• A sokak által rettegett E-számok - Mit jelentenek?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az Európai Unió több száz élelmiszer adalékot tart nyilván. Az összes EU-tagállamra, sőt világszerte érvényesek a jelölések. Elsősorban a készételek tartalmaznak adalékanyagokat.

        Minden adalékanyag besorolható egy-egy nagyobb kategóriába, vannak köztük olyanok is, amelyek egyszerre többe is. A szén-dioxid (E 290) például savanyúságot szabályozó anyag, tartósítószer, valamint hajtó- és csomagológáz is egyben.

        Az egyes élelmiszer adalékokat három vagy négy számjegyű számmal jelölik. A számozás nem folytatólagos, mert az idők során néhányat betiltottak közülük.  Jelenleg több mint háromszáz adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban.

        Hirdetések

        A felmerülő kétségek

        Többen megkérdőjelezik, hogy valóban ártalmatlanok-e azok az adalékanyagok, amiket élelmiszereinkkel együtt nap, mint nap elfogyasztunk. A boltok, áruházak polcain alig találunk olyan terméket, amiben ne fordulna elő élelmiszeradalék.

        Néhány adalékanyag allergiás reakciót válthat ki, különösen a tartósítószerek, a színanyagok és az ízfokozók.

        Fejfájást, émelygést, asztmát, gyomor-bélrendszeri problémákat okozhat a kén-dioxid és a szulfit-kötések (E 220-228). Főleg a gyümölcskonzervek, kandírozott gyümölcsök, burgonyából előállított termékek, borok és szárított gyümölcsök készítésekor, a torma feldolgozása során alkalmazzák ezeket az adalékanyagokat.

        A nátrium-nitrit (E 250) főként a felvágottakban található meg: konzerváló anyag, és a friss rózsaszín színért felelős. Az allergiásoknak, az asztmában szenvedőknek és azoknak, akik hajlamosak a migrénre, óvatosnak kell lenniük ezzel az anyaggal! Magas hőmérséklet hatására a nitrit nitróz-aminná alakul, ami rákkeltő.

        Antioxidánsok

        Az antioxidánsok szervezetünk egyik létfontosságú alkotóelemei. Egy részükhöz csak növényi táplálékon keresztül tudunk hozzájutni, más részüket pedig csak állati eredetű ételek tartalmazzák. Az antioxidánsok olyan vegyületek, melyek az égési (oxidációs) folyamatokat gátolják.

        Bővebben az antioxidánsokról

        Néhány zselésítő- és sűrítőanyaggal kapcsolatban is felmerült a gyanú, hogy esetleg allergiát okozhatnak (például a karragén (E 407), a gumiarábikum (E 414), a szentjánoskenyérmag-liszt (E 410)).

        Vannak azonban olyan adalékanyagok is, amelyek jó hatással vannak az egészségre. Például az algából kivont sűrítő anyag és a ballasztanyagként alkalmazott szentjánoskenyérmag-liszt csökkenti a koleszterinszintet.

        Az antioxidánsok pedig megakadályozzák a szabadgyökök képződését. Ide tartozik a C-vitamin, pontosabban az L-aszkorbinsav (E 300).

        Az E-számok csoportjai

        E 100-tól 199-ig: színanyagok

        E-200-tól 299-ig: tartósítószerek

        E 300-tól 321-ig: antioxidánsok

        E 322-től 399-ig: savanyúságot szabályozók

        E 400-tól 429-ig: zselésítő anyagok, sűrítő anyagok, nedvesítőszerek

        E 430-tól 499-ig: emulgeáló szerek

        E 500-tól 949-ig: különböző adalékanyagok

        E 950-től 1518-ig: édesítőszerek

        E 100-tól 199-ig: színanyagok

        Figyeljen oda Ön is, hogy mit eszik!

        Az élelmiszerekhez adják őket, vagy a felületüket kezelik velük. Az előállítási folyamatban sok élelmiszer elveszíti eredeti színét, a színanyagokat azért adják hozzájuk, hogy étvágygerjesztőek legyenek. Kizárólag feldolgozott élelmiszerekhez szabad adni színanyagokat, friss termékekhez tilos.

        E 200-tól 299-ig: tartósítószerek

        Megakadályozzák a káros mikroorganizmusok (baktériumok, penész- és élesztőgombák) szaporodását. Az élelmiszerek eltarthatóságát növelik. Többnyire antioxidánsokkal együtt alkalmazzák őket.

        E 300-tól 321-ig: antioxidánsok

        Az élelmiszerek eltarthatóságának idejét növelik. Az antioxidánsok megakadályozzák, hogy az oxigén reakcióba lépjen az élelmiszerek összetevőivel, így például megakadályozza a zsírok avasodását. A tartósítószerekkel együtt magakadályozzák a csírák szaporodását is.

        E 322-től 399-ig: savanyúságot szabályozók

        Nem csak savanyú ízt kölcsönöznek az élelmiszereknek, hanem tartósítják is azokat. Néhány tartósítószer stabilizátorként, térfogatnövelőként vagy zselésítő anyagként is működik. Vannak köztük olyanok, amelyek az antioxidánsok hatását fokozzák vagy emulgeáló szerek.

        E 400-tól 429-ig: zselésítő anyagok, sűrítő anyagok, nedvesítőszerek

          E-számok keresője

        Élelmiszer adalékanyagok adatbázisa a WEBBetegen

        Az élelmiszerek viszkozitását növelik, azaz felszívják és magukban raktározzák a vizet. A sűrítő anyagok esetében legtöbbször nem adják meg konkrétan az E-számot, a csomagoláson csak a „sűrítőanyag” vagy „stabilizátor” felirat szerepel. A fogyasztó ezért sokszor nem tudhatja, hogy pontosan milyen sűrítőanyag is van az általa vásárolt termékben.

        A zselésítő anyagokat a sűrítőanyagokhoz hasonlóan alkalmazzák, a gélképződésben van szerepük.

        A nedvesítő szereket egy-két kivételtől eltekintve, szinte csak édességek és pékáruk készítéséhez használják. Megakadályozzák a termék kiszáradását és a cukor kristályosodását.

        E 430-tól 499-ig: emulgeáló szerek

        Ezek az anyagok az egymással nem keveredő anyagok elegyedését szolgálják, segítségükkel például összekeverhető a víz az olajjal. Ezáltal simává, habossá vagy krémessé teszik az élelmiszereket. Többnyire a csomagoláson nem az E-számokat tüntetik fel, csak emulgeáló szerként jelölik őket. A pékárukhoz és süteményekhez szinte mindig adnak emulgeáló szert.

        E 500-tól 949-ig: különböző adalékanyagok

        • Térfogatnövelő szerek: Gázokat szabadítanak fel, ezáltal növelik a tészta térfogatát, a pékáruk könnyebbek és nagyobbak lesznek. A háztartásokban is alkalmazott térfogatnövelő szer a sütőpor és az élesztő is.
        • Szilárdító anyagok: Gondoskodnak róla, hogy az élelmiszerek feldolgozásuk után frissek vagy adott esetben szilárdak maradjanak.

        Őszintén az ételszínezékekről

        Jól ismert dolog, hogy az ételeket megpróbálják színesebbé tenni, hiszen így könnyebben eladhatóak. Azonban vásárláskor megnézzük-e, hogy mitől is van ilyen szép színe? Megvásárolnánk-e, ha színtelen vagy nem olyan szép élénk színű lenne?

        Bővebben az ételszínezékekről
        • Töltőanyagok: Az élelmiszerek térfogatát növelik, anélkül, hogy a kalóriaértéket is növelnék. Első sorban a zsírokat helyettesítik velük.
        • Ízfokozók: Ízesebbé és illatosabbá teszik az ételeket, és gondoskodnak róla, hogy ez hosszú távon se változzon. Gyakorlatilag valamennyi feldolgozott élelmiszerhez adnak ízfokozót. A glutamát (E 620 – E 625) néhány embernél allergiás reakciót válthat ki.
        • Komplexképző anyagok: Hatástalanítják az élelmiszerekben lévő esetleges nehézfémmaradékokat.
        • Módosított keményítők: Kémiailag módosított keményítők, melyek hasonló szerepet töltenek be, mint a sűrítőanyagok.
        • Hajtógáz: Az élelmiszerek kijuttatását szolgálja a tároló eszközből, például a tejszínhab hajtógáz segítségével fújható ki a flakonból. Közvetlenül nagy mennyiségben belélegezve kábulatot okozhat.
        • Habzásgátlók: Az élelmiszerekhez a feldolgozás során adják hozzá, hogy megakadályozzák az erős habképződést, például a lekvár főzése során.
        • Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

          Stabilizátorok: Megakadályozzák az anyagok elbomlását és ülepedését. Stabilizátorok az emulgeáló szerek, a sűrítőanyagok, a zselésítő anyagok a foszfátok is.
        • Hordozó anyagok: Segítik a többi adalékanyag elkeveredését, elvegyülését az élelmiszerekben, úgy hogy közben nem változtatják meg azok eredeti funkcióját. Főleg akkor kerülnek az élelmiszerekbe, ha valamelyik összetevő alacsony koncentrációban található meg az élelmiszerekben.
        • Szétválasztó szerek, csomósodást gátlók: Az élelmiszerek összeragadását, csomósodását előzik meg.
        • Bevonó szerek: Megakadályozzák egyes élelmiszerek kiszáradását. Emellett megakadályozzák a mikroorganizmusok szaporodását és védik az élelmiszereket a levegő oxigénjétől.

        E 950-től 1518-ig: édesítőszerek

        Édes ízt kölcsönöznek az élelmiszereknek, de nem tartoznak a cukrok közé. Az édesítőszereknek semmi tápértékük nincs. Édesítő és nedvesítő szerek. Némelyik közülük nagy mennyiségben hashajtó és puffasztó hatású lehet.


        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító; NetDoktor.de
        Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        10 egyszerű tanács a rák megelőzéséhez

        Az alábbiakban közöljük a 10 legfontosabb teendőt, melyet az Amerikai Dietetikusok Szövetsége tett közzé chicagói konferenciáján. Bár a legtöbb tanács közismert, a legtöbben mégsem teszünk meg mindent, hogy csökkentsük a rákos megbetegedés esélyét.

        Nehéz a rohanó életvitelt összeegyeztetni az egészséges táplálkozással, de nem lehetetlen

        A nagyvárosi élet velejárója, hogy sokan nem tudnak otthon ebédelni. Ilyenkor nehéz megoldani az egészséges táplálkozást, pedig ez az egészségmegőrzés alapja. De az ételrendelés ma már nem csak a menzaszintű ételeket jelenti, sőt vannak olyan helyek, ahol a szénhidrátcsökkentett diétától a fehérjedús diétán át cukormentes ételek is választhatók.

        Táplálkozási trendek 2018-ban

        A táplálkozástudomány egy folyamatosan fejlődő tudományág, ahol Hérakleitoszt szavaival élve „az egyetlen állandó a változás maga”. Napi rendszerességgel látnak napvilágot új tanulmányok, és jelennek meg a legújabb kutatások eredményei. Az egészségtudatosság is egyre nagyobb teret hódít, számos felmérés (ELEF2014, Nielsen 2016, GFK 2016) szerint a magyar emberek többsége úgy véli, hogy a genetikai, biológiai adottságokon túl az egészség megőrzésének a kulcsa, ha mi magunk is teszünk érte, vagyis az egészségtudatos életmód.

        A rostok szerepe az étrendben

        Az élelmi (diétás) rostok a táplálékban lévő emészthetetlen, összetett szénhidrátok, más néven poliszacharidok. Létfontosságú szerepet töltenek be az emésztésben.

        Tejcukorérzékeny betegek táplálkozása

        Tejcukor-érzékenységről (laktózintoleranciáról) akkor beszélünk, ha a tejcukor (laktóz) bontó enzim (laktáz) részlegesen vagy teljesen hiányzik a szervezetből. Ezáltal a tejcukor emésztetlenül halad a vastagbélbe, ahol a baktériumok elbontják rövid szénláncú zsírsavakká és gázokká.

        Manapság trendi egészséges ételt enni

        Végre egy divathullám, ami tényleg követni való. Pár éve megfigyelhető, hogy egyre divatosabb a reformétkezés. Az emberek próbálnak odafigyelni arra, hogy mit esznek, és az étteremben is próbálnak az egészséges ételek közül választani. Egyre több embernek az életét nehezíti meg valamilyen ételintolerancia. A haladó szellemű éttermek ma már ezekre is felkészültek és nem jelent problémát számukra, ha valaki gluténmentes, laktózmentes fogásra vágyik.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA