Egyre romlik a patikák helyzete

Évek óta súlytják a patikákat és a gyógyszerpiacot a bevezetett rendelkezések, a közeljövőben pedig újabbak bevezetésére kerül sor, melyek tovább rontják a szektor versenyképességét.

A GKI-EKI Egészségügykutató Intézete 2013 áprilisában felmérte a hazai patikapiacot, amelyben patikák tulajdonosait, illetve vezető gyógyszerészeit kérdezték meg a szabályozások eddigi és várható hatásairól.

A vaklicit intézményének bevezetése, a patikaliberalizáció, s a vele együtt járó patikaalapítási láz mind-mind negatív hatással voltak a szektor teljesítményére, s versenyképességére, és baz utóbbi időben kihirdetett, szakdolgozói létszámot és tulajdonosi struktúrát érintő változásoktól sem remél mást a patikusok többsége – derült ki a GKI-EKI Egészségügykutató intézetének felméréséből. A kérdőívekre 230-an, vagyis a patikák és gyógyszertárak 10 százalékának vezetői adtak választ.

Árrés-tömeg

A patikák árrés-tömegét, vagyis gazdálkodásuk alakulását tekintve a kutatók arra megállapításra jutottak, hogy az árrésre a legkedvezőtlenebb hatással a vaklicit volt, melynek bevezetése a patikák vezetőinek 82 %-a szerint csökkentette a patikai árrés tömegét. 60 % jelentős visszaesésről számolt be. Érdekes azonban, hogy 8 % kis mértékű árrés-tömeg növekedésről is beszámolt. A patikusok 91 %-a szerint továbbá a vaklicit bevezetése megnehezíti a hatékony gyógyszerellátás biztonságát is.

Hasonlóan negatívak voltak e vonatkozásban a patika alapítási láznak, és a generikus program elindításának következményei is. A megkérdezettek szerint a patikaliberalizáció a gyógyszertárak 71 %-ánál eredményezett árrés-csökkenést, minden 4.-nél pedig jelentős volt a veszteség.

A generikus programról a válaszolók szintén 71 %-a nyilatkozott úgy, hogy az intézkedés okozott náluk bevétel csökkenést.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint a GKI-EKI kutatási adatai annak fényében még aggasztóbbak, hogy a most válaszoló patikák azok, amelyek egyáltalán túlélték a patikaalapítási lázat. Az elnök hozzátette: míg 2010-ben még 52 milliárd forint volt az összágazati közfinanszírozott gyógyszereken elkönyvelhető árrés-tömeg, addig 2012-re ez az összeg 46, 9 milliárd forintra csökkent. - A csökkenés még annak ellenére is számottevő, hogy az ágazat többféle kompenzációban is részesült, mint a 3,6 milliárdos generikus kompenzáció, a 600 milliós kispatikai kompenzáció, vagy a 4,4 milliárdos szolgáltatói díjbevétel – mondta az elnök.

A felmérést bemutató sajtótájékoztatón Hankóval dr. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke is egyetértett. - a liberalizációs környezet olyan károkat okozott, amit a szektor sosem fog tudni kiheverni, már csak az azóta kialakult szemléletváltáás miatt sem – mondta Mikola. A patikaliberalizációt dr. Zlinszky János, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége alelnöke is negatívan értékelte. - A liberalizáció a hálózatban működő gyógyszertárakat is megviselte, szemben a vásárlókkal, akik a kiélezett versenyhelyzetet előnyként tudják megélni – vélte az alelnök, aki azt is elmondta, a vaklicit következményeként azt sem tartja kizárnak, hogy a patikák a közeljövőben kénytelenek lesznek 1 eurós gyógyszereket árulni. - Igaz, hogy az intézkedés bevezetett, 3-4 ezer forint értékű gyógyszerekhez most akár 500 forintért is a beteg, az igazin nyertes mégsem a fogyasztó, hanem az OEP. Míg a beteg összességében 3-4 %-ot spórol, addig az OEP 10-12 %-ot. A patikáknak pedig összességében 9-10 milliárd forintos kiesést okozott – magyarázta Zlinszky.

Létszámrendelet

A kutatás a 2013 szeptemberétől életbe lépő rendelkezés vélhető hatásait is felmérte. A létszámrendelet hatására számos változás várható a patikák működésében: például a nyitvatartási idő a gyógyszertárak 16 %-ánál csökkeni fog. A patikák 17 %-a valószínűleg további gyógyszerészt vesz fel, s mindössze 3 %-uk lesz kénytelen gyógyszerészét elbocsátani. A megkérdezettek 30 %-a számít arra, hogy új szolgáltatásokat, s költségcsökkentő intézkedéseket kell majd bevezetniük, hogy növelni tudják bevételeiket. Minden 100. patikus szerint a létszámrendelet miatt be kell majd szüntetnie a gyógyszertár tevékenységét.

Tulajdonosi struktúra változásai

A patikatörvényben 2014. január 1-re előírt tulajdonhányad szerinti összetételnek jelenleg közel minden tízedik gyógyszertár nem felel meg, s azoks, akik rákényszerülnek, önszántukból nem tették volna meg. Az érintettek 63 %-a nem is rendelkezik az előírt 25 %-ot meghaladó tulajdonrész megvásárlásához szükséges tőkével, s a patikusok mindössze 30 %-a gondolja úgy, hogy hozzáférhet majd a Patika-alaphoz. Mindössze a megkérdezettek 4 %-a mondta azt, hogy igénybe kívánja majd venni a Patika-alapot.

- A változásokban potenciálisan 487 gyógyszertár érintett az OTH adatai szerint – tájékoztatott Hankó Zoltán, aki szerint az, hogy ilyan sokan gondolják, hogy nem fognak hozzáférni az alaphoz, egyelőra az információhiányból fakad. Mikola Bálint szerint ehhez a folyamatosan változó jogszabályi környezet is hozzájárul, ugyanis a gyógyszerészek egyelőre dönteni sem tudnak, hogy igénybe kívánják-e venni az alap lehetőségeit, megéri-e majd az.

Zlinszky János elmondta, tartalékot a patikákban már csak maga a gyógyszerkészlet jelent, s a legnagyobb problémának azt látja, hogy olyan embereknek kell a tulajdonhányadot megvenni, akik tulajdonképpen nem akarnak tulajdonossá válni. - Tulajdonképpen eddig is, még ha egy befektető is volt a tulajdonos, a napi ügyeket, a konkrét vezetői feladatokat a patikusok vitték, s övék volt a felelősség is, így ebből a szempontból ez ez itézkedés felesleges, s kiszámíthatatlanná teszi a helyzetet - folytatta Zlinszky.

Mi a megoldás?

A három vezető abban is egyetértett, hogy minden patikának a gyógyszereladáson kívül kell keresnie egy erős „másik lábat”, emlyből bevételekre számíthat. Bővíteni kell a forgalmazható termékek körét, akár a diabetikus, vagy higiéniai termékekkel.

(WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)