Már az orvosi empátia is csökkenti a fájdalmat
megjelent:
Nemrégiben bebizonyosodott, hogy nem csak a gyógyszerek képesek csökkenteni a betegek fájdalmát, de a bizalomgerjesztő orvosi jelenlét is. Dr. Dobos Márta, az Oxygen Medical holisztikus szemléletű ortopéd orvosa az orvosi szakértelem és az empátia jelentőségéről beszélt.
A célzott terápia a leghatékonyabb
Az ortopéd orvoshoz sokszor már kifejezett fájdalommal fordulnak a betegek, akik gyors javulásban reménykednek. Elsősorban természetesen a kiváltó okot kell feltérképezni, és utána következhet a hatékony és a problémának legmegfelelőbb fájdalomcsillapítás.
Az egyik legeredményesebb módszer háti- és nyaki feszültség, gerinc eredetű fájdalmak, tépd-, csípő-, könyökfájdalmak, vállba-, karba sugárzó fájdalmak, meszes váll, sportsérülés esetén, sarki és talpi eredetű panaszokra, sőt szédülésre, fejfájásra, fülzúgásra a lökéshullám terápia – ismerteti dr. Dobos Márta, az Oxygen Medical holisztikus szemléletű ortopéd orvosa.
A betegek nagy része már 1-2 kezelés után is jelentős fájdalomcsökkenésről, vagy akár a teljes fájdalommentességről számol be, miközben a kiváltó ok maga is gyógyul. Ugyanakkor sokszor tapasztaljuk, hogy pusztán a gyógyító szándékú jelenlét is javulást eredményez a betegnél. A tudat, hogy jó kezekben van, és a bizalom, amit természetesen ki kell érdemelni, mintha felerősítené a kezelések hatékonyságát.
Szorosabb kapcsolat – kisebb fájdalom
A Michigan-i Állami Egyetem kutatásai igazolják az orvosi megfigyeléseket. Kiderült ugyanis, hogy a bizalomra épülő orvos-beteg kapcsolat olyan agyi válaszokat indít el, amelyek csökkentik a fájdalmat. A tudósok azt is kimutatták, hogy a valóban a páciensekre figyelő orvosok betegei jobb egészségi állapotban fejezik be a kezeléseket.
Kommunikációs készség |
| Az orvostudományi karokon létezik ugyan az orvosi kommunikáció kifejlesztésére irányuló tárgy oktatása, ám magának a(z esetleg jelen lévő) készség képességgé való alakulásának nyomon követésére nincsenek megfelelő eszközök. Az oktatók egyre növekvő leterheltsége nem kedvez az ilyen irányú képzés bevezetésének, egyre kevesebbeknek futja arra is az idejéből, hogy a tárgyi tudás mellett az orvosi viselkedés korrekt módjára is felkészítse a hallgatókat. Gondolatok az orvos-beteg kapcsolatról. |
Az önként jelentkező pácienseket két csoportba osztották. Az egyik csoporttal beteg-központú orvos foglalkozott, aki a panaszaikhoz kapcsolódva kérdezgette őket a munkájukról, a családi életükről, a megélt lelki és szociális hatásokról. A másik csoportnak kizárólag betegségéhez kapcsolódó kérdésekre kellett válaszolnia, például milyen betegségei voltak, milyen gyógyszert szed. Ahogyan ez várható volt, a kérdőívekből kiderült, az első csoport tagjai erősebben kezdtek bízni az orvosukban.
A jelenség mögött álló neurobiológiai folyamatokat a kutatásban MRI-felvételekkel vizsgálták. A betegek egy injekciót imitáló enyhe elektrosokkot kaptak, miközben a kezelőorvosuk fényképét nézték. Eközben a tudósok az anterior insula – a fájdalomérzékelő központ – aktivitását monitorozták. Kiderült, hogy a beteg-központú vizsgálatban részt vevő betegeket annyira megnyugtatta az orvosuk látványa, hogy jóval alacsonyabb mértékben reagáltak a fájdalomra.
Szakértelem és empátia
Az amerikai vizsgálat egy nagyobb kutatás részét képezi, amelynek célja, hogy felállítsák a beteg-központú ellátás szabályait és ellenőrizhetővé tegyék az eredményességét.
Szakmailag is fontos, hogy a beteg érezze, valóban segíteni szeretnénk neki és igyekszünk elnyerni a bizalmát - hangsúlyozza dr. Dobos Márta, az Oxygen Medical holisztikus szemléletű ortopéd orvosa.
Természetesen nagyon fontos, hogy a beteg fizikai állapotára koncentráljunk, de ha a pszichés és szociális helyzetére is igyekszünk fényt deríteni – gyakran csak hagyjuk, hogy maga mesélje el, ami a „szívét nyomja” – a páciens elégedettebb, a gyógyítás pedig eredményesebb lehet.
(Orvostkeresek Egészségmagazin)
