Nyári szabadságolások az egészségügyi intézményekben

DRportal
megjelent:

A jogszabály nem ír elő különösebb intézkedést a nyári szabadságolásokra, egy a lényeg: a folyamatos, zökkenőmentes betegellátás biztosítása. Ez az intézményvezető feladata és felelőssége, ennek függvényében adhatja ki tehát a szabadságokat a nyári időszakra.

Az intézmények általában éves szabadságolási ütemtervvel próbálják feloldani azt a konfliktust, hogy ki tudjanak adni szabadságot, és a betegellátás folyamatossága is biztosítva legyen – mondja dr. Antal Gabriella, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja, a törökbálinti Tüdőgyógyintézet főigazgatója.

„Szerencsére a betegforgalom is szezonális változást mutat, azaz, különösen a sebészeti jellegű szakmákban nyáron kevesebb választott időpontú műtét van. De annak a páciensnek, aki ebben az időszakban lesz beteg, természetesen ugyanúgy szüksége van a gyors és teljes orvosi ellátásra, mintha egy másik időszakban érkezne. Így általában nagyobb a várakozás, a türelmetlenség a betegek részéről, ha az ellátó személyzet aktuális létszáma kisebb.

A legnagyobb probléma az úgynevezett egyszemélyes szakrendeléseken van, ahol csak egy orvos végzi a járóbeteg-ellátást, és az intézmény nem tud helyette másik orvost találni. Ez azért lehet, mert egyszerűen nincs másik orvos, vagy az intézményben nincs fedezet a helyettes orvos bérének megfizetésére. Ha ezek olyan szakrendelések, ahol általában nincs sürgős betegellátás (pl. bőrgyógyászat, reumatológia, neurológia, pszichiátria) a probléma nem olyan nagy. Ilyen esetben nagyon fontos a lakosság megfelelő tájékoztatása. Az intézménynek kötelezően be kell jelentenie az ÁNTSZ felé, ha egy-egy szakrendelés átmenetileg szünetel, ilyenkor másik szakellátóhelyet jelölhetnek ki. A járóbeteg-rendelések szüneteléséből adódó problémák szinte minden esetben a kórházak sürgősségi osztályain "csapódnak" le, jelentősen megnövelve a forgalmukat.”

A törökbálinti intézmény szerencsés abból a szempontból, hogy nincs orvoshiány, illetve "egyszakmás", azaz a tüdőgyógyászat a fő területünk, így ebben a szakmában a betegek nyáron nem találkoznak kapacitáshiánnyal. Nem mondható ez el azonban mindegyik szakrendelésünkre. A laboratórium, radiológia, légzésfunkció asszisztensei számára viszont már jelentős teher a helyettesítés, az ápolók pedig gyakran túlórára kényszerülnek – nyilatkozta portálunknak dr. Antal Gabriella, a törökbálinti Tüdőgyógyintézet főigazgatója.

Dr. Patczai Balázst, a PTE ÁOK Mozgásszervi Sebészeti Intézet Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikai Tanszék egyetemi tanársegédjét, ortopéd, traumatológus szakorvost kérdeztük.

Hogyan oldják meg a nyári szabadságolások idején a beosztást?

Klinikánkon a személyes szabadságtervezet minden év elején elkészül, a szakmai kongresszusok, továbbképzések, medikus oktatás és a tervezett szabadságolások figyelembevételével. A tervezésnél elsődleges szempont a betegellátás zavartalanságának és magas színvonalának biztosítása az év minden napján. Ennek szerves része a személyzet regenerálódásának biztosítása is. Klinikánkon több évtizedes, bevált rend szerint történik a nyári szabadságok kiadása, minden adott feladatnak, és vezetői szintnek megfelelő kolléga reprezentált a nyári hónapokban, a váltások pár napos átfedéssel történnek, hogy betegeink kezelésének átadása zavartalan legyen.

Hányan dolgoznak, mit kell tudni az ügyeleti rendről?

Az év minden napján 24 órás ellátást biztosít a klinikánk. Az ügyeletvezetőn kívül még 2 másik traumatológus szakorvos és egy megfelelő gyakorlattal rendelkező szakorvosjelölt dolgozik az ügyeleti járóbeteg-ambulancián, osztályainkon és a műtőben.

Kell-e többet vállalni a bent maradt kollégáknak?

Régen nyaranta gyakran 12-15 ügyeletet is kellett teljesíteni az orvosoknak, ami rendkívül fárasztó volt. Az elmúlt években a Klinikai Központ megfelelő számú orvosi állást biztosít a Baleset- és Kézsebészeti Klinika számára, így nem fordul elő ilyen abnormális túlterhelés még a nyári hónapokban sem. A betegeink pihentebb személyzettel találkoznak, és megfelelő ellátást kapnak.

Alap- és pótszabadság

Az alapszabadság húsz munkanap, amely az életkor függvényében huszonöt és negyvenöt éves kor között fokozatosan, összesen tíz munkanap pótszabadsággal bővül. Az életkorhoz kötődő pótszabadság mellett egyéb pótszabadságok is megilletik a munkavállalót, amelyek a gyermekek számához, a gyermek születéséhez, a munkavállaló fiatal életkorához, egészségi állapotához, és munkakörülményeihez kötődnek. Az alap és pótszabadságból összetevődő éves szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.
Változás az idei évtől, hogy a húsz munkanapos alapszabadság egyharmadának következő évre történő átviteléről már nem állapodhatnak meg a felek, csak az életkorhoz kötött pótszabadságról.

(Forrás: ado.hu/munkaugyek)

(T.A. újságíró, Forrás: DRportal)

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.