• 67 százalékon áll a magyarok boldogságszintje

        Szerző:
        WEBBeteg

        Holnap, azaz március 20-án van a boldogság világnapja, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hívott életre még 2012 nyarán.

        Boldogság Nemzetközi Napja – március 20.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A Boldogság Nemzetközi Napja alkalmából a Coca-Cola felkérésére egy hazai közvélemény-kutató cég feltérképezte, mennyire és mitől is vagyunk boldogok, és hogyan lehetünk még boldogabbak. A reprezentatív boldogságfelmérésből* többek között az is kiderült, hogy 67%-on áll a magyar lakosság szubjektív boldogságszintje.

        A 18 és 50 éves korosztály körében készült friss kutatás eredményei összességében arra engednek következtetni, hogy akik rendelkeznek a megfelelő anyagi létbiztonsággal, azok a boldogság forrását már nem az anyagi javak további növelésében látják, hanem az emberi kapcsolatokban és a minőségi szabadidőben. Akiknek jelenleg nincs meg a szubjektív anyagi biztonságérzetük, elsősorban jövedelemnövekedéstől várják a boldogságot.

        Hirdetések

        A nők boldogabbak hazánkban

        A felmérés alapján hazánkban a nők boldogabbnak érzik magukat az ellenkező nem képviselőinél. Míg a férfiak harmada (35%), addig a nők csaknem fele (48%) érzi magát inkább boldognak, mint boldogtalannak.

        A „gyengébbik nem” képviselői nagyobb arányban vallják, hogy megtalálják a dolgokban rejlő szépségeket, képesek koncentráltan és elkötelezetten feladatot megoldani, tudnak időt szakítani arra, amire akarnak. Ők azok, akik az életet szépnek tartják, gyakrabban élnek át örömöt, boldogságot, és több pozitív érzést táplálnak mások felé.

        A férfiak nagyobb arányban panaszolják, hogy nincsenek vidám emlékeik, illetve hogy céltalan az életük. Érdekes, hogy a férfiak és nők között nincs különbség a tekintetben, hogy mennyire találják vonzónak a külsejüket.

        Jövedelem- és földrajzi különbségek a boldogság megítélésében

        A magasabb jövedelmű aktív (aktív=jövedelemmel rendelkező) válaszadók szignifikánsan nagyobb arányban értenek egyet a pozitív kijelentésekkel, mint az alacsonyabb jövedelműek. Az inaktívak (inaktív=jövedelemmel nem rendelkező) sokkal borúlátóbban látják a jövőjüket, a külsejüket, a lehetőségeiket, a döntési kompetenciájukat, valamint önbecsülésük is jóval alacsonyabb, mint az aktív társaiké.

        Az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél nagyobb azok aránya, akik úgy gondolják, hogy nem azt teszik, amit szeretnének. A felmérésből nem derül ki, hogy ennek hátterében a kellő motiváció, esetleg a lehetőségek hiánya vagy egyéb ok áll, de úgy tűnik, sokan úgy érzik, hogy a valóság és a vágyaik között nagy a távolság.

        Különbség mutatkozik a fővárosban és a vidéken élők boldogságérzete között is. A budapestiek pozitívabbnak mutatkoznak az események pozitív befolyásolásában, és könnyebben megtalálják a dolgok szórakoztató oldalát, mint a kelet-, illetve nyugat-magyarországiak. A Kelet-Magyarországon élők kevésbé optimisták a jövőt illetően, míg a Nyugat-Magyarországon lakók legfőbb pozitív jellemzője, hogy azt érzik, több időt tudnak szakítani arra, amire akarnak.

        67 százalék - a szubjektív boldogságszintünk

        A felmérés során arra is fény derült, hogy a magyar lakosság boldogságszintje átlagosan 67%. A kutatás során a válaszadóknak egy 1-100%-os skálán - ahol 1% jelenti, hogy az illető boldogtalan, 100% pedig hogy nagyon boldog – kellett jeleznie, hogy mennyire érzi magát boldognak.

        Megállapítható, hogy az iskolai végzettség szintje meghatározó: a főiskolát, egyetemet végzettek átlagosan 70%-ot, míg az érettségizettek átlagosan 64%-ot adtak meg. Szintén nagy az eltérés az aktív és inaktív válaszadók szubjektív boldogságszintje között: míg előbbiek átlagosan 71%-ot, addig utóbbiak átlagosan 58%-ot vallottak.

        A környezetünk boldogsága

        A válaszadók többsége pozitívan ítéli meg a kérdést: a megkérdezettek csaknem kétharmada inkább boldognak látja a környezetét, s csupán körülbelül harmaduk ítéli inkább boldogtalannak őket. Az inaktívak közel 40%-a boldogtalannak gondolja a hozzá közel álló személyeket, míg az aktívaknál ez az arány csupán 28%.

        A jövedelem szintjének növekedésével nő a környezetüket inkább boldognak észlelők aránya. Elmondható, hogy a boldogság és a környezet szoros kapcsolatban állnak egymással: ugyan az ok-okozati összefüggés iránya nem derül ki a kutatásból, de megállapítható, hogy a saját boldogságérzet és a környezet boldogságának megítélése, annak észlelése kölcsönösséget mutat: önmagunk boldognak észlelése valószínűsíti a környezetünk boldogságának észlelését.

        Mitől lennénk boldogabbak?

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az összesített Oxfordi (objektív) boldogságátlag alapján megállapítható, hogy akik alapvetően boldogabbak, azok több szabadidőt, míg akik nem kifejezetten boldogok, több pénzt szeretnének, attól várva a boldogságszintjük emelkedését. A válaszadók körülbelül harmada (36%) úgy gondolja, hogy boldogságát az növelné, ha több pénze lenne, míg csaknem ugyanennyien (32%) a szabadidős lehetőségek bővüléséről vélekednek így. Ez utóbbit a fiatalabbak 38%-a jelölte meg, míg az idősebbek csupán negyede.

        A családdal, rokonokkal, ismerősökkel töltött több idő a válaszadók ötödénél okozna érezhető javulást, míg az egészséget csupán 13% jelölte meg. A Budapesten és Nyugat-Magyarországon élők jóval nagyobb arányban jelölték meg az egészséget (20% illetve 18%), mint a kelet-magyarországiak (7%).

        * az Oxford standard nemzetközi boldogságkérdőívből és három kiegészítő saját kérdésből álló kutatás célcsoportja a 18-50 éves korosztály, a minta a nemre és korra reprezentatív a 2011-es KSH adatok alapján. A Szinapszis Kft. által készített online kérdőíves felmérésben 400 magyar, budapesti és vidéki lakos vett részt. Az interjúalanyok 51%-a volt férfi, 49%-a nő.

        (Well pr)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        A szerelemről tudományosan - Mi köze van hozzá a szívünknek?

        Miért jelképezik a piros, rózsaszín vagy éppen pink színben pompázó szívek a szerelmet? Tévedünk, ha azt hisszük, a szívnek bármi köze van az érzelmeinkhez, hacsak nem fizikai mellékhatásként.

        Az egészséges élet tükröződik az arcon

        Nagyon egyszerű tény, hogy amit beviszünk a szervezetbe, az sejtszinten befolyásolja a működését. A méreganyagok terhelik a szerveket és zavart okozhatnak. A bőr a szervezet egyik jelző felülete, az is látszik rajta, ha valaki egészségesen él, és az is, ha nem. A dohányos ember bőre például láthatóan szürkébb lesz. De a gyulladásos folyamatoknak is sok esetben tünete lesz az arcon.

        Az oxitocin - Miért fontos a szervezet számára?

        Az oxitocin olyan anyag, aminek a nevét hétköznapjainkban is gyakran halljuk, de kevés konkrétumot tudunk róla. Rengetegen találkoztak vele, rengetegen hallották a nevét, de nem biztos, hogy minden hatása ennyire széles körben ismert. Nőgyógyászati klinikákon szülés közben, fájások megindítására gyakran használt szer. Mi mindenben van még ezen túl szerepe?

        Így maradhat egészséges és fitt a téli hónapokban is

        Aki betart néhány egyszerű szabályt, a hideg évszakban is problémamentesen megőrizheti egészségét, fitt és karcsú maradhat. Ehhez adunk öt tippet.

        Javulnak a magyar népegészségügyi mutatók

        Öt év alá csökkent az Európai Unió és Magyarország lakosainak várható élettartama közötti különbség, de más pozitív mutatók és kedvező trendek is láthatók - ismertette az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Budapesten.

        Az európaiak tovább élnek, az egészségben eltöltött életévek száma azonban nem feltétlenül növekszik

        Az Európai Unió lakosságának többsége tovább él, mint korábban, ugyanakkor az egészségben eltöltött életévek száma nem feltétlenül növekszik az egészségügyi ellátás hiányosságai és a betegségek megelőzésére fordított források elégtelensége miatt - közölte az Európai Bizottság frissen kiadott jelentésében szerdán.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA