Mérséklődhet az orvosok elvándorlása

Nemrégiben született meg a bejelentés, mely szerint 86 ezer egészségügyi dolgozó számolhat béremeléssel. A bruttó 350 ezer forintig kereső orvosok bruttó 65 ezer, a 450 ezer forint fölött keresők bruttó 10 ezer forint plusz jövedelemre számíthatnak.

Az intézkedés várható középtávú hatásairól Dózsa Csabát, a Magyar Egészséggazdaságtani Társaság elnökét és a Magyar Rezidens Szövetséget kérdeztük.

Visszatérhetnek a pályaelhagyók

“Korábban, egészen pontosan 2002-ben történt utoljára előrelépés ebben a témában, akkor átlagosan ötven százalékkal emelték az egészségügyi dolgozók bérét, ennek végrehajtásában én is részt vettem - magyarázza Dózsa Csaba. Akkoriban úgy látszott, hogy másfél-két évig stagnál a pályaelhagyók létszáma, sőt, némi csökkenést mutatott. Működött a béremelés pszichológiája: korábbi pályaelhagyók tértek vissza, - szakdolgozók-, olyanok, akik teljesen más ágazatokban keresték a megélhetésüket.” Ennek alapján kíváncsiak voltunk, a mostani kormányzati intézkedéstől mennyire várható hasonló mechanizmus.

Dózsa Csaba szerint: “természetesen a mostani béremelésnek is lehet visszatartó ereje a pályaelhagyástól. Ugyanakkor szkeptikus az ágazat, bár a kormányzati gesztusok nagyon fontosak. Az már jó, ha pár olyan emberre képesek hatni, akik ezáltal nem mennek el a magánszektorba, hanem maradnak az egészségügyben. Hosszú távon értelmet viszont csak akkor nyerhet ez a mostani intézkedés, ha egy-másfél év után újabb intézkedéscsomag követi, s nagyjából öt év alatt versenyképessé válhatnak a bérek. Aggodalomra adhat okot, hogy nem látjuk a finanszírozás forrását, melyet folyó kiadások fedeztek. Ezt a lépést azonban mindenképpen meg kellett tenni, mert bármi, ami akár csak pár ezer embert eltántorít a pálya elhagyásától, már pozitívan értékelhető és visszatartja az közfinanszírozott egészségügyi ellátást az összeomlástól. “- fejtette ki a várható fejleményeket a Magyar Egészséggazdaságtani Társaság elnöke.

Nem várható azonnali változás

A kérdésben az egyik legérintettebb fél a Magyar Rezidens Szövetség. A vezetőség a bejelentés hatására megsemmisítette az orvosok által letétbe helyezett felmondóleveleket, a béremelést viszont ők is egy folyamat kezdő lépésként tudják elképzelni: “a béremelés jelenlegi mértékét csak első lépésként tudjuk elfogadni. A bérrendezés lépcsőzetes struktúráját vállalható kompromisszumnak tartjuk, kulcsfontosságú, hogy a kormány tud-e garantálni az elkövetkezendő években hasonló mértékű bérfejlesztést. Ez az összeg ugyanis önmagában nem fogja tudni megállítani az orvosok elvándorlását. A Magyar Rezidens Szövetség által kitűzött kezdő orvosi kétszáz-, szakorvosi háromszázezer forintos bérek közvéleménykutatásaink eredményei alapján születtek, melyekben arról kérdeztük a kollégákat, hogy mekkora alapbérrel lehetne őket itthon tartani. A béremelés mértéke tehát csak akkor lesz elfogadható, ha a jelenlegit legalább két hasonló lépcső követi. “

Az MRSZ vezetősége úgy véli: “az ellátás minőségére hatással lehet a bérfejlesztés, ha az ágazatban tapasztalható szakemberhiány mérséklődik. Hogy ez a betegek és a társadalom számára is érezhető legyen, mindenképpen szükség lesz további lépésekre.

Nemzetközi példák és saját kutatásaink alapján is megállapítható, hogy az arányos átlagos orvosi fizetés a nemzetgazdasági átlagbér háromszorosa. A követeléseink tehát továbbra sem irreális németországi, vagy angliai fizetések elérése, hanem arányos magyarországi bérek az egészségügyben.

Önmagában tehát a jelen intézkedéstől véleményünk szerint nem várható azonnali és alapvető változás sem a betegellátás minőségét, sem a hálapénzrendszert illetően. Természetesen azt szerettük volna, ha minden orvos részesül a béremelésből, tehát a jelenlegi megoldást mindenképpen kényszermegoldásként értékeljük. A következő lépcsőkben a kedvezményezettek kiterjesztése alapvető jelentőségű”- fejtette ki a Magyar Rezidens Szövetség vezetősége a WeBBetegnek.

(WEBBeteg - Országh Kitti, újságíró)