• Sugárterhelések típusai és következményei

        Szerző:
        WEBBeteg

        Sugárfertőzéssel kapcsolatban általában óvatosan fogalmaznak a szakemberek. Ennek az az oka, hogy évekkel, akár nemzedékekkel később is kifejtheti a hatását.

        Ilyen esetekben viszont nem állítható egyértelműen, hogy a kialakult rákos megbetegedés vagy a genetikai károsodás sugárzás következménye. Amennyiben több embert azonos dózisú sugárzás ér, akkor sem lehet pontosan előre jelezni, hogy közülük kinél fognak rákot diagnosztizálni.

        Csernobili következtetések

         Csernobil súlyos öröksége


        Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása.
        Csernobil súlyos öröksége>>

        Egy 2005-ös ENSZ jelentés szerint 4000 főre tehető azoknak az áldozatoknak a száma, akik a csernobili sugárterhelés miatt rákos megbetegedésben haltak meg. A csernobili katasztrófa egyik tapasztalata az volt, hogy egyértelmű összefüggést mutattak ki a pajzsmirigy megbetegedések számának megnövekedése és a radioaktív jód között. Japánban most ezért osztják a jódtablettákat, illetve már Magyarországon is felvásárolják az emberek. Önmagában a jód nem véd a sugárfertőzés ellen, de a felszívódása függ a szervezet jódtelítettségétől. Ha a jód mennyisége megfelelő, akkor a testünk nem használja fel a környezetbe került radioaktív jódot.

        Az ENSZ-nek egy 1988-as felmérése szerint a Föld népessége természetes forrásokból évente átlag 2,4 mSv (sievert) sugárterhelést kap. Magyarországon ez az érték átlagosan 1,75 mSv. A csernobili robbanás után a felnőtteknél 0,5 mSv volt a dózistöbblet, a gyerekeknél 1 mSv.

        Hirdetések

        Sugárterhelések típusai

         Orvosi diagnosztika és sugárterhelés


        A megsérült japán atomerőmű kapcsán rengeteg hírt olvashatunk a radioaktiv szennyeződés szervezetre gyakorolt hatásairól. Sugárterhelés azonban néhány orvosi diagnosztikai módszer esetén is érheti testünket, sokakban ezért alakul ki megalapozatlan félelem a vizsgálatokkal kapcsolatban. Cikkünkben a sugárterheléssel járó vizsgálatokról (CT, röntgen, mammográfia) olvashat részletesen.
        Orvosi diagnosztika és sugárterhelés - Kell-e félnünk a vizsgálatoktól?>>

        Radioaktív sugárzás esetén kétféle sugárterhelést különböztetünk meg. Külső sugárterhelés esetén a sugárzás forrása a szervezeten kívül helyezkedik el. Ennek vannak kitéve azok a szakemberek és önkéntesek, akik jelenleg is azon dolgoznak, hogy a természeti katasztrófa miatt megsérült japán reaktorokat helyrehozzák.

        Belső sugárterhelés esetén a sugárzást kifejtő anyag bejut az emberi szervezetbe. Ez több módon is történhet, pl. belélegzéssel, bőrön át, valamilyen sérülés következtében, illetve lenyeléssel. Ezért van szükség azokra az óvintézkedésekre, amelyeket Japán jelenleg bevezetett az érintett térségben.

        Azok az emberek, akik a helyszínen maradtak, ha csak tehetik a négy fal között tartózkodnak. Ilyenkor hasznosak a betonfalak. Ha nem megoldható, csak úgy léphetnek ki az utcára, hogy a testükön igyekeznek minden bőrfelületet betakarni, illetve maszkot viselnek az arcukon. A hatóságok folyamatosan ellenőrzik az ivóvizet és az élelmiszereket is. Egyelőre nem exportálnak semmit a területről.

         Mennyire veszélyes a reptéri egész testes átvilágítás?


        Egyre több repülőtéren alkalmaznak teljes-testszkennert az utasok átvilágítására. Noha ezek elsődleges célja az utasok biztonságának növelése, egyes szakértők attól tartanak, hogy a berendezés által kibocsátott alacsony ionizált sugárzás növeli a daganatos megbetegedések kockázatát. A szóban forgó szkenner az utasokat az úgynevezett visszaverődéses röntgen-sugarakkal vizsgálja, hogy észlelje a ruha alá rejtett tárgyakat, mint a nem fémből készült robbanóanyagokat, fegyvereket. Minden olyan alkalommal, mikor az utas áthalad egy ilyen szkenneren, kismértékű sugárzásnak van kitéve.
        Mekkora sugárterhelés éri a szervezetet?>>

        Bizalmatlanság jellemzi a közhangulatot

        Japánban folyamatosan mérik a sugárzás mértékét, és minden adatot továbbküldenek többek között a magyar szakembereknek is. Az információáramlás folyamatos, bár a hozzáértők igyekeznek a média több fórumán is kihangsúlyozni azok hiteleségét, a lakosság körében mégis sokan kételkednek. Japánnak nemcsak az ökoszisztémára gyakorolt hatással kell számolnia, hanem a pszichológiai következményekkel is. Az Európai Unióban elrendelték az összes erőmű krízisellenőrzését, de ettől függetlenül mégis atomerőmű ellenesség jellemzi a közhangulatot.

        Magyar feltételek sugárfertőzés esetén

         Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből?


        Számos különböző radioaktív elemmel kell számolni, melyek toxikus hatása eltérő. A korábbi atomerőmű balesetek alapján valószínű, hogy olyan inert gázok kerültek a légkörbe, mint a xenon és a kripton, emellett jód-131, két cézium izotóp, esetleg stroncium, tellúr és rubídium. A radioaktív jód felezési ideje 8.3 nap, ami azt jelenti, hogy körülbelül 3 hónap múlva majdnem minden radioaktív jód eltűnik. A cézium-137 felezési ideje mintegy 30 év, a csapadék radioaktivitásától függően tisztítási eljárásokra lesz szükség a mezőgazdaságban, erdészetben, stb.
        Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből?>>

        A sugárbetegségeket aszerint is lehet osztályozni, hogy mely szervrendszer sérül. Ha a determináns szerv az agy, akkor a következő klinikai tünetek jellemzőek: letargia, remegés, izommozgások koordinációjának zavara, görcsök.

        Amennyiben az emésztőrendszernél fejti ki a hatását, hányás, hányinger, emésztési zavarok, láz, kiszáradás, rossz közérzet és ájulás jelzi. A vérképző rendszer is megbetegedhet, ilyenkor légszomj, láz, bőrvérzés, alacsony fehérvérsejt szám, illetve valamilyen fertőzés tapasztalható.

        A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága megerősítette, hogy a törvényi szabályzás szerint, ha felmerül a sugárfertőzés gyanúja, illetve valaki 250 mSv effektív dózist meghaladó nem terápiás célú sugárterhelést kap, a beteget soron kívül, de legkésőbb 24 órán belül orvosi vizsgálatnak vetik alá, és elkezdik a szükséges kezeléseket.

        Jelenleg Magyarországon kilenc intézmény jogosult a szakellátásra, ahol biztosítottak a technikai és a szakmai feltételek.

        A kijelölt egészségügyi intézmények kötelesek a kombinált sugársérült ellátására alkalmas munkacsoportot létrehozni. Az itt tevékenykedő orvosoknak ötévente sugárorvostani továbbképzésen kell részt venniük.

        Radioaktivitást mérő állomások
        Háttérsugárzást mérő berendezések Magyarország területén>>

        Sugárfertőzés esetén ellátásra jogosult intézmények névsora:

          A sugárbetegség első tünetei


        • HM Állami Egészségügyi Központ, Budapest
        • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kórháza, Miskolc
        • Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Debrecen
        • Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház
        • Országos Onkológiai Intézet, Budapest
        • Petz Aladár Megyei Kórház, Győr
        • Pécsi Tudományegyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Pécs
        • Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum, Szeged
        • Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Szekszárd

         A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

        A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő,  a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
        A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei>>

        (WEBBeteg - Piroskáné Hajdu Petra)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Mekkora sugárterhelés éri szervezetünket repüléskor?

        A repülés egyre népszerűbb, sőt, egyes üzletemberek számára a repülővel történő utazás mindennapossá vált. A sugárzás a repülőgépen lényegesen magasabb, mint a földön, ugyanakkor a megnövekedett sugárterhelés miatti egészségügyi problémák kockázata alacsony.

        Gyógyítható lehet a sugárbetegség

        Tigyi Gábor kutatóorvos és csoportja olyan hatóanyagot fejlesztett ki, amely napokkal a sugárhatás után is képes hatékonyan kezelni a sugárbetegséget. Találmányuk biztonságosabbá teheti az atomenergia felhasználását, a rák gyógyítását célzó sugárterápiát, sőt a jövő űrhajósait is megvédheti a hosszú bolygóközi utazások során.

        Repülhetek? - Az orvos válaszol

        Itt a nyár, az utazások időszaka. Egyre több ember tervezgeti a nyaralását, ezért számos kérdés érkezik a repülés egészségügyi kockázataival kapcsolatban. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Szedjünk-e jódot? - Az endokrinológus válaszol

        A Japánban történt tragédia hatására világszerte megkezdődött a jódkészítmények pánikszerű felvásárlása. Milyen esetekben indokolt a jód szedése, és ártalmas lehet-e a túlzott jód fogyasztás? – ezekre a kérdésekre ad választ Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa.

        Nincs bizonyítható egészségkárosító hatása a fukusimai atombalesetnek

        Nem mutatható ki a 2011 márciusi fukusimai atomerőmű-balesethez köthető egészségkárosodás a közelben lakó embereken - közölte Szakai Kadzuo, a japán radiológiai intézet kutatója a Japan Today hírportál vasárnapi jelentése szerint.

        Az időben elvégzett szűrés életet menthet

        Tovább javul a kóros elváltozások felismerése, így az emlőrák korai diagnosztizálásának lehetősége a Diagnoscan Magyarország által Szegeden, a Klinikai Központban üzembe helyezett két új digitális mammográf segítségével. (x)

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA