A hangulatzavarok új megközelítése: a biológiai ritmusok eltolódása - 1. rész

A biológiai ritmusok lehetnek közel 24 órás (cirkadián), 24 óránál rövidebb (infradián) és hosszabb (ultradián) meghatározottságúak. A hangulatzavarokban, például depresszióban, jellegzetesek a napi ritmus által vezérelt cirkadián működések eltérései, mint például az alvászavar.

A biológiai ritmusok

A biológiai szervezetek egyensúlyának fenntartásában kulcsfontosságúak a biológiai ritmusok. Az evolúció során a faj fennmaradását szolgálták, felkészítették a szervezetet a természetes ritmusok, pl. fény-sötétség viszonyok, apály-dagály váltakozására. A biológiai ritmusok lehetnek közel 24 órás (cirkadián), 24 óránál rövidebb (infradián) és hosszabb (ultradián) meghatározottságúak. A hangulatzavarok kialakulása szempontjából a közel 24 órás ritmust mutató működések fontosak. A depresszió klasszikus elméletei mellett, egyre nagyobb teret kapnak a biológiai óra különböző okok miatti áthangolódásán alapuló teóriák.

A hormonális működések, a fizikai aktivitás, a testhőmérséklet, a hangulat, a kognitív funkciók (magasabb szintű megismerési funkciók - figyelem, emlékezés, észlelés, gondolkodás), a táplálkozás, az immunrendszer működése mind napszaktól függő ritmicitást követnek. Ezek a működések külső és belső tényezők szabályozása alatt állnak, érintettségük a biológiai óránk áthangolódását, ezáltal a ritmusos működések szétzilálódását, deszinkronizációját okozzák.

Külső tényezők

A külső tényezők közül kiemelten fontos a fény szerepe, a fény-sötétség ritmusos váltakozása a biológiai óra hangolásában játszik szerepet. A fényviszonyok eltérései, amelyek a mai életünkre nagyon jellemzőek, pl. nappal zárt helyen tartózkodás, kevés természetes fény, vagy éppenséggel este a tartósan mesterséges fényben tartózkodás, mind a biológiai ritmusok deszinkronizációjához, ezáltal pszichés eltérésekhez vezethetnek. A szociális ritmusok is jelentős szerepet kapnak az ember napi működésének strukturálásában. A társas tevékenységek változásakor (pl. egy hozzátartozó halálakor, vagy pl. egy gyermek születésekor, de kisebb események is: munkahely/lakóhely váltás, baráti kapcsolatok elmaradása) is kimutatható, hogy a társas aktivitások beszűkülése vagy hirtelen kibővülése igazoltan áthangolja a biológiai óránkat, következményes hangulatzavarokhoz vezet.

A genetikai kutatások egyre közelebb visznek minket a biológiai ritmusok és bizonyos genetikai eltérések közötti összefüggések megértéséhez. Közel 10 olyan óragén ismert, melyek gyakorlatilag az emberi génállomány 90 százalékát befolyásolják valamilyen módon, ezeknek a géneknek az eltérései a cirkadián ritmusok deszinkronizációján keresztül ún. kronobiológiai betegségek kialakulásához vezetnek.

Pszichiátriai és testi betegségek

Egyre nő azoknak a pszichiátriai és testi betegségeknek a köre, melyekben a biológiai óra áthangolódását feltételezik. A hangulatzavarok, szkizofrénia, bizonyos biológiai meghatározottságú alvászavarok mellett egyre inkább fókuszba kerülnek a függőségek, ill. a populációt széles körben érintő anyagcsere betegségek (ún. metabolikus betegségek, pl. diabetes mellitus, elhízás, metabolikus X szindróma - hasi elhízás, magas vérzsír értékek, emelkedett vércukorérték, emelkedett inzulinszint, magasvérnyomás betegség) és a szellemi hanyatláshoz társuló zavarok (hangulatzavar és az ún. naplemente szindróma, azaz a zavartság, tájékozatlanság fokozódása az esti órákban) cirkadián vonatkozásai (folytatjuk).

(Dr. Falussy Linda, pszichiáter)