• Siket beteg az orvosnál: egyedül még nem megy!

        Szerző:
        WEBBeteg

        Belegondolt már abba, hogyan kommunikál a siket páciens a háziorvosnál vagy a felülvizsgálat alkalmával a rendelőintézetben? Tolmáccsal – érkezik a praktikus válasz. Talán egy nap elérjük azt is, hogy az orvos a jelnyelv segítségével ad tanácsokat a betegének. A Semmelweis Egyetem orvostanhallgatói a hallássérültek társadalmáról, kultúrájáról és kommunikációjáról is tanulnak.

        Hazánkban közel 60 ezer siket és 300 ezer nagyothalló él, közülük a legtöbben anyanyelvként használják a jelnyelvet. Ennek a közösségnek a tagjait megilleti az anyanyelv használatához való jog, így többek között az anyanyelvén való oktatás, információkhoz, tájékoztatáshoz, szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés. Nos, ebben vannak még lemaradások.

        Hirdetések

        Gyakoriak a félreértések

        Megosztotta velünk tapasztalatait Éva és Tamás, akik siketek.

        „A legjobb tolmáccsal menni a vizsgálatra, nélküle nagy felelősség a félreértés és elértés miatt, ami ebben a helyzetben akár végzetes is lehet.”

        „Amikor köszönök az orvosnak, akkor van, aki felismeri, hogy ez egy a „siket” hang és akkor már tudja, hogyan kell kommunikálni velem. Ha mégsem, akkor jelzem, hogy hallássérült vagyok és szájról olvasok.”

        „Néhány orvos hajlandó lassan vagy artikuláltabban beszélni, viszont ha én valamit kérdezek, akkor azt már nem mindig érti. Ekkor írásban tudom megoldani a kommunikációt, ami nehézkes és nem mindig célravezető. Gyakran a páromtól kérek segítséget a tolmácsolásban vagy tolmácsot hívok.” Tegyük hozzá, hogy nem minden esetben szereti a beteg, ha ott van az orvosnál egy harmadik ember, nem tartozik rá az adott probléma, a felülvizsgálat menete.  

        „A kommunikáció akadályozottsága miatt nem kapok elég információt. Általában 2-3 szóban elintézi az orvos a vizsgálatot és már kint is vagyok a rendelőből. Jellemző a szemkontaktus hiánya és a túl kevés, rövid információ.”

        Jelnyelvi tolmácsokat kérdeztünk a jelenlegi helyzetről

        Jó tudni!


        A "hallássérültek” gyűjtőfogalom, a kifejezés a siketeket és a nagyothallókat egyaránt magában foglalja, függetlenül a hallássérülés okától, súlyosságától, a hallásállapot milyenségétől. A „siketek” nem rendelkeznek hasznosítható hallásmaradvánnyal, általában nem viselnek hallókészüléket, állapotuk hallókészülékkel sem korrigálható, többségük a jelnyelvet használja. A „nagyothallók” hallásmaradvánnyal rendelkeznek, hallókészüléket használnak, orvosi rehabilitációval és fejlesztéssel jól kapcsolódnak a halló világhoz.

        (sinosz)

        „A rendelőbe való bejutás is problémás egy hallássérült számára. Ahol sorszámos megoldás van, a kijelzőn követhető, hogy mikor kerül sorra. Ahol ez nincs, ott a nővérek névbemondással hívják be a betegeket. Tolmács jelenlétében ez nem gond, de tolmács nélkül könnyen előfordulhat, hogy a hallássérült kiszolgáltatva várakozik az ajtó előtt.”

        „Az egészségügyben dolgozók nincsenek felkészülve az ilyen helyzetekre. Erőteljesen támaszkodnak a kísérő családtag vagy a tolmács közreműködésére, többnyire az érintett siket beteg "kihagyásával". Néhány orvos sértésnek veszi a tolmács jelenlétét, ennek hangot is szoktak adni.”

        „Többszöri találkozás alkalmával vannak pozitív példák is: szemkontaktus keresése, tagolt artikuláció az orvos részéről.”

        Összegezve, az orvos hozzáállása, nyitottsága, empátiája és legfőképpen türelme határozza meg a vizsgálattal töltött együttlét minőségét.

        A cél az esélyegyenlőség

        Az alapfokú jelnyelvi kommunikáció elsajátításával az érdeklődő orvostanhallgatók megtanulnak különbséget tenni abban is, hogy a beteg nem értelmileg sérült, hanem siket. Ezzel is hozzá kívánunk járulni a siket és a nem siket betegek ellátása közötti különbség felszámolásához, az esélyegyenlőséghez – hangsúlyozta prof. dr. Rosivall László, a Semmelweis Egyetem Kórélettani Intézet igazgatója, aki elindította az oktatást és annak kreditpontos akkreditációját az intézményben.

        Az orvos-siket beteg kommunikáció akadálymentesítése segíti a hatékony együttműködést, a bizalmi kapcsolat kialakulását, a gyógyítást és a gyógyulást. A hallgatók maguk is közreműködhetnek a tananyagfejlesztésben, amelynek célja a különböző orvosi szakterületek speciális jeleinek létrehozása.

        A képzésről:


        2011 tavaszán indult el a „Jelnyelvi kommunikáció I.” tantárgy képzési anyagának kidolgozása a Semmelweis Egyetemen, a szavak, mondatok kiválasztásával kezdődött, majd az oktatófilm forgatásával és az utómunkálatokkal folytatódott. A tárgyat az Általános Orvosi Kar Kórélettani Intézete hirdette meg szabadon választható 1 kreditpontos tantárgyként. Az első szemeszterben 100 hallgató jelentkezett, 88-an kezdték el, 71 hallgató sikeres vizsgával zárta a kurzust. A tanév második szemeszterében szintén 100 hallgató vette fel a tantárgyat, ebből 85-en kezdték el a kurzust.

        A jelnyelvi kommunikációt tapasztalt, siket gyakorlatvezetők oktatják és egy siket családból származó, tolmácsként is dolgozó, „halló” ember, Bertus Tímea szervezi. Rosivall László lapunknak elmondta, hogy a jelnyelvi képzés az orvos beteg találkozásának eljátszására épül, ennek megfelelően párbeszéd és gyakorlat centrikus. Mivel vizuális nyelvről van szó, a jegyzetet gyakorló DVD egészíti ki, biztosítva az otthoni, szabadidős gyakorlás lehetőségét. Az oktató film minden órához külön fejezetet tartalmaz összesen 227 mondattal és 502 kifejezéssel. Ezen kívül külön menüpontokban találhatóak a jelek ABC sorrendben. Tematikusan elkülönítve találhatók a színek, a számok, az évszámok, a hónapok, a napok, valamint a testrészek és a szervek.
        A tananyag önálló, saját fejlesztés eredménye, amely két orvos, három jelnyelv használó siket és egy jelnyelvi tolmács közös munkájának eredménye – tudtuk meg az igazgatótól.
        Abszolút pozitív kezdeményezés
         
        Habán Zsuzsa, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) szakmai vezetője a WEBBetegnek a képzéssel kapcsolatban elmondta, hogy szükséges és indokolt lenne a már gyakorló orvosok kötelező továbbképzésébe is beilleszteni, szerinte nagyon jó kezdeményezés, hogy az orvosok jelnyelvet tanuljanak. A SINOSZ rendelkezik jelnyelvi, kommunikációs programokkal és nyitott minden megkeresésre. Habán Zsuzsától megtudtuk azt is: anyanyelvi oktatók várják a  jelnyelv iránt érdeklődőket a szövetségnél, ez a lehetőség az egészségügyi intézmények előtt is nyitva áll.

        (WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Szeretné elkerülni a fülzúgást? Fogadja meg a tanácsokat

        A fülzúgás tünetei gyakrabban jelentkeznek idősebbeknél, de nem a kor az egyetlen rizikótényező.

        A nagyothallás kialakulása

        A kor előrehaladtával viszonylag gyakran alakul ki nagyothallás. A 65-75 éves korosztály körülbelül egynegyedét, míg a 75 év feletti korosztály mintegy háromnegyedét érinti valamilyen fokú halláscsökkenés.

        Halláskárosodás és beszédfejlődés - Figyeljen oda!

        Az iskoláskor eléréséig 20 gyermekből egynél tapasztalható az egyik fület érintő halláscsökkenés. - derült ki a Washington University School of Medicine kutatói által készített felmérésből.

        Mekkora zajterhelésnek van Ön kitéve?

        Ön tudja, hogy egy átlagos napon mekkora zajszintnek van kitéve, és hogy annak milyen élettani hatásai, következményei lehetnek egészségére? Most mindezt megtudhatja!

        A halláscsökkenés megelőzését fiatalon kell elkezdeni

        Hangos zajoktól szenvedhet valaki munkahelyi környezetben is, de sokan a szabadidős tevékenységek közben, a túl hangos zenehallgatás miatt válnak idővel halláskárosulttá. Később talán gyógyszerrel is kezelhető lesz a probléma, addig marad a megelőzés.

        Aggódik a hallása miatt? Itt a WHO ajánlása a megelőzésre!

        A fül- és fejhallgatók használatának elterjedésével, az általuk okozott halláskárosodás veszélye is megnőtt az elmúlt évtizedek során. A problémára a WHO jelentése hívta fel a figyelmet. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint, ha letekerjük a hangerőt és napi egy órára csökkentjük az audioeszközök használatát, a halláskárosodás kockázata is mérsékelhető.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA