• Így hat a szervezetünkre a savanyú káposzta

        Szerző:
        WEBBeteg

        A savanyú káposztából számtalan ízletes étel készíthető, ám nem csak ezért szeretjük. A savanyú káposzta és annak leve ugyanis tele van vitaminokkal és a bélrendszerre is jótékony hatással van. Egyszóval egy újkori multivitamin, amit már nagyanyáink is használtak.

        Savanyú, összehúzza a szánkat, nyersen tulajdonképpen nem is túl gusztusos, mégis örök kedvenc a savanyú káposzta, amiből évente több kiló is lecsúszik a torkunkon. Mintha csak a szervezetünk ösztönösen hajtana a hűtő felé, hogy a vékony hosszú csíkokat kizárólag kézzel felcsippentve, fejünket hátraszegve csak küldjük és küldjük lejjebb, hogy gyomrunkba érve végre kifejthesse minden jótékony hatását ez a ropogós és üdítő finomság. Főzve, rakva, párolva, levesnek, salátának, vagy nyersen is gazdag vitamin és tápanyagforrás.

        A savanyú káposzta fejeskáposztából készül, az erjesztést sóval, vagy sós vízzel és kovásszal végzik 10-90 napig. A fejeskáposzta C-vitamin tartalma igen magas (20 mg/100 gr), amit a savanyítás után sem veszít el, mint ahogy más, értékes összetevőit sem. Így védhette például James Cook hajóskapitány legénységét a skorbut ellen, s ezért kitűnően alkalmas az erek támogatására, és az immunrendszer erősítésére is.

        Skorbut

        A skorbut főleg a tengerészek betegsége volt, amely az egyoldalú, nyers zöldségeket és gyümölcsöket nem tartalmazó táplálkozás miatt alakult ki.

        Hirdetések

        A C-vitaminon kívül B1-vitamint (0,03 mg/100 g), niacint (0,1 mg/100 g) és karotint (0,02 mg/100 g) is bevihetünk fogyasztásával. Az ásványi anyagok közül pedig foszfor, kalcium, kálium, magnézium és nátrium található benne. Víztartalma is magas (92,5 g/100 g), tehát még a napi folyadékszükségletünk kiszámításakor is bízhatunk benne.

        Ha ez nem volna elég, 100 gramm káposzta mindössze 3,4 gramm szénhidrátot, 1,1 gramm fehérjét, 0,2 gramm zsírt és 2,47 gramm élelmi rostot is tartalmaz.

        A legjobb, a hagyományos eljárással készült savanyú káposzta, a boltban kapható legtöbbje sajnos már gyorsérleléssel készült. A savanyú káposztát ajánlott nyersen fogyasztani, de megfelelő főzéssel az elkészítés során is megőrizhetünk számos vitamint és ásványi anyagot belőle.

        Bélflóra: mi történik, ha felborul az egyensúly?

        A bélflóra egyensúlyának felborulását, vagyis diszbiózist a jótékony baktériumok alacsony mennyisége, valamint a káros baktériumok, gombák vagy paraziták elszaporodása okozza. 

        Bővebben a diszbiózisról

        A bélrendszer seprűje

        A fejeskáposzta tejsavtartalma nyersen is vetekszik a joghurtéval, savanyítás során pedig a káposztában található cukorból ugyancsak ez lesz. A tejsav azon kívül, hogy megakadályozza magának az élelmiszernek a rothadását, számos jótékony hatással is rendelkezik a bélrendszerre. – A tejsavbaktériumok, vagyis laktobaktérumok eldősorban a vastagbélben fejtik ki a hatásukat, ugyanis a stressz, a fertőzések vagy az antibiotikum-kúrák után segítenek helyreállítani a felborult egyensúlyt – mondta dr. Kozma Ákos, belgyógyász.

        Az igazi titok azonban mégsem ebben rejlik, hanem a magas rosttartalomban. A rostok úgynevezett nem felszívódó táplálékok. A növényi sejtek sejtfalát, vagyis a cellulózt az emberi szervezet nem tudja megemészteni, így a rostok tulajdonképpen kefeként működnek a bélben. Minden oda nem illő salakanyagot segítenek kipucolni. Mindemellett megkötik a vizet, így azt a vastagbél nem tudja felszívni. Így a savanyú káposzta fogyasztásával rendszeres és jó állagú székletre is számíthatunk – folytatta a szakorvos.

        A savanyú káposzta levét sem kell a csapba öntenünk! A savanyú káposzta-lé ugyanis a bélrendszer seprűje, már napi 1 dl elfogyasztása is erősíti a bélflórát és megsemmisíti a káros baktériumokat, a májat is tehermentesíti, C-vitamin tartalma pedig szintén magas.

        Minden falat egészség

        Azt már láttuk, hogy nyersen mennyi hasznos tápanyagot nyerhetünk a savanyú káposztából, de mi a helyzet, hogy ha főzve szeretnénk elfogyasztani? – Főzéssel ugyan veszít a C-vitamin-tartalmából, de még mindig marad benne. Ügyeljünk tehát arra, hogy ne fűzzük túl, hiszen annak egyébként sincs semmi értelme, a káposzta úgy jó, ha ropog. Kuktában pedig percek alatt elkészül – mondta Barna Lajosné Éva. A dietetikus szerint a gyakran túl nehézre készített káposztás ételeket könnyen a visszájára is fordíthatjuk, egy kis odafigyeléssel.

        Erjesztett ételek

        Az erjesztett ételek körülbelül egyidősek az emberi kultúrával. Az emésztést elősegítő erjesztett ételeket, kezdetben tartósságuk miatt kedvelték főként, de azóta is nagy népszerűségnek örvendenek. Az Észak-afrikai sivatagokban, tevetejből készültek az első joghurtok, a nagy hőségben ugyanis csak erjesztéssel tudták eltartani az élelmiszert. Az erjesztett ételek előnyös hatásai

        Ha töltött káposztát készítünk, a tölteléket készíthetjük fele disznó-, fele pulykahúsból, ne rántsuk be és energiaszegény tejfölt kínáljunk hozzá, így máris fogyókúrás ételt kaptunk. A székelykáposztához használhatunk eleve csak pulykahúst, a comb a legjobb – folytatta a szakértő, aki a legegészségesebb fogásokhoz a rakott káposztáról (ami szintén készülhet savanyú káposztából) is a besamel-mártás elhagyását javasolja. A káposzta készülhet római tálban is, amiben a lefedésnek köszönhetően a tápanyagveszteség jelentősen csökkenthető.

        Epebetegek csak óvatosan fogyasszák!

        Mint minden „csodaszer”, a savanyú káposzta sem univerzális. Emésztőrendszeri betegségben szenvedőknek, epebetegeknek, haspuffadásra hajlamosaknak ez a savanyított eledel problémákat is okozhat, éppen a sokat hangoztatott élelmirost- és illóolaj tartalma miatt. Egy-egy fogás utáni teltségérzetet és puffadást azonban nem ez a két összetevő okozza, hanem a hozzáadott zsiradék és füstölt húsok. Már csak ezért is érdemes megfogadni a dietetikus tanácsait!

        Forrás: WEBBeteg
        Szerző: Kósa-Boda Veronika, újságíró
        Szakértők: dr. Kozma Ákos, belgyógyász, Barna Lajosné Éva, dietetikus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Ajakherpesz

        Dr. Gál Mónika

        Mit tehet a herpeszes panaszok ellen? Milyen kezelési lehetőségek vannak?

        Túlzott izzadás

        Dr. Bodnár Edina

        Mi okozza a hiperhidrózist, és mik lehetnek a következményei? Mit tehetünk?

        Mennyit tud a vitaminhiány tüneteiről? Tudásteszt

        Hiánybetegségek akkor alakulhatnak ki, ha a szervezet kevesebb vitaminhoz, nyomelemhez jut, mint amennyire szüksége van. Egészséges életmód mellett ennek veszélye csekély, ám mai rohanó és stresszes világunkban bárkivel előfordulhat, hogy túlhajszolja magát, kimerül, és szervezete tartalékai nem elegendőek a vitaminigény fedezésére. Ön tudja, milyen tünetekkel járnak a hiánybetegségek?

        Az antibiotikum indokolatlan szedése növelheti az allergia kialakulásának az esélyét

        Az antibiotikumok nagyon sok hasznos bélbaktériumot is elpusztítanak, amiknek a hiánya komoly gondot okoz az emésztőrendszerben. Mivel az immunrendszer egyik központi helye a bélrendszer, a gyerekkorban sokszor felborított bélflóra sok esetben felnőttkorban növeli az allergiás megbetegedések kialakulását.

        A probiotikumok egészségügyi előnyei - Tények és kutatási eredmények

        A probiotikumok olyan jótékony mikroorganizmusok, amelyek védőhatást biztosítanak bizonyos kórokozókkal szemben, és amelyek számos élelmiszerben is megtalálhatóak. A probiotikumokról úgy tartják, hogy a bélflóra kiegyensúlyozása által igen fontos szerepet játszanak a megfelelő bélműködés és emésztés fenntartásában.

        Mikor szedjünk probiotikumot?

        A probiotikumok a bél mikroflórájának olyan, jótékony hatással bíró, természetes, élő mikroorganizmusai, melyek segítenek megőrizni és helyreállítani bélflóránk egészségét, és ezzel immunrendszerünk megfelelő működésében is nélkülözhetetlenek.

        Mennyi káliumra van szükségünk, és miért?

        A kálium olyan ásványi anyag, amely segíti a sejtek megfelelő működését. Elengedhetetlenül fontos az idegek, az izmok és a szív megfelelő működése szempontjából.

        A csontritkulás okai és rizikófaktorai

        Harmincöt éves korát követően szinte mindenki szervezete több csontot bont le, mint amennyit képez. A csontritkulás kockázata főleg attól függ, hogy mekkora csonttömegre tett addig szert az egyén és milyen gyorsan kezdi el a csonttömeget veszíteni.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA