | 0,1 mg |
| szarin | 1 mg |
| sztrichnin | 50 mg |
| kálium-cianid | 50 mg |
| arzén(III)-oxid | 250 mg |
Isaac Asimov - aki egyébként civilben kémiatanár volt - A halál fuvallata című könyvében egy kémikust úgy mérgeznek meg, hogy nátrium-acetátot és kálium-cianidot kevernek, így a felszabaduló ciángáz végez a vegyésszel.
Thomas Mann a Varázshegy c. művében a következőt írja le:
„...úgy áll a dolog, hogy minden anyag egyaránt rejt életet és halált, mindegyik orvosság és méreg egyben, gyógyszertan és toxikológia tehát egy és ugyanaz...”
ezzel megfogalmazza, amit a kémikusok és a toxikológusok is mind tudnak: egy anyagot önmagában mérgezőnek nevezni nem különösebben értelmes anélkül, hogy nem tudjuk a dózist.
(Cikkünk a Debreceni Egyetem Science Café előadássorozat szakmai támogatásával jött létre. A további előadásokról az egyetem honlapján talál információt.)
