• Magas víztartalmú ételekkel a szervezet hidratáltságáért

        WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
        Szerző:
        WEBBeteg

        Szervezetünknek a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok mellett folyadékra is szüksége van ahhoz, hogy megfelelően és egészségesen működjön minden létfontosságú szervünk. A folyadékpótlás nemcsak az italok elfogyasztásával valósul meg, hanem azáltal is, hogy a különböző módon elkészített ételeket megesszük.

        Vitamin- és ásványi anyag teszt

        Tesztelje, hogy szervezete kellően el van-e látva vitaminokkal és ásványi anyagokkal! Töltse ki vitamin- és ásványi anyag tesztünket!

        Az emberi test legfontosabb szervetlen alkotórésze a víz, amely testünk mintegy 60-70 százalékát alkotja. Napi vízszükségletünket túlnyomórészt ivóvízzel (csapvíz, szénsavas vagy szénsavmentes ásványvíz, szódavíz, különböző gyógyvizek) és különféle folyadékokkal fedezzük, mint például teák, gyümölcslevek, limonádé, üdítőitalok. A kávé és az alkohol nem számít bele a napi folyadékfogyasztásba, hiszen azok vízhajtó hatásúak, elvonják a vizet a testünkből, vagyis dehidratálják a szervezetünket. A vízszükségletünk kis részét pedig élelmiszerek, élelmi anyagok, nyers vagy főtt, sült ételek fogyasztásával elégítjük ki.

        Az élelmiszerek szárazanyagból és vízből épülnek fel. Ha elvonjuk belőlük a vizet, akkor visszamarad a szárazanyag, amely a tápanyagokat és a ballasztanyagokat tartalmazza. A víznek fontos szerepe van az élelmiszereinkben is, hiszen a szerves és szervetlen molekulák, a vitaminok és ásványi anyagok egy része víz segítségével oldódik fel bennük. Az élelmiszereinkben kémiai szempontból kétféle formában található meg a víz, az egyik a szabad, a másik a kötött forma. Szabad forma esetén a víz képes oldódni és mozogni az élelmiszeren belül, míg a kötött formában az kevésbé oldódik, szilárd halmazállapotú marad.

        Hirdetések

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A folyékony élelmiszerekben magas a szabadvíz-tartalom (például üdítőitalok, tej), míg a szilárd élelmiszerekben több a kötöttvíz-tartalom (például hús, zöldség, gyümölcs). A vízforma fontos paraméter az élelmiszer-előállítás és tárolás során, hiszen a táplálékokban található víztartalom változhat mind az előállítás, mind a tárolás, mind a felhasználás közben.

        Tárolás alatt a levegő páratartalma és hőmérséklete, valamint egy étel víztartalma és hőmérséklete között egyensúlyi állapot alakul ki, ami száraz levegő esetén azt jelenti, hogy az ételünkből eltávozik a nedvesség, elpárolog a víz, majd az étel felületén szárazabb réteg alakul ki, végül teljesen kiszárad. Nedvesebb levegő esetén pedig az étel vizet vesz fel, ami kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásához. Mind a két esetben romlás megy végbe.

        A különböző konyhatechnológiai eljárások közben szintén jelentősen megváltozik az élelmiszerek nedvességtartalma. Párolás, sütés, fagyasztás közben részben vagy egészben eltávozik a folyadék, míg főzés közben jobbára vizet vesz fel egy adott termék, miközben vitamin- és ásványi anyag-tartalma a főzővízbe oldódik ki.

        Miben mennyi víz van? Hidratáló ételeink

        Az élelmiszereink víztartalma széles skálán ingadozik: a gyümölcsöknek a legmagasabb, míg a cukrokban és olajokban egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben található meg víz. Az alábbi táblázatban néhány élelmiszer és élelmi anyag víztartalma van feltűntetve százalékos mennyiségben (természetesen ezek az értékek irányadóak, tekintve azt, hogy a víztartalom több tényező függvénye is):

        Élelmiszer, élelmi anyag

        Víztartalom (%)

        Búzaliszt

        12

        Főtt rizs

        79

        Hüvelyesek

        12

        Kenyér

        31-38

        Burgonya (nyers)

        75,7

        Kukorica

        67,7

        Paradicsom

        93,7

        Sárgarépa            

        88,5

        Uborka

        96

        Gomba

        85,91

        Banán

        73,1

        Alma

        90,5

        Görögdinnye

        91,5

        Narancs

        88

        Szőlő

        79

        Dió

        8,2

        Napraforgómag

        10,3

        Margarin

        19,5

        Csirkehús

        72

        Sertéscomb

        70

        Párizsi

        97,2

        Téliszalámi

        23,3

        Harcsa

        80,5

        Tehéntej 2,8 %-os

        87,7

        Trappista sajt

        38,2

        Tojásfehérje

        85,5

        Tojássárgája

        50,7

        Tejcsokoládé

        1,2

        (Forrás: Rodler I.: Új Tápanyagtáblázat. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2005)

        Az étkezések során folyadékigényünk kielégítése céljából igyekezzünk minél magasabb víztartalmú ételeket is fogyasztani, hiszen ezzel is elősegíthetjük szervezetünk hidratáltságának elérését, megtartását. A híg levesek, krémlevesek, főzelékek, pürék, mártások, kocsonyák, gyümölcszselék, befőttek, savanyúságok, párolt zöldségek, pudingok, húsgombócok, krémek, sodók és turmixok magas folyadéktartalmuknak köszönhetően a legalkalmasabbak az élelmiszerek útján történő vízfelvételre.

        Infografika A kiszáradás stádiumai és veszélyei

        Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakemberForrás: WEBBeteg 
        Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fájdalmak sportolás után?

        WEBBeteg

        A masszázsfej segítségével a gélt közvetlenül a fájdalmas területre lehet felvinni. (x)

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        A fogyókúránál a bőr rugalmasságára is figyelni kell

        Aki valaha fogyókúrázott már, az ismeri a gyors súlyvesztés következményeit. A bőr veszít a feszességéből, sőt nagyobb fogyásnál akár meg is ereszkedhet, vagy rosszabb esetben lóghat is. Fontos, hogy az egyenletes fogyás közben a bőr rugalmasságát az elegendő vízbevitellel rugalmasan tartsuk.

        Vízfogyasztás és anyagcsere

        A víz nemcsak szomjoltó, hanem aktiválja az anyagcserét is.

        A folyadék pótlása télen is fontos!

        A folyadékháztartás egyensúlyának fenntartása nem csak nyáron fontos. A hidegebb évszakokban nem tapasztalunk olyan erős szomjúságérzetet, mint amikor árnyékban 30 °C van, éppen ezért, mivel ez a figyelmeztető jel télen nem olyan intenzív, nagyon fontos, hogy ilyenkor is fokozott figyelmet fordítsunk a megfelelő és rendszeres folyadékpótlásra.

        Csapvíz kontra ásványvíz - Melyiket válasszuk?

        Nem csupán a nyári hőség által kiváltott egészségártalmak kivédésének leghatékonyabb módja a bőséges - napi 2-3 liternyi - folyadékfogyasztás, hanem az egészségünk megőrzésének egyik kulcsfontosságú tényezője az egész év folyamán. Vajon melyik a jobb alternatíva: a csapvíz vagy a palackozott vizek?

        Természetes ásványvizeink

        A folyadékpótlás legegészségesebb formája a természetes ásványvizek fogyasztása, mivel ezek a víz mellett a szervezet számára szükséges makro- és mikroelemeket is tartalmaznak oldott formában.

        Mire figyeljen nyáron egy daganatos beteg?

        A betegek kedvenc évszaka a tavasz és a nyár, hiszen ilyenkor minden vidámabb, frissebb, ilyenkor könnyebb a gyógyulás is. Azonban vannak dolgok, amikre a biztonságuk és a gyógyulásuk érdekében a daganatos betegeknek különösen oda kell figyelniük ezekben az évszakokban.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA