• Megjelent a közétkeztetésről szóló rendelet

        Szerző:
        WEBBeteg

        Megjelent a szeptember elsejétől hatályos közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza a többek között az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát.

        A rendelet betartására kötelezett intézmények

        A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendelet hatálya valamennyi közétkeztetési szolgáltatást nyújtó szervre, szervezetre, gazdasági társaságra, természetes személyre továbbá a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási, a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító, valamint a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekre kiterjed.

        Tilos lesz többek között a szénsavas, vagy cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény, s rögzítették azt is, hogy nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót. Előírták továbbá, hogy a közétkeztetésben fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét.

        A Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere által jegyzett jogszabály rögzíti az étrendtervezés szabályait, például, hogy egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. Továbbá, hogy állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell.

        Részletesen leírja továbbá a különböző ellátások során biztosítandó étkezésekkel kapcsolatos követelményeket. E szerint a közétkeztető köteles egész napos ellátás esetén a korcsoportonkénti előírt energiaszükséglet 100 százalékát napi három fő- és két kisétkezéssel, bölcsődei étkeztetés esetén az előírt napi energiaszükséglet 75 százalékát napi két fő- és két kisétkezéssel biztosítani. Napi háromszori étkezésben az előírt napi energiaszükséglet 65 százalékát egy fő- és két kisétkeztetéssel, míg a napi egyszeri étkezés szolgáltatása esetén az előírt napi energiaszükséglet 35 százalékát egy ebéddel kell fedezni.

        Hirdetések

        A jogszabály értelmében egész napos étkeztetés esetén egy embernek biztosítandó: legalább fél liter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék, négy adag zöldség – ide nem értve a burgonyát – vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában, három adag gabona alapú élelmiszer, melyből legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie. A napi háromszori étkezésben legalább 3 deciliter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék, két adag zöldség – ide nem értve a burgonyát – vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában, két adag gabona alapú élelmiszer - melyből legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie - az előírt mennyiség.

        Sóbevitel, sófogyasztás

        A nátrium ugyan az egyik legfontosabb makroelem a szervezet számára, de napi 1,5-2 gramm nátrium elégséges a szervezet napi nátriumigényének fedezéséhez. Több évtizede tudományosan bizonyított tény, hogy a túlzásba vitt sóbevitel növeli a vérnyomást- mindkét nemben és minden életkorban- a jelentős mennyiségű tartós sófogyasztás pedig magasvérnyomás (hipertónia) betegséget hoz létre. Hazánkban a magas vérnyomás 2,5 millió felnőttet érint, sőt gyermekkorban is egyre növekszik az előfordulási gyakorisága. Miért probléma a túlzott sóbevitel?>>

        A felhasználási előírások, korlátozások és tilalmak szerint az italként kínált tejhez nem adhatnak cukrot, s a tea is legfeljebb a "nyersanyag-kiszabati előírás" szerint megengedett mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot. A szükséges folyadék biztosítására étkezések között ivóvíz, illetve ásványvíz adható. A rendelet értelmében tejföl és tejszín kizárólag ételkészítéshez használható fel, bölcsődei étkeztetésben pedig nem adhatnak bő zsiradékban sült ételt. Mindemellett rögzítik azt is, hogy a tálalókonyhán nem adható az ételhez só, illetve cukor, továbbá, hogy az étkezőasztalon só- és cukortartó nem helyezhető el.

        A rendelet szerint a közétkeztetésben nem lehet felhasználni: sótartalmú ételport, sótartalmú leveskockát, sótartalmú ételízesítő krémeket, pasztákat "állományjavításon vagy ételízesítésen kívüli célra". Nem adható továbbá 30 százaléknál magasabb zsírtartalmú, a 15 évesnél fiatalabbak számára 23 százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítmény. Az 1-3 éves és a 4-6 éves korcsoportok számára készített ételekhez sertés- és baromfizsírt sem lehet felhasználni.

        Nem lehet felhasználni továbbá alkoholt tartalmazó élelmiszert, szénsavas vagy cukrozott üdítőt, szörpöt, a "Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/112 számú előírása szerinti" gyümölcslén kívül más gyümölcs vagy zöldség italt, továbbá a népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerinti energiaitalt, illetve gyümölcsízt. Mindemellett a rendelet rögzíti azt is, hogy a 18 éven aluliak - tea, illetve a kakaó kivételével - nem kaphatnak koffeintartalmú italt.

        Elhízás - Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A rendelet előírja azt is, hogy a közétkeztetőnek az étlapon fel kell tüntetnie minden étkezés energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket.

        Részletesen rögzíti továbbá a diétás étkeztetés szabályait, az ételek elkészítésének személyi feltételeit, valamint a közétkeztetési rendelet hatósági ellenőrzését is.

        Mindemellett az átmeneti rendelkezések között azt is előírja, hogy a közétkeztetésben a napi bevitt sómennyiségét 2020-ig az előző évi mennyiséghez képest - a különböző célértékek eléréséig - legalább 10 százalékkal kell csökkenteni.  

        (MTI)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Az intimlézer

        Dr. Kiss György

        Hogyan zajlik a nőgyógyászati lézerkezelés, és mikor alkalmazzák?

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        Naponta fél liter tejet kéne fogyasztani

        A tej a kalcium mellett A-, B1-, B2-, B12- és D-vitamint is tartalmaz. Ezenkívül ásványi anyagokban is gazdag. A tejfogyasztás egyre csökken, pedig nemcsak a csontépítésben van támogató szerepe, de a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is. A napi átlag másfél deciliter helyett fél liter tej vagy tejtermék lenne az ajánlott mennyiség.

        Fehér liszt és fehércukor - Mi az igazság a fogyasztásukkal kapcsolatban?

        A 21. században egyre inkább ellenzik a finomított búzaliszt és kristálycukor fogyasztását a szakemberek. Köszönhető ez annak, hogy túlságos feldolgozottságuk miatt kevés értékes tápanyagot tartalmaznak, ellenben magas a kalóriatartalmuk, kis mennyiség fogyasztásával is nagy energiabevitelt érünk el. Ennek következtében könnyen alakul ki túlsúly, elhízás, szövődményként pedig különböző anyagcsere-, szív- és érrendszeri megbetegedések sújtanak minket.

        Tej és tejtermékek: Ön tudta?

        A legújabb magyar táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR® szerint naponta fél liter tejet vagy ennek megfelelő tejterméket javasolt fogyasztani. Ennek oka, hogy a tejben és tejtermékekben számos értékes tápanyag - fehérjék, zsírok, szénhidrátok, vitaminok és ásványi anyagok - található, melyekre a szervezetnek szüksége van, bizonyos összetevői (kalcium) pedig ebből az élelmiszercsoportból hasznosulnak a legjobban. A tej és tejtermékek minden korcsoport számára ajánlottak, különösen a növekedésben lévő gyerekeknek az erős, egészséges fogak és a megfelelő csonttömeg kialakulása érdekében.

        Tökéletes technika a cukor segítségével

        A cukorpasztával való gyantázás látszólag hasonlít a hagyományos gyantázáshoz, pedig szinte mindenben különbözik. A cukorból, vízből és citromléből kevert pasztát ugyanúgy felmelegítik, majd a növésiránynak megfelelő irányba távolítják el a bőrről. Nemcsak kíméletesebb, de hatásosabban is emeli ki a szőrszálakat, és a bőrt sem allergizálja.

        Zoltán Erika egy éve nem eszik tejterméket

        Az énekesnőnek súlyos ízületi gyulladása volt, csak nagyon erős fájdalomcsillapítókkal tudott egy egész estés koncertet végigtáncolni. Egy évvel ezelőtt egy vérvételből megállapították nála, hogy szervezete rosszul reagál a tejtermékekre. Azóta kerüli ezeket az élelmiszereket, de a sajt nagyon hiányzik neki. Erika egy minden mentes étteremben boldogan kóstolta meg a sajtos pizzát, amin a sajt természetesen növényi sajt volt.

        Miért vagyunk szomjasak?

        Miért leszünk szomjasak a túl sós ételek fogyasztása után? Hogyan szabályozza a nátrium-kálium aránya a vízháztartást? Megtudhatja a cikkünkből!

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA