Sugárterhelések típusai és következményei
megjelent:
Sugárfertőzéssel kapcsolatban általában óvatosan fogalmaznak a szakemberek. Ennek az az oka, hogy évekkel, akár nemzedékekkel később is kifejtheti a hatását.
Ilyen esetekben viszont nem állítható egyértelműen, hogy a kialakult rákos megbetegedés vagy a genetikai károsodás sugárzás következménye. Amennyiben több embert azonos dózisú sugárzás ér, akkor sem lehet pontosan előre jelezni, hogy közülük kinél fognak rákot diagnosztizálni.
Csernobili következtetések
Csernobil súlyos öröksége |
| Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása. Csernobil súlyos öröksége |
Egy 2005-ös ENSZ jelentés szerint 4000 főre tehető azoknak az áldozatoknak a száma, akik a csernobili sugárterhelés miatt rákos megbetegedésben haltak meg. A csernobili katasztrófa egyik tapasztalata az volt, hogy egyértelmű összefüggést mutattak ki a pajzsmirigy megbetegedések számának megnövekedése és a radioaktív jód között. Japánban most ezért osztják a jódtablettákat, illetve már Magyarországon is felvásárolják az emberek. Önmagában a jód nem véd a sugárfertőzés ellen, de a felszívódása függ a szervezet jódtelítettségétől. Ha a jód mennyisége megfelelő, akkor a testünk nem használja fel a környezetbe került radioaktív jódot.
Az ENSZ-nek egy 1988-as felmérése szerint a Föld népessége természetes forrásokból évente átlag 2,4 mSv (sievert) sugárterhelést kap. Magyarországon ez az érték átlagosan 1,75 mSv. A csernobili robbanás után a felnőtteknél 0,5 mSv volt a dózistöbblet, a gyerekeknél 1 mSv.
Sugárterhelések típusai
Orvosi diagnosztika és sugárterhelés |
| A megsérült japán atomerőmű kapcsán rengeteg hírt olvashatunk a radioaktiv szennyeződés szervezetre gyakorolt hatásairól. Sugárterhelés azonban néhány orvosi diagnosztikai módszer esetén is érheti testünket, sokakban ezért alakul ki megalapozatlan félelem a vizsgálatokkal kapcsolatban. Cikkünkben a sugárterheléssel járó vizsgálatokról (CT, röntgen, mammográfia) olvashat részletesen. Orvosi diagnosztika és sugárterhelés - Kell-e félnünk a vizsgálatoktól? |
Radioaktív sugárzás esetén kétféle sugárterhelést különböztetünk meg. Külső sugárterhelés esetén a sugárzás forrása a szervezeten kívül helyezkedik el. Ennek vannak kitéve azok a szakemberek és önkéntesek, akik jelenleg is azon dolgoznak, hogy a természeti katasztrófa miatt megsérült japán reaktorokat helyrehozzák.
Belső sugárterhelés esetén a sugárzást kifejtő anyag bejut az emberi szervezetbe. Ez több módon is történhet, pl. belélegzéssel, bőrön át, valamilyen sérülés következtében, illetve lenyeléssel. Ezért van szükség azokra az óvintézkedésekre, amelyeket Japán jelenleg bevezetett az érintett térségben.
Azok az emberek, akik a helyszínen maradtak, ha csak tehetik a négy fal között tartózkodnak. Ilyenkor hasznosak a betonfalak. Ha nem megoldható, csak úgy léphetnek ki az utcára, hogy a testükön igyekeznek minden bőrfelületet betakarni, illetve maszkot viselnek az arcukon. A hatóságok folyamatosan ellenőrzik az ivóvizet és az élelmiszereket is. Egyelőre nem exportálnak semmit a területről.
Mennyire veszélyes a reptéri egész testes átvilágítás? |
| Egyre több repülőtéren alkalmaznak teljes-testszkennert az utasok átvilágítására. Noha ezek elsődleges célja az utasok biztonságának növelése, egyes szakértők attól tartanak, hogy a berendezés által kibocsátott alacsony ionizált sugárzás növeli a daganatos megbetegedések kockázatát. A szóban forgó szkenner az utasokat az úgynevezett visszaverődéses röntgen-sugarakkal vizsgálja, hogy észlelje a ruha alá rejtett tárgyakat, mint a nem fémből készült robbanóanyagokat, fegyvereket. Minden olyan alkalommal, mikor az utas áthalad egy ilyen szkenneren, kismértékű sugárzásnak van kitéve. Mekkora sugárterhelés éri a szervezetet? |
Bizalmatlanság jellemzi a közhangulatot
Japánban folyamatosan mérik a sugárzás mértékét, és minden adatot továbbküldenek többek között a magyar szakembereknek is. Az információáramlás folyamatos, bár a hozzáértők igyekeznek a média több fórumán is kihangsúlyozni azok hiteleségét, a lakosság körében mégis sokan kételkednek. Japánnak nemcsak az ökoszisztémára gyakorolt hatással kell számolnia, hanem a pszichológiai következményekkel is. Az Európai Unióban elrendelték az összes erőmű krízisellenőrzését, de ettől függetlenül mégis atomerőmű ellenesség jellemzi a közhangulatot.
Magyar feltételek sugárfertőzés esetén
Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből? |
| Számos különböző radioaktív elemmel kell számolni, melyek toxikus hatása eltérő. A korábbi atomerőmű balesetek alapján valószínű, hogy olyan inert gázok kerültek a légkörbe, mint a xenon és a kripton, emellett jód-131, két cézium izotóp, esetleg stroncium, tellúr és rubídium. A radioaktív jód felezési ideje 8.3 nap, ami azt jelenti, hogy körülbelül 3 hónap múlva majdnem minden radioaktív jód eltűnik. A cézium-137 felezési ideje mintegy 30 év, a csapadék radioaktivitásától függően tisztítási eljárásokra lesz szükség a mezőgazdaságban, erdészetben, stb. Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből? |
A sugárbetegségeket aszerint is lehet osztályozni, hogy mely szervrendszer sérül. Ha a determináns szerv az agy, akkor a következő klinikai tünetek jellemzőek: letargia, remegés, izommozgások koordinációjának zavara, görcsök.
Amennyiben az emésztőrendszernél fejti ki a hatását, hányás, hányinger, emésztési zavarok, láz, kiszáradás, rossz közérzet és ájulás jelzi. A vérképző rendszer is megbetegedhet, ilyenkor légszomj, láz, bőrvérzés, alacsony fehérvérsejt szám, illetve valamilyen fertőzés tapasztalható.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága megerősítette, hogy a törvényi szabályzás szerint, ha felmerül a sugárfertőzés gyanúja, illetve valaki 250 mSv effektív dózist meghaladó nem terápiás célú sugárterhelést kap, a beteget soron kívül, de legkésőbb 24 órán belül orvosi vizsgálatnak vetik alá, és elkezdik a szükséges kezeléseket.
Jelenleg Magyarországon kilenc intézmény jogosult a szakellátásra, ahol biztosítottak a technikai és a szakmai feltételek.
A kijelölt egészségügyi intézmények kötelesek a kombinált sugársérült ellátására alkalmas munkacsoportot létrehozni. Az itt tevékenykedő orvosoknak ötévente sugárorvostani továbbképzésen kell részt venniük.
Háttérsugárzást mérő berendezések Magyarország területén
Sugárfertőzés esetén ellátásra jogosult intézmények névsora:
A sugárbetegség első tünetei |
|
- HM Állami Egészségügyi Központ, Budapest
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kórháza, Miskolc
- Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Debrecen
- Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház
- Országos Onkológiai Intézet, Budapest
- Petz Aladár Megyei Kórház, Győr
- Pécsi Tudományegyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Pécs
- Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum, Szeged
- Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Szekszárd
A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei |
| A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között. A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei |
(WEBBeteg - Piroskáné Hajdu Petra, újságíró)
