• Mi okozza a téli fáradékonyságot?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Telente sokan panaszkodunk fáradékonyságra, lehangoltságra, sőt vannak, akiknél a rövid, borongós nappalok miatt téli depresszió alakul ki.

        Ma már tudományos kutatásokkal alátámasztott tény, hogy a fényhiány erősen hat a belső, azaz biológiai óránk működésére és a hormonrendszerünkre. A szemünk retinájára vetődő fény hatására egy borsó nagyságú, a koponyalap mélyén lévő szervünk, a tobozmirigy alakítja át a szerotonin nevű anyagot (amelyet boldogsághormonnak is neveznek) melatoninná.

        Milyen szerepet tölt be szervezetünkben a melatonin?

        A tobozmirigy aktivitása, vagyis a melatonin termelődése nagymértékben függ a napszakok – sőt az évszakok! – váltakozásától.

        Hirdetések

        A fáradékonyság lehetséges okai

        A fáradékonyság az egyik leggyakoribb ok, amivel a betegek az orvoshoz fordulnak. Minden ötödik ember szokatlan mértékben érzi magát fáradtnak, és minden tizedik ember szenved krónikus fáradtságban. Bármelyik korosztályt érintheti, bár gyermek- és időskorban kevésbé gyakori.
        A fáradékonyság lehetséges okai

        Az utóbbi években egyre több tudós, kutatóteam foglalkozik azzal, milyen hatással van ez a hormon a szervezetünkben zajló különféle élettani folyamatokra, legyen szó a növekedésről, a termékennyé válásról, a szaporodásról, a nemi aktivitásról vagy akár az öregedés „üteméről”.

        A tudósoknak mára sikerült bizonyítaniuk, hogy a melatoninszint kritikus szerepet játszik az alvás és az ébrenlét ritmizálásában, így a bioritmusunkat, a hangulatunkat, a fizikai és szellemi teljesítőképességünket, de a testhőmérsékletünket, a zsíranyagcserénket is szabályozza, s hat a hormonháztartásunk egészének működésére, valamint az immunrendszerünk állapotára is.

        Míg alszunk, a tobozmirigy dolgozik 

        Furcsa ellentmondásnak látszik, hogy a nappali fény hatására a melatonintermelés csökken, míg napnyugta után, az éjszaka folyamán a tobozmirigy egyre nagyobb mennyiségben állítja elő: csúcsteljesítményét hajnali 3-4 óra körül éri el. Szervezetünk tehát tudatunktól és akaratunktól függetlenül érzékenyen reagál mind a fényre, mind a sötétségre.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A nyári hónapokban, amikor a napsütéses órák száma háromszor annyi, mint télen, az alacsony melatoninszintünk miatt fittebbnek érezzük magunkat, a hosszabb nappalok miatt később álmosodunk el. Napfény hiányában viszont nappal is megnövekszik a melatonintermelés, ez az oka, hogy a borongós téli napokon álmosnak, fáradtnak érezzük magunkat, sőt hamarabb kívánkozunk ágyba is.

        Mikor forduljon orvoshoz?

        A legtöbben nem fordulnak azonnal orvoshoz olyan panaszokkal, mint a fáradtság, a kimerültség és a levertség. Ha ez az állapot tartósan fennáll, mindenképp forduljon orvoshoz! A háttérben betegség állhat, főleg akkor kell erre gyanakodni, ha egyéb tünet is jelen van, mint például éjszakai izzadás, kiszáradt nyálkahártya, véres széklet, duzzadt nyirokcsomó(k) vagy szokatlanul erős szomjúságérzet.

        Forduljon orvoshoz, ha

        • Az alvás, a pihenés, a friss levegőn való mozgás nem szünteti meg fáradtságát
        • A fáradtság tovább tart, mint általában megszokta
        • Ha a fáradtság fizikailag és szellemileg is megviseli
        • Nappal is fáradtnak érzi magát
        • Korlátozza mindennapjaiban és a munkájában
        • Teljesítménycsökkenést okoz.

        Forrás: WEBBeteg összeállítás/Ötvenentúl.hu

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Időskor

        Dr. Kónya Judit

        Milyen betegségekre figyeljünk az idő múlásával?

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        A gyakran használt gyógyszerek növelhetik a depresszió kockázatát

        A gyakorta felírt gyógyszerek, például fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók és szívgyógyszerek egy része növelheti a depresszió kockázatát - derült ki egy új amerikai tanulmányból.

        A hasi elhízás és a depresszió

        Köztudott, hogy a cardiovasculáris betegségek és a cukorbetegség rizikótényezőjeként szerepelhet a hasi elhízás. Egy holland tanulmány szerint a viszcerális (zsigeri) zsírtöbblet és a depresszió kialakulása között is összefüggés van.

        A stressz és a kardiológiai problémák

        Az Egészségügyi Világszervezet jelentése alapján a halálozási okokat a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik, melynek egyik kiváltó okaként - sok más tényező mellett - a stresszt emelik ki.

        Depresszió is kialakulhat D-vitamin-hiánytól

        Kutatási eredmények bizonyítják, hogy számos idegrendszeri betegség egyik kiváltó oka lehet a D-vitamin-hiány. A depressziónál, a skizofréniánál is befolyásoló tényező lehet ennek a vitaminnak a hiánya. A szabad levegőn való séta vagy az ésszerű mennyiségű napozás segíthet megelőzni a vitaminhiányt.

        Az internet-függők körében gyakoribb a depresszió

        A sok időt internetezéssel töltők körében jóval gyakoribbak a depresszióra utaló tünetek, mint a világhálót csupán alkalomszerűen látogatók között - derítették ki brit pszichológusok.

        A poszttraumás stressz szindróma

        A poszttraumás stressz szindróma beszédes elnevezés. Kialakulására azokban az esetekben lehet számítani, amikor az ember valamilyen komoly megrázkódtatáson, stresszhatáson esik át. Korábban elsősorban a háborúkat megjárt katonáknál diagnosztizálták.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA