Az élettani napszaki ritmus és a depresszió kapcsolata - ok-okozati összefüggések

A depresszió kialakulásának számos oka van. Ezek közül cikkünkben részletesebben az élettani napszaki ritmus felborulása és a depresszió közti kapcsolattal foglalkozunk.

A depresszió kialakulásának számos oka van. Eddig örökletes tényezőkkel, egyes agyi ingerületátvivő anyagok, vagyis neurotranszmitterek elégtelen termelődésével, így az idegsejtek közti kommunikáció zavarával, valamint a stresszel magyarázták leginkább a betegség kialakulását, de az újabb kutatások azt mutatják, hogy a szervezet belső biológiai ritmusának, az úgynevezett cirkadián ritmusnak a felborulása is hozzájárulhat a hangulatzavarok kialakulásához.

Nem jelenthetjük ki, hogy a mentális betegségeket csak a gének, az ingerületátvivő anyagok nem megfelelő szintje, a stressz, a cirkadián ritmus felborulása, vagy egyéb környezeti tényezők okozzák, mert a háttérben általában ezeknek a tényezőknek a kombinációja áll. Épp ezért minden érintettnek érdemes nagyobb figyelmet szentelni az élettani napszaki ritmus és a depresszió közti kapcsolatra.

Az emberi szervezetben lezajló biológiai, viselkedési folyamatok többsége egy belső ritmust követ, mely ritmus 24-27 óránként periodikusan ismétlődik. Ezt az ismétlődést cirkadián ritmusnak, más szóval élettani napszaki ritmusnak nevezzük. Ilyen mintázatot követ a hangulat, az alvás-ébrenlét ciklus, a táplálkozás, a növekedés, a sejtmegújulás, de egyes hormonok termelődése és az immunfolyamatok is hasonló működést mutatnak.

A belső ritmus felborulása hangulatzavarhoz vezethet

Első hallásra talán meglepő, de egészséges emberek hangulatának is van napszaki ingadozása. Reggel mindenki energikusabb, jobb kedvű, kiegyensúlyozottabb, majd ez a nap folyamán fokozatosan csökken. Ha a cirkadián ritmus zavart szenved, akkor ez a mintázat is felborul, és már reggel is fáradtabbnak, energiahiányosnak érezzük magunkat. Depressziós betegek hangulata is ez utóbbihoz hasonló lefolyást mutat, ami felvetette, hogy a hangulatzavarok hátterében a cirkadián ritmus zavara állhat.

A hangulat és az alvás egymással nagyon szoros kapcsolatban áll. A depressziónak oka és következménye is lehet alvászavar, és ugyanez fordítva is igaz. A hangulathoz hasonlóan az alvás-ébrenlét ciklust is a szervezet belső órája szabályozza, vagyis ha jól működik a cirkadián ritmus, az alvás is pihentetőbb. A belső ritmus felborulása alvászavarhoz vezethet, ami legtöbbször elalvási nehézségben, gyakori éjszakai felébredésekben, reggeli korai kelésben, gyenge alvásminőségben és kevéssé pihentető alvásban nyilvánul meg.

Érdekes módon, a depresszióban tapasztalt alvásproblémák is ilyenek. Ráadásul, a cirkadián ritmus zavarával összefüggő örömtelenség, érdeklődéshiány, fáradtság, figyelmetlenség, memóriazavar, ingerültség, étvágynövekedés vagy -csökkenés is egybecseng a depresszió tüneteivel.

Mi vezethet a belső ritmus felborulásához?

A mindennapi stressz, hosszan tartó problémás helyzetek, kimerítő váltott műszak, egészségtelen életmód, valamint jelentősebb életesemények – mint például a munkahely elvesztése, költözés, gyermek születése, gyász vagy a válás – is hatással lehetnek a szervezet napszaki ritmusára. Ilyen esetekben is gyakran mutatkoznak a hangulatzavar, a depresszió tünetei. Mindez persze genetikai sérülékenység fennállta esetén, mert kimutatták, hogy a belső ritmust szabályozó gének is működhetnek rosszul.

A cirkadián ritmus vezérlőegysége az agyban helyezkedik el, ami – a nappali/éjszakai fényviszonyoktól függően – igazítja egymáshoz a különböző biológiai folyamatokat, a melatonin hormon segítségével. Ez a rendszer befolyással van a test belső hőmérsékletének normál napszaki ingadozására és a kortizolszint (stresszhormon) napi ingadozására is. Ezek az élettani változók is jól mutatják a napszaki ritmus alakulását.

Hogyan kezelhető a depresszió és állítható vissza a cirkadián ritmus?

A cirkadián ritmus helyreállítására és a depresszió kezelésére számos lehetőség van, például fényterápiával, vagy kontrollált alvásmegvonással jól kombinálhatók az antidepresszáns szerek; illetve a melatonin- és szerotoninreceptorokon egyszerre ható, úgynevezett kronoterápiás gyógyszeres beavatkozással is biztató eredményeket érnek el újabban. Enyhe, de gyógyszeres kezelést igénylő depresszióban például az agomelatin hatóanyagú vényköteles gyógyszerek kifejezetten hatásosnak bizonyultak. Ez a hatóanyag a melatonerg receptorokon hat, és reszinkronizálja a cirkadián ritmust. Alváselőrehozást, testhőmérséklet-csökkenést és melatoninfelszabadulást is előidéz.

A melatonerg receptorokon ható szerek javítják az évszakváltozás okozta depresszió tüneteit, enyhítik a mentális egészség stressz okozta romlását, és javítják a hangulatot.

A számos vény nélkül is kapható alacsony dózisú melatonin (melyet nem szabad összekeverni az agomelatinnal) főleg az alvászavarokra hat jótékonyan visszaállítva szervezetünk cirkadián ritmusát. Az alvászavar lehet időszakos vagy átmeneti is, mint amilyen az alvás-ébrenlét egyensúlyának időeltolódás (vagyis a jetlag) okozta elvesztése, vagy a váltott műszakokban dolgozók alvászavara és az ebből adódó fáradtságérzet. Az álmatlanság sokszor kíséri azokat az embereket is, akik súlyosabb betegségektől szenvednek, a melatonin ez esetekben is segíthet.

Érdekesség, hogy a melatoninpótlás továbbá a koronavírus-fertőzés korai szakaszában adagolva enyhítheti a COVID-19 által előidézett citokinviharokat, csökkenti az oxidatív stresszt, növeli a szervezet ellenálló képességét is.

Forrás: WEBBeteg
Aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos