Bácsi Péter szalagszakadást szenvedett

Bár biztatóan kezdődött Bácsi Péter első meccse az Olimpián, végül sérülés miatt nem tudta befejezni a magyar birkózó. Térdsérülése olyan súlyosnak bizonyult, hogy kórházba szállították.

Sport és egészség a WEBBetegen

Az első diagnózis szerint a versenyzőnek a bal lábában részleges vagy teljes hátsó szalagszakadása van, ezért kórházba szállították - mondta Struhács György szövetségi kapitány. A 2008-ban Európa-bajnok és olimpiai ötödik, 29 éves ferencvárosi birkózó első londoni meccsén sérült meg.

A térdsérülések megértéséhez ismernünk kell a térdízület felépítését. Az ízület a következő részekből áll: a combcsont ízülete, a lábszárcsont ízülete és a térdkalács (patella), mely a combcsont vályulatában helyezkedik el.

A szalagok baleset, rossz mozdulat esetén részben vagy egészben elszakadhatnak, illetve szerkezetük a folytonosság megszakadása nélkül is sérülhet, a nagy mértékű megnyúlás miatt. A gyógyulási folyamat akár egy évet is igénybe vehet.

A gyógyuláshoz külső érhálózatra van szükség, ezért alakul ki spontán regeneráció esetén letapadás, vagyis az addig az ínhüvelyben szabad elmozdulásra képes ín, hozzátapad annak falához.

A szalagsérülések általában jól meghatározható traumához, egy rosszul sikerült mozdulathoz köthetők, például a boka megbicsaklik. Egyes esetekben a sérülés hanggal is jár (megpattanás).

A sérülést duzzanat, fájdalom, esetleg vérömleny kialakulása, kényszertartás jelzi. Kísérő sérülésként lehet ficam, rándulás vagy csonttörés is.

Töréshez hasonló tünet

Térdízületek

A teljes ínszalagszakadással mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert pihentetéstől gyógyulás nem várható. Egy sor egyéb traumatológiai kórképnek is hasonlóak a tünetei (izomszakadás, izomhúzódás, ínszalaghúzódás, rándulás, ficam, csonttörés), ám a szükséges kezelés módja az eltérő esetekben más és más.

Ahhoz, hogy a sérülésnek legmegfelelőbb terápia kerüljön sorra, pontos diagnózis szükséges, amit csak orvosi vizsgálat és képalkotó eljárások határozhatnak meg.

Térdszalagsérülések

Leggyakrabban a belső oldalszalag és az elülső keresztszalag sérül. Általában nagyobb energiájú sérülések vezetnek a szalagok szakadásához. A keresztszalagok szakadása azonban focizás, síelés, kosárlabdázás, kézilabdázás közben kialakuló csavarásos sérüléskor is bekövetkezhet.

Térdszalag sérüléskor éles fájdalmat érez a beteg. A térd megduzzad, instabillá, „lötyögőssé” válik. A beteg guggolni, futni nehezen, illetve egyáltalán nem tud. A szalagszakadással egyidejűleg a belső meniscus is megsérülhet, mely a térd elakadásához vezethet.

Az ínszalagszakadás kezelése

A kezelés mindig a sérülés típusától és annak mértékétől függ. Enyhe esetekben elegendő a konzervatív terápia, azaz a sérült végtag nyugalomba helyezése, felpolcolása, a terület tehermentesítése, nyugalomba helyezése, fájdalomcsillapítás. Előfordulhat, hogy a sérült végtag gipszkötés, vagy más külső rögzítő eszköz segítségével való rögzítése szükséges.

Súlyos esetekben műtéti kezelés válik szükségessé, mely szerencsés esetben arthroscóppal megoldható (kisebb metszés, kevésbé megterhelő beavatkozás, a gyógyulás ideje lerövidül). Máskor a szalagvégek varratokkal való egyesítése kerül előtérbe, esetleg szalagpótlás alkalmazása.

A kezelési változatokat minden esetben hosszabb-rövidebb ideig tartó rehabilitációs periódus, gyógytorna követi. Ennek célja az ízület funkciójának minél teljesebb helyreállítása, a későbbi mozgáskorlátozottság megelőzése.

Az inak gyengéd vaszkularizált képletek, vagyis az alkotó sejteket oxigénnel és tápanyagokkal ellátó érhálózat szegényes. Emiatt az inak gyógyhajlama sem kielégítő. A nem adekvát kezelés vagy a sérülés elhanyagolása jelentős mozgáskorlátozottsághoz, súlyos esetben rokkantsághoz vezethet.

(WEBBeteg)