Őssejtbankok: mit hozhat a jövő?
megjelent:
A köldökzsinórvér levétele nem veszélyezteti sem az anyát, sem pedig a gyermeket. A szülők, ha tehetik, gyakran a fagyasztás mellett döntenek. Mi lesz a sorsa a mintának, miért lenne fontos a közösségi letét a családi őssejtbankok mellett, mit eredményezhet a Nobel-díjas Jamanaka Sinja felfedezése? Utánajártunk.
A köldökzsinórvér eredetű őssejteket jellemzően a vérképzőszervi megbetegedések, így például egyes leukémiák gyógyítására használják. Ígéretesnek mutatkoznak a cukorbetegség és az izomsorvadás kezelésében, illetve számos más szövettípus regenerációjában történő felhasználásukra is folynak kísérletek.
A levett őssejtek nem csak a mintát adó gyermeken segíthetnek, hanem bárkin, aki hasonló immunológiai tulajdonságokkal rendelkezik, vagyis a legnagyobb valószínűséggel a közeli hozzátartozóin, így például saját testvérein is - tudtuk meg dr. Urbán Veronika biológustól, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Morfológiai és Fiziológiai Tanszék főiskolai docensétől.
| Három beültetés itthon |
| Az első sikeres, privát őssejtbankból származó őssejt beültetését két éve hajtották végre Magyarországon egy leukémiás kislánynál. Azóta további két sikeres beültetésen vagyunk túl – tudtuk meg dr. Balogh Istvántól, a KRIO Intézet vezérigazgatójától. 2011-ben egy két éves kislánynál történt sikeres őssejtbeültetést. Ő születésétől kezdve vérlemezke hiányban szenvedett, amelyhez 10 hónapos korában egyéb vérképzőszervi rendellenességek is társultak. A betegség 13 hónapos korában akut leukémiává alakult át. A szokásos kezelés nem vezetett eredményre, ezért döntött a gyermek kezelőorvosa a testvére születésekor levett és megőrzött őssejtek beültetése mellett. Idén egy csontvelő elégtelenségben szenvedő két és fél éves kisfiú volt a harmadik beteg. A beültetések a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Gyermek Onkológiai és Csontvelő-transzplantációs osztályán voltak. |
Az őssejtek útja
A mintát a levételt követően laboratóriumba szállítják, ahol abból egy kimagasló hatékonyságú eljárás során kinyerik az őssejteket, ezt követi a kétlépcsős mennyiségi és minőségi vizsgálat. Az előkészített őssejteket végül folyékony nitrogén gőzében, -150 és -196 fok között tárolják. A magyarországi tárolás minimalizálja a szállítással járó kockázatokat, és biztosítja a minták gyors elérését.
A levétel, az analízis, a technikai előkészítés és fagyasztás 20 évre átlagosan 300 ezer forintba kerül.
Mi lesz a mintával? Amennyiben nem került felhasználásra, a 20 éves időtartam lejártakor a tulajdonosa döntheti el, mi lesz a sorsa. Az ügyfél az őssejt megtartását, felajánlását vagy megsemmisítését kérheti, illetve dönthet a további tárolás mellett - tájékoztatta a WEBBeteget az őssejtbank vezetője.
Urbán Veronika biológus kitért arra, hogy a köldökzsinórvérből kinyerhető vérképző őssejtek csontvelő-transzplantációra felhasználva akár a rászoruló gyermek életét is megmenthetik, általában 10-12 éves korig elegendő az a sejtszám, amit egy mintából ki lehet nyerni.
Közösségi bankokra lenne szükség
A jelenlegi megoldás megterhelő egy átlagos család számára, ezért nagyon jó lenne, ha a külföldi példák mintájára közösségi bankokat lehetne létrehozni. Ezek úgy működnek, mint a csontvelőbankok: a betegeket kompatibilis donorhoz juttatja.
A köldökzsinórvér minden szülésnél rendelkezésre áll, levétele nem jár orvosi kockázattal, így lényegesen több potenciális donorral számolhatunk, mint a csontvelő-transzplantációnál, különösen ha a tárolás ingyenes - mondta Urbán Veronika.
Idén ősszel megszületett a 15 ezredik gyermek, akinek őssejtjeit a KRIO Intézetben tárolják. Ez a mintaszám már elegendő lenne a teljes magyar lakosság ellátására, Magyarországon azonban még csupán családi őssejtbankok működnek, ezért a nálunk tárolt mintákat is csak a megrendelő családon belül előforduló betegségek kezelésére lehet igénybe venni, donációs célra jellemzően nem. Ilyen megoldásra itthon is szükség lenne, éppen ezért támogatjuk a közösségi őssejtbank létrehozását - mondta dr. Balogh István, az intézet vezérigazgatója.
Jelentős eredmény, de...
Nem tudjuk jelenleg, hová fejlődik majd az orvostudomány, azt sem tudhatjuk, szükség lesz-e 20 év múlva ilyen bankokra. A Nobel-díjas japán kutató, Jamanaka Sinja bebizonyította, hogy a már differenciálódott szöveti sejteket is vissza lehet programozni őssejtekké.
Dr. Balogh István ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az idén Nobel-díjjal elismert kutatók munkája mindenképpen jelentős, azonban annyira a kezdeti fázisban tart, hogy belátható időn belül nem fogják kiváltani a köldökzsinórvér eredetű őssejteket. Másrészt a köldökzsinórból származó őssejtek maguk is "újszülöttek", a felnőttkori szövetből majdan visszaprogramozott őssejtek azonban annyi idősek lesznek, ahány éves a donor, akiből azt kinyerik. Az átprogramozás lehetősége a jövőben elsősorban azoknak lehet hasznos, akik nem gondoskodtak az őssejtek születéskori levételéről és tárolásáról.
Még sok a „ha”
Kíváncsiak voltunk az általunk megkérdezett kutatók véleményére is. Dr. Urbán Veronika is biztos benne, hogy a visszaprogramozott, úgynevezett indukált pluripotens sejtek (iPS) klinikai felhasználása még sokáig várat magára. Egyelőre szóba sem jöhet, hogy kiváltsák vagy kiszorítsák a köldökzsinórvérben található vérképző őssejteket az orvosi gyakorlatban. Már csak azért sem, mert az iPS sejtek sokkal inkább az embrionális őssejtekre hasonlítanak, mintsem a köldökzsinórvérben található szöveti őssejtekre.
Az embrionális őssejtek eddig szintén nem váltották be a hozzájuk fűzött terápiás reményeket. Jól használhatóak viszont gyógyszertesztelésre, amiben az iPS sejtekre is lehet számítani. Külön előny, hogy a gyógyszertesztelés akár személyre szabottan is lehetővé válik, amennyiben az adott beteg szöveti sejtjéből állíthatóak elő.
Az a tény, hogy az embrionális őssejtek létrehozásához embriók elpusztítására van szükség, éles etikai vitákat váltott ki már az első embrionális őssejtvonal megalapításának pillanatától. Az iPS sejtekkel ezek az etikai aggályok bizonyosan áthidalhatók. A másik távoli ígéret, hogy ha egyszer mégis alkalmassá tehetőek lesznek sejtpótlásra is az iPS sejtek, akkor eleve kizárt a szöveti összeférhetetlenség, hiszen a donor és a recipiens egy és ugyanaz a személy lehet.
Dr. Szatmári István, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet docense elmondta: amennyiben azt feltételezzük, hogy a mindentudó pluripotens őssejtek a jövő sejtterápiájának kiindulási eszközei lesznek, akkor megkérdőjelezhetővé válik a köldökzsinórvér bankolása, az iPS sejteket ugyanis a felnőtt beteg bőrsejtjeiből is létre lehet hozni. Ugyanakkor ne feledjük, a leukémia gyógyítására használt vérképző őssejteket az iPS sejtek valószínűleg a jövőben sem fogják helyettesíteni, az őssejtbankolást tehát még nem lehet leírni.
(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)
