Krónikus betegségek, szív- és érrendszeri kockázatok már az egyetemistáknál is
Több mint 5000 hallgató vett részt a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége E3 életmódprogramjában.
Végéhez ért a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének térítésmentes, szakmai programja, az Energia-egyensúly Egészségprogram Egyetemistáknak (E3). Az előadásokból és a személyes tanácsadásból álló program az energiaegyensúly megtartását célzó, egészséges táplálkozást és életmódot népszerűsítette az egyetemisták körében. A több mint ötezer hallgató állapotfelméréséből kiderült, hogy már ennek a fiatal felnőtt korosztálynak a 35 százaléka is súlyproblémákkal küzd, körükben is jelentős a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata.
A diagnózistól az új terápiás lehetőségekig |
Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a krónikus betegek a kezelésükkel kapcsolatban? Részt vettek-e már illetve vennének klinikai kutatásban, mik az ezzel kapcsolatos eddigi tapasztalatok? Ilyen és hasonló kérdésekre kereste a válaszokat a Szinapszis Kft. legfrissebb, krónikus betegek körében végzett felmérésében, amelyet a cég a Magyar Klinikai Vizsgálati Klaszter megbízásából készített. Krónikus betegek: a diagnózistól az új terápiás lehetőségekig |
A Coca-Cola Alapítványtól pályázaton elnyert támogatásból megvalósuló, hároméves E3 program keretében összesen 5174 egyetemista kereste fel a tanácsadásokat vagy hallgatta meg a dietetikus szakemberek előadásait. A pécsi és debreceni egyetem mellett két fővárosi felsőoktatási intézményben találkozhattak velük a hallgatók, akiknek fizikai állapotát is felmérték.
Az egyik legfontosabb mutató, a testtömegindex (BMI) szerint a vizsgált egyetemistáknak mindössze 65 százaléka tartozott a normál tartományba, több mint ezren (1008 fő) túlsúlyosak vagy elhízottak voltak, míg majdnem négyszázan (391 fő) alultápláltnak bizonyultak.
A leginformatívabb mért paraméter, a viszceláris (ún. hasi vagy zsigeri) zsír százalékos megoszlása szerint 243 hallgató fokozott szív- és érrendszeri kockázattal bír. Köztudott, hogy ez a fajta zsír a szív- és érrendszeri megbetegedéseken kívül számos más anyagcsere megbetegedés, például a cukorbetegség, továbbá a magas vérnyomás kialakulásában is szerepet játszik. A hasi zsírszázalék alakulását előnyösen befolyásolja a rendszeres, napi többszöri étkezés, a megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás és a teljes kiőrlésű gabonafélék beépítése az étrendbe. A túlzott alkoholfogyasztás viszont elősegíti ezt a fajta zsírképződést, így a szív- és érrendszeri kockázat kialakulását is. Érdekesség viszont, hogy a cukortartalmú ételek fogyasztása és a hasi elhízás fokozott kockázata között ebben a felmérésben nem volt kimutatható összefüggés.
A résztvevő egyetemistáknak már most 14 százaléka él együtt valamilyen krónikus betegséggel, ezek közül leggyakrabban a táplálékallergia (169 fő) és a szív- és érrendszeri megbetegedések (83 fő) fordultak elő.
A nemek között lényeges eltérést a magas vérnyomásnál és a táplálékallergiánál lehetett látni. A magas vérnyomás főleg a férfiakra, míg a táplálékallergia inkább a nőkre volt jellemző. A szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere betegségeknél viszont nem volt ilyen különbség.
A hallgatók táplálkozási szokásait tekintve azt lehetett megállapítani, hogy nem fogyasztanak elég zöldséget és gyümölcsöt, 71 százalékuknál ez alatta marad az ajánlott napi mennyiségnek. Teljes kiőrlésű gabonát pedig csak 39 százalékuk fogyaszt rendszeresen.
Sokan követnek valamilyen diétát, legnépszerűbb körükben a szénhidrát-szegény és a glutén-, illetve laktózmentes étrend. Utóbbiak „divatjellegére” mutat rá, hogy a gluténmentes étrendet nemcsak a lisztérzékenységben szenvedő fiatalok követik, hanem az indokoltnál jóval többen.
Ami az egyetemisták folyadékfogyasztását illeti, többségük némileg elmarad az ajánlott napi folyadékbeviteltől, ami a nők esetében 2 liter, a férfiaknál 2,5 liter. A hallgatók zöme (44,5 %-a) viszont csak 1-2 litert iszik meg naponta.
A fizikai aktivitás szempontjából ennél a korosztálynál még jobb a helyzet, mint a hazai felnőtt lakosság átlagánál, hiszen 45,5 százalékuk rendszeresen, míg 44,7 százalékuk alkalomszerűen sportol. Ugyanakkor az is látszik, hogy miután a kötelező testneveléssel járó iskolai éveket maguk mögött hagyják, sokan a rendszeres testmozgásnak is hátat fordítanak.
„Sajnos már ennél a korosztálynál is tapasztalhatóak a később komoly következményekkel járó táplálkozási és életmódbeli anomáliák, sőt többüknél már a betegség is kialakult – értékeli a helyzetet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Kubányi Jolán. – Ezért égető szükség van a prevencióra, az E3-hoz hasonló tájékoztató- és oktatóprogramokra. Az a tény viszont, hogy sokan vettek részt a programban, ráadásul többségük azért vette igénybe a szakembereink szolgáltatásait, hogy minél több információt kapjon az egészséges táplálkozásról, bizakodással tölt el, mert ezek szerint a fiatalok felmérték a megelőzés jelentőségét és nyitottak rá.”
(Well PR)