• Sugárzás - Kik vannak veszélyben Japánban?

        Szerző:
        WEBBeteg

        A világ számos országában keresik egyre többen a patikákban a kálium-jodid tablettákat, védelmet remélve a japán atomerőművi balesetből származó sugárzástól a figyelmeztetések ellenére, hogy valódi nukleáris veszély hiányában a szer szedése kockázatosabb, mint semmit nem tenni.

        Hatvanhat évvel azután, hogy az első atombomba felrobbant Hirosima városa fölött, a sugárzás mindenütt kísérti az embereket, ám a vele kapcsolatos szorongás aránytalanul nagy a valós veszélyhez képest - vélik szakemberek.

        Hirdetések

        Reális vagy eltúlzott a félelem?

         Csernobil súlyos öröksége


        Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása.
        Csernobil súlyos öröksége>>

        "Az embereknek általában felfokozott a sugárzástól való félelme. Ez igaz az Egyesült Államokban és vélhetően még inkább Japánban" - mondta Jerrold Buschberg radiológus professzor, a Kaliforniai Egyetem egészségfizikai programjának igazgatója. A tény az, hogy mindenki naponta ki van téve kis mennyiségű radioaktív sugárzásnak egyszerűen amiatt, mert a Földön él vagy éppen repülőre száll, ahol még magasabb a természetes háttérsugárzás.

        Ebből a forrásból évente körülbelül 2,4 millisievert sugárdózis éri az embereket, az aktuális érték azonban a lakóhelytől függően jelentősen szóródik, 1 és 10 millisievert között lehet. Japánban a tudományügyi miniszter bejelentése szerint pénteken 30 kilométerre a fukusimai atomerőműtől óránként 0,15 millisievert volt a sugárzás mértéke.

        Tokióban, az atomerőműtől 240 kilométerre óránként 0,809 mikrosievert volt a sugárzás (1000 mikrosievert = 1 millisievert), amely ugyan tízszerese a szokásosan mért értéknek, ám még így sem éri el azt a sugármennyiséget, mely a világ nagyobb háttérsugárzású területein éri az ott élőket. Összehasonlításként: egy mellkasröntgen alkalmával 100 mikrosievert, egy CT-felvétel során pedig 10 millisievert, azaz tízezer mikrosievert sugármennyiség éri a szervezetet.

        Radioaktivitást mérő állomások
        Háttérsugárzást mérő berendezések Magyarország területén>>

        Az erőműnél dolgozó munkások fokozott veszélyben vannak

         Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből?


        Számos különböző radioaktív elemmel kell számolni, melyek toxikus hatása eltérő. A korábbi atomerőmű balesetek alapján valószínű, hogy olyan inert gázok kerültek a légkörbe, mint a xenon és a kripton, emellett jód-131, két cézium izotóp, esetleg stroncium, tellúr és rubídium. A radioaktív jód felezési ideje 8.3 nap, ami azt jelenti, hogy körülbelül 3 hónap múlva majdnem minden radioaktív jód eltűnik. A cézium-137 felezési ideje mintegy 30 év, a csapadék radioaktivitásától függően tisztítási eljárásokra lesz szükség a mezőgazdaságban, erdészetben, stb.
        Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből?>>

        "Az átlagembert érő sugárzás szintje jelenleg nem kellene, hogy aggodalomra adjon okot" - mondta Richard Wakeford epidemiológus, a brit Manchesteri Egyetem Dalton Nukleáris Intézetének professzora. A szakértők sokkal inkább aggódnak azért a mintegy háromszáz munkásért, akik a sérült nukleáris erőmű reaktorait próbálják lehűteni. Itt előfordult, hogy a sugárzás elérte az óránkénti 400 millisievertet.

        A nagy dózisú direkt sugárzás behatolhat a testbe, ahol elsősorban a gyorsan osztódó sejteket támadja meg, mint például a gyomor nyálkahártyája. A rövid idő alatt kapott nagy sugáradag égéseket okoz vagy sugárbetegséget. Utóbbi hányingerrel, gyengeséggel, hajhullással, bőrégésekkel és a szervek csökkent működésével jár. A szakértők szerint a fukusimai erőműben mért sugárzási szint elegendően magas ahhoz, hogy a helyszínen lévőknél sugárbetegséget okozhasson.

        "Ezek az emberek bátrak...

        Meg lehet védeni őket a radioaktív részecskék belégzésétől, ez segít. Ám itt intenzív sugárzó radioaktivitásról van szó, melyet csak árnyékolni lehetne. Nem lehet 110 kilogramm ólommal a tested körül járkálni" - magyarázta Donald Bucklin, aki az arizonai Palo Verde atomerőmű orvos-igazgatója volt. "Úgy gondolom, ezek az emberek erkölcsileg egyenértékűt tesznek azzal, mintha kézigránátokat dobálnának magukra" - tette hozzá.

         A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei


        A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő,  a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
        A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei>>

        (MTI)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        Növeli-e a rák kockázatát a röntgen és az orvosi képalkotás?

        Mindennap ki vagyunk téve természetes forrásokból származó sugárzásnak (ilyen pl.: a földkéregből származó radon gáz, a Napból, csillagokból és a világűrből jövő kozmikus sugárzás és az ételeink, italaink sugárzása is). Azonban felvetődik a kérdés, hogy a mesterséges sugárzás vajon milyen hatással lehet az egészségünkre.

        Mit okozhat a földsugárzás!

        Egyes elméletek szerint a földsugárzás az emberi szervezetre olyan veszélyes, hogy megnövelheti a daganatos betegségek előfordulását is. A rendszeres szellőztetéssel nemcsak a levegőt frissíthetjük fel oxigénnel, de az esetlegesen megnövekedett földsugárzást is csökkenthetjük.

        Ne menjen a napra - Tíz perc alatt leéghet!

        Ezekben a hetekben tetőzik az UV-sugárzás, ráadásul szokatlanul megritkult felettünk az ózon is. A napokban - ha teheti - kerülje el a napsugárzást a déli órákban - figyelmeztet az Időkép.

        Helyi sugársérülések

        Az ionizáló sugárzás különféleképpen károsítja a szöveteket a sugárzás típusától, dózisától és az expozíció (a sugárterhelésnek való kitettség) időtartamától függően. Sugárártalomnak nevezzük a sejtek, szövetek és szervek sugárterhelés hatására bekövetkező kóros funkcionális és morfológiai elváltozásait, melyek klinikai tünetekkel jelentkeznek vagy a panaszok megnyilvánulása előtt már kimutathatóak laboratóriumi módszerekkel.

        A gyerekre veszélyesebb a mobiltelefon használata!

        A gyerekek koponyája sokkal vékonyabb, mint a felnőtteké, ezért sokkal több sugárzás is éri őket a mobiltelefon használata során. A sugárzás következtében pedig megnő az esélye a rákos daganatok kialakulásának is. De vannak olyan zöldségek, gyümölcsök, amik csökkenthetik e daganatok kialakulásának az esélyét.

        Veszélyes hullámokat sugároznak a mobilok!

        Ha bizonyos elektromágneses sugárzás áthalad rajtunk, akkor például a melanoma megjelenésének a valószínűsége nő. Japánban például, ahol nincsen 100 megahertz körüli radiohullám, ott jóval kevesebb a melanoma, azaz a bőrrák egyik legveszélyesebb fajtájának az előfordulása.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA