Mesterséges kóma: Mikor választják ezt az orvosok?
megjelent:
Amikor az agy jelentős mértékben sérül, megduzzadhat, akárcsak a bokánk vagy térdünk egy komolyabb sérüléskor. Bármilyen szöveti sérülés a testben, függetlenül annak elhelyezkedésétől duzzanattal jár.
Az agyi duzzanatnál a problémát a koponya jelenti, mely vastag és kemény, így az agyszövet duzzanata következtében életveszélyesen megnőhet a koponyaűri nyomás, az agy vérellátása csökkenhet, ami annak pusztulását okozhatja.
Szerencsére az orvosok ma már számos módon képesek csökkenteni a duzzanatot és a nyomást:
- A testet lehűtik (ez a módszer hasonlít a duzzadt bokán alkalmazott jeges borogatáshoz)
- Intravénásan mannitolt alkalmaznak, mely egy bonyolult kémiai folyamat hatására csökkenti az agyvíz mennyiségét, így a nyomást is.
- A beteg szedálásával és vérnyomásának csökkentésével növelik a légzésszámot (ebben az esetben a beteg lélegeztető gépen van, hogy a légzésszám mechanikusan működtethető legyen)
- Műtéti úton eltávolítják az elhalt agyszövetet, így biztosítva helyet a duzzadt agynak
Mikor döntenek a mesterséges kóma mellett?
Kóma - Mit érez a kómás beteg? Mik a kilátások? |
| Magyarországon évente több ezren kerülnek hosszabb-rövidebb ideig kómás állapotba. Ilyenkor általában az intenzív osztályon kezelik a betegeket, és csak néhány száz esetben marad meg a kómás állapot hosszabb ideig, akár hónapokig is. Mindent a kómáról |
Amennyiben a fenti módszerek valami oknál fogva nem javasoltak, vagy nem hatékonyak, a mesterséges kóma mellett döntenek, mely egy mély eszméletlen állapot. Az eljárást az aneszteziológus végzi, aki a betegnek pentobarbitált (barbiturát) vagy propofolt (nyugtató) ad. Ez utóbbi az egyik leggyakrabban használt szer, melyet altatásos műtétekhez használnak, a különbség a dózisban van.
Ennek hatására a beteg EEG agyhullám tevékenysége lapos, és nem reagál a külső ingerekre (fájdalom, fény, zaj, stb). A cél az, hogy az agyat a lehető legnagyobb pihenési fázisba juttassák, így megvédjék a másodlagos károsodásoktól, mely károsabb lehet, mint az eredeti sérülés. A megnövekedett nyomás ugyanis az agy egészséges részeiben is kárt okozhat.
Mennyi ideig kell fenntartani a mesterséges kómát?
Az orvosok figyelemmel kísérik a koponyaűri nyomást, annak érdekében, hogy meghatározzák, mennyi ideig kell fenntartani a mesterséges kómát, mely az állandó mozdulatlanság miatt számos olyan veszéllyel is jár, mint a vérrögképződés, tüdőgyulladás, izombénulás, izomgyengeség, mely a beteg eszméletre térése után is fennmaradhat.
Ráadásul a gyógyszerek hatására csökken az agy vérnyomása, mely egyfelől védi azt, ám másrészt nem kapja meg a számára szükséges vérmennyiséget. Éppen ezért a neurológusok igyekeznek a szükséges lehető legrövidebb ideig ebben az állapotban tartani a beteget.
Kubica: Hétórás műtéten esett át |
| Navigátora döbbenten számolt be Robert Kubica Forma-1-es pilóta vasárnapi súlyos ralibalesetéről, melynek következtében a lengyel versenyző majdnem elvesztette a karját, és azóta is mesterséges kómában fekszik. Kubica: Hétórás műtéten esett át |
Az orvosilag indukált kóma ellentmondásos eljárás, és nem minden orvos van meggyőződve annak hatékonyságáról. Fennáll a kockázata annak is, hogy sikerül megmenteni valaki életét, ám az agy már súlyos károsodást szenvedett.
Az agykárosodás mértékét megállapítani ugyanis nagyon nehéz, mert a hagyományos neurológia vizsgálat nem működik, ha a beteg kómában van.
Sikertörténetnek számít Reuben Contreas boxoló története, aki a ringben szenvedett agykárosodást 2005-ben, s azóta felépült, a mesterséges kóma segítségével.
(WEBBeteg - Cs.K. fordító, Forrás: cbsnews; lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)
