Orvosi diagnosztika és sugárterhelés - Kell-e félnünk a vizsgálatoktól?

A megsérült japán atomerőmű kapcsán rengeteg hírt olvashatunk a radioaktiv szennyeződés szervezetre gyakorolt hatásairól. Sugárterhelés azonban néhány orvosi diagnosztikai módszer esetén is érheti testünket, sokakban ezért alakul ki megalapozatlan félelem a vizsgálatokkal kapcsolatban. Cikkünkben a sugárterheléssel járó vizsgálatokról (CT, röntgen, mammográfia) olvashat részletesen.

Sugárbalesetek - Hirosima, Nagasaki, Csernobil, Fukusima....

Sugárbaleset minden olyan váratlan esemény, amely nem szándékos radioaktív energia felszabadulásával jár. Radioaktív szennyeződés kerülhet a légkörbe, a szennyezés súlyossága napjaink egyik fő témája. Csak a szervezetben elnyelt sugárzás energiája kártékony. Hogy mennyi energia nyelődik el a szervezetben, azaz milyen dózis éri, az több tényező függvénye. Elsősorban a sugárhatás fizikából ismert távolság törvény betartásával csökkenthető. Vajon mennyi energia szabadult fel és nyelődött el 1945-ben Hirosima és Nagasaki bombázásánál vagy az azt követő több mint félévszázad kb. 450 sugárbalesete kapcsán?

A légkörből a radioatív szemcsék a táplálék-lánc alkotóelemein keresztül az emberi szervezetbe juthatnak, ahol korai vagy késői mellékhatásokat okozhatnak.

A legismertebb sugárbalesetek egyike a csernobili, mely a szakértők szerint véleménye szerint emberi mulasztások miatt alakult ki. Nagyon fontos, hogy a sugárhatásnak kitett ember a baleset időpontjában hány éves. Ugyanis 15 éves kor alatt a szervezet sugárérzékenyebb és késői sugárbetegség alakulhat ki, esetleg szolid tumor, vérrák, de a pajzsmirigyrák valószínűségének esélye is nagyobb. A sugárbalesetek műszaki hiba, emberi mulasztás vagy természeti csapások következményei.

Orvosi sugárbalesetek - Nagyon ritka jelenségről van szó

Az orvosi sugárbalesetek meglehetősen rikán fordulnak elő. Főleg sugárterápiás balesetekről hallhattunk, mely a sugárbalesetek négy százalékát jelenti csupán. A diagnosztikus célú kivizsgálások során a sugárbetegség kialakulása nem valószínű, esélye az atomtörvény ill. az ide vonatkozó jogi háttérben összefoglalt elvárások és szabályok betartásával lehetetlen.

Az orvosi sugárterhelések a diagnosztikai röntgen alkalmazásából, izotópdiagnosztkai vizsgálatokból és külső vagy belső forrásokkal végzett sugárterápiából származhatnak. Tény, hogy a sugárterheléssel együtt járó vizsgálat a páciens számára közvetlen haszonnal jár.

A sugárterhelés általában rövid ideig tart és a test csupán egy korlátozott részét éri.

Egyre gyorsabb, pontosabb, sugárbiológiailag is fejlettebb képalkotó diagnosztikai gépek állnak rendekezésünke. A vizsgálatok eredményei kibővítik a beteg kórképét és a tényleges orvosi beavatkozások aktualitásának mérlegelését megkönnyítik. Az orvosi sugárterhelések világátlagos becsült értéke kevesebb mint 1mSv (milisievert az elnyelt dózis mértékegysége ).

A CT-vizsgálatok sugárterhelése

A CT- vizsgálatok során a páciensdózis függ a CT-vizsgálat fajtájától. Általában a CT-vizsgálatok páciensdózisai egy nagyságrenddel magasabbak, mint a hagyományos röntgendiagnosztikai vizsgálatoké.

Mammográfia esetén a mirigyszövetek átlagos elnyelt dózisát határozzák meg, így az átlagos emlődózis 1mSv. A fogászati kivizsgálások páciensdózisai ennek ezreléke csupán.

Fontos tudni, hogy a nemi szerveket, pajzsmirigyet, szemet ha sugárnyaláb érheti, ki kell takarni, azaz a kivizsgálások idején kitakarással védeni kell.

A sugárveszélyes egészségügyi intézményekben és munkahelyeken a személyzet az előírásoknak megfelelő személyes dozimétert visel, melyet a mellkas bal oldalán a köppenyen elhelyezve figyelhetünk meg. Ez mutatja majd meg, milyen elnyelt dózis érhette a dolgozót.

Terhes nők rádioaktív anyaggal történő kivizsgálása ill. röntgen vagy CT vizsgálata nem engedélyezett,csak nagyon kivételes esetben. A röntgendiagnosztika, izotóp diagnosztika vagy a modern fúziós képalkotó lehetőségek haszna a diagnosztika és terápia terén egyértelműen felülmúlja a sugárzás okozta veszélyt és a sokszor alaptalan félelmet. Indokolt esetben a képalkotó vizsgálat lelete mindig előbbre viszi az optimális kezelésre törekvő szakembert.

(WEBBeteg - Dr. Molnár Katalin, onkoradiológus)