• A fényhiány hatása az alvásra

        Szerző:
        WEBBeteg

        Ma már tudományos kutatásokkal alátámasztott tény, hogy a fényhiány erősen hat a belső, azaz biológiai óránk működésére és a hormonrendszerünkre.

        A szemünk retinájára vetődő fény hatására egy borsó nagyságú, a koponyalap mélyén lévő szervünk, a tobozmirigy alakítja át a szerotonin nevű anyagot (amelyet boldogsághormonnak is neveznek) melatoninná.

        A tobozmirigy aktivitása, vagyis a melatonin termelődése nagymértékben függ a napszakok – sőt az évszakok! – váltakozásától.

        Az utóbbi években egyre több tudós kutatóteam foglalkozik azzal, milyen hatással van ez a hormon a szervezetünkben zajló különféle élettani folyamatokra, legyen szó a növekedésről, a termékennyé válásról, a szaporodásról, a nemi aktivitásról vagy akár az öregedés „üteméről”.

        Hirdetések

        A tudósoknak mára sikerült bizonyítaniuk, hogy a melatoninszint kritikus szerepet játszik az alvás és az ébrenlét ritmizálásában, így a bioritmusunkat, a hangulatunkat, a fizikai és szellemi teljesítőképességünket, de a testhőmérsékletünket, a zsíranyagcserénket is szabályozza, s hat a hormonháztartásunk egészének működésére, valamint az immunrendszerünk állapotára is.

        A melatonin szerepe

        A fáradékonyság lehetséges okai


        A fáradékonyság az egyik leggyakoribb ok, amivel a betegek az orvoshoz fordulnak. Minden ötödik ember szokatlan mértékben érzi magát fáradtnak, és minden tizedik ember szenved krónikus fáradtságban. Bármelyik korosztályt érintheti, bár gyermek- és időskorban kevésbé gyakori.
        A fáradékonyság lehetséges okai

        Furcsa ellentmondásnak látszik, hogy a nappali fény hatására a melatonintermelés csökken, míg napnyugta után, az éjszaka folyamán a tobozmirigy egyre nagyobb mennyiségben állítja elő: csúcsteljesítményét hajnali 3-4 óra körül éri el. Szervezetünk tehát tudatunktól és akaratunktól függetlenül érzékenyen reagál mind a fényre, mind a sötétségre.

        A nyári hónapokban, amikor a napsütéses órák száma háromszor annyi, mint télen, az alacsony melatoninszintünk miatt fittebbnek érezzük magunkat, a hosszabb nappalok miatt később álmosodunk el. Napfény hiányában viszont nappal is megnövekszik a melatonintermelés, ez az oka, hogy a borongós téli napokon álmosnak, fáradtnak érezzük magunkat, sőt hamarabb kívánkozunk ágyba is.

        Amikor gyenge a fényhatás, az agyunk olyan üzenetet küld a tobozmirigynek, hogy indítsa be az alváshormon, azaz a melatonin termelését, vagyis készítse fel a szervezetünket az alvásra.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Ha ez valamilyen okból nem történik meg – gyakran éjszakázunk, mesterséges fényforrás (pl. utcai fény világít be a hálószobánkba) ingerli tartósan a „vezérlőművünket”, az agyunkat, vagy váltott műszakban dolgozunk, a jet-leg (hosszabb utazás miatti időeltolódás) zavarja meg a bioritmusunkat stb. –, akkor átmeneti vagy krónikus zavar támadhat az alvás mennyiségében, minőségében, vagyis nem tudjuk kipihenni magunkat.

        A krónikus kialvatlanság pedig a szervezet kimerüléséhez és korai elöregedéséhez vezethet.

        A következmények sok esetben csak több évnyi alváshiány után válnak szemmel láthatóvá. Egyesek azonban már egyetlen kevés alvással töltött éjszaka után (hat óra vagy annál kevesebb) érzik a negatív hatásokat. Ilyen például a késleltetett reakcióidő, ingadozó vércukorszint, depresszió, fejfájás és a felborult hormonszint-egyensúly.

        Forrás: WEBBeteg összeállítás/Ötvenentúl.hu

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Az intimlézer

        Dr. Kiss György

        Hogyan zajlik a nőgyógyászati lézerkezelés, és mikor alkalmazzák?

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        Gyakran érzi fáradtnak magát? - Mi lehet az oka?

        A fáradtság fogalma orvosilag nehezen definiálható, a fáradtság szubjektív, mindenki másképp éli meg. A fáradtság legtermészetesebb oka az alváshiány, ám hátterében betegségek is állhatnak.

        Az éjszakai műszak a feje tetejére állítja a bioritmusunkat

        Tapasztalták már, hogy egy át nem aludt éjszaka után másnap képtelenek koncentrálni, fejfájással, szédüléssel küszködnek? A rossz komfortérzethez az is elég, ha rosszul és kevesebbet alszanak ahhoz képest, amit megszokott a szervezetük. Elképzelni is nehéz, hogy miként élik meg a nappali ténykedésüket azok, akik rendre éjszakai vagy váltott műszakban dolgoznak.

        Betegséget is jelezhet, ha beszél álmában

        Gyermekkorban, főként 3 és 10 év között fordul elő gyakran, de a felnőttek 5 százaléka is beszél rendszeresen, vagy alkalmanként álmában. A jelenség lehet szórakoztató, vagy zavaró, de bizonyos esetekben orvosi kezelés is igénylő.

        Mennyi alvásra van szüksége a babáknak az életkoruk alapján?

        Az alvási szükségletek és szokások a baba életkorával változnak. Akár újszülöttről vagy nagyobb gyermekről van szó, a szülőben felmerülhet a kérdés, hogy mennyi alvásra van szüksége az adott életkorú picinek? Különösen akkor, ha a szülő is alváshiányban szenved, merül fel a kérdés, vajon eleget alszik-e a baba. Cikkünkből megtudhatja, mennyi alvásra van szüksége 1 hetes és 1 éves kora között gyermekének.

        Veszélyes lehet az óraátállítás - Egyre rosszabbul alszunk

        Az egészséges szervezetet is megviseli az óraátállítás. A nyári időszámításra való áttérés miatt ugyan csak egy órával alszunk kevesebbet, ám ez a veszteség komoly veszélyekkel jár – állítja az alvásszakértő.

        Alvászavar kínozza? - Tippek a nyugodt pihenéshez

        Sokan szenvednek alváshiánytól, de kevesen tudják, hogy a helyes alvási higiéné kialakítása mellett akár gyógyszer nélkül is sikerülhet úrrá lenni az alvásproblémákon.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA