• Betegségek, melyek demenciát okozhatnak

        Szerző:
        WEBBeteg

        A demenciát egy kis százalékban olyan ritkábban előforduló agyi megbetegedések okozzák, mint a Pick-betegség, a Lewy-testes betegség, a Huntington-kór vagy az ismertebbnek és gyakoribbnak mondható Parkinson-kór.

        A téma cikkei

        6/1 Demenciát okozó ritkább kórképek
        6/2 A vaszkuláris demencia
        6/3 Hipertónia és demencia
        6/4 Hogyan előzhető meg a demencia kialakulása?
        6/5 A demencia háttere
        6/6 Demencia-teszt

        A Pick-betegség egy az Alzheimer-kórra nagyon hasonlító, ritka kórkép. Abban tér el a sokak által ismert demenciaformától, hogy az agynak csak egy körülírt részét érinti és a beteg állapota gyorsan romlik. Az érintett agyterületből vett szövettani mintát mikroszkóppal vizsgálva jellegzetes duzzadt, ballonszerű, zárványokat tartalmazó úgynevezett Pick-sejteket tudnak kimutatni az orvosok.

        Tekintettel arra, hogy jellemzően az úgynevezett frontális vagy homloklebenyt, illetve a temporális vagy halántéki lebenyt érinti, fronto-temporális demenciának is nevezik. A legszembetűnőbb lelet a személyiségváltozás, a kritikátlan viselkedés, a gátlások megszűnése.

        Emellett említendő még az apátia, az emlékezetzavar és a személyes higiéné elhanyagolása. A beszédkészség is károsodik: egy jellegzetes beszédzavar, az úgynevezett perszeveráció (vég nélküli szóismétlés) jellemző a Pick-kórban szenvedő betegekre.

        Hirdetések

        A kórlefolyás 5-10 éves időtartamú, gyakori a családi halmozódás, vagyis ha valakinek a szülei, nagyszülei hasonló betegségben szenvedtek, akkor az adott személynél is nagyobb az esély a kialakulására. Specifikus gyógyszerelése nincs.

        A Lewy-testes demencia

        A demencia háttere

        A demencia szót sokan az időskori elbutulással azonosítják. Legtöbbeknek egyetlen betegség jut eszükbe e szó hallatán, az Alzheimer-kór. Pedig érdemes tudni, hogy számos más oka is lehet a demencia kialakulásának. A betegség hátteréről, valamint a vaszkuláris demenciáról itt olvashat bővebben.

        A Lewy-testes demencia nevét onnan kapta, hogy fennállásakor az idegsejtekben kóros, gömbölyű struktúrák, ún. Lewy-testek figyelhetőek meg. Ilyenek Parkinson-kórban is előfordulnak, azonban ebben a kórképben csak az agy egy részén találhatóak, míg Lewy-testes demenciában az agy minden területén fellelhetőek. E mellett az agy alsó-hátsó része, az úgynevezett agytörzs is károsodik. A betegségnek ez a formája férfiakban gyakoribb.

        A tünetek nagymértékben hasonlítanak az Alzheimer-kórban tapasztaltakhoz. Fontos különbség azonban, hogy a Lewy-testes demenciában szenvedők hajlamosabbak hallucinációkra. Ezek rendszerint részletgazdag vizuális hallucinációk.

        Szembetűnő az is, hogy a betegség korai szakaszában a szellemi működés napról-napra, vagy akár óráról-órára drámai mértékben romlik: míg egyik nap a beteg összefüggő társalgásra képes, addig másnap figyelmetlen, kába, majdhogynem néma lehet.

        A hozzátartozók az állapot gyakori és véletlenszerű hullámzása miatt gyakran hiszik azt, hogy az érintett csak tetteti a tüneteket.

        A betegek mozgása is jellegzetes: A Parkinson-kóros betegekhez hasonlóan lassan, nehezen mozognak, járás közben előredőlnek, csoszognak. Fontos tudni arról, hogy ez a betegcsoport az antipszichotikumokra fokozottan érzékeny lehet, ezért ilyen jellegű készítmények adása kerülendő, vagy óvatosságot igényel.

        A panaszok kezdetétől a várható élettartam 6-12 év. A Lewy-testes demenciának nincs specifikus kezelése, de az Alzheimer-kórban használt szerek kedvezőek lehetnek.

        Szekunder formák és egyéb ritka demenciák

        Számos krónikus betegség (pl. tumor, cukorbetegség stb.), fertőző betegség vagy egyéb kórkép és kórós állapot vezethet demencia kialakulásához. A más betegség következtében kialakuló szellemi hanyatlást nevezzük szekunder demenciáknak Ilyen betegség például a Kreutzfeld-Jakob-kór, az AIDS, vagy az úgynevezett hidrokefalusz. Szintén szellemi hanyatláshoz vezet a gyakori fejtrauma, koponyasérülés is.

        A prion

        A prion egy fehérje természetű fertőző ágens, amely a "gazdaszervezetben", például az emberben képes tovább szaporodni. Prion okozza például a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladását is. A prionbetegségekről

        Creutzfeldt-Jakob kór. A Creutzfeldt-Jakob-kór egy az agyat érintő, ritka, halálos kimenetelű betegség, amely emlékezetromlással, a viselkedés megváltozásával, később gyors szellemi hanyatlással jár. A beteg végtagjai elgyengülnek, végül kómába esik és meghal.

        A Creutzfeldt-Jakob-kór egy prion által okozott fertőző betegség. Az általa okozott demencia gyorsan súlyosbodik, és rövid idő, akár egyetlen év alatt halálhoz vezet. A kórképnek ma még nincs hatékony gyógymódja.

        HIV. A HIV vírus is megtámadja az agyat, ami szintén a beteg szellemi hanyatlásához vezet. A betegség egy lassan, alig észrevehetően súlyosbodó demenciát idéz elő. A beteg gondolkodása és mozgása lelassul, beszéde zavarttá válik, koncentrálni nem képes.  Ha a HIV-fertőzést kezelik, az gyakran a demenciában is nagyon látványos javulást eredményez.

        Demencia pugilisztika. Ismételt fejsérülések következményeként (például bokszolóknál) a demenciának egy ritka formája, az ún. demencia pugilisztika (krónikus progresszív traumatikus enkefalopátia) alakulhat ki. A tünetek gyakran a Parkinson-kórra emlékeztetnek.

        Az áldemencia

        Fontos még említést tenni a pszichiátriai betegségek közül a depresszióról, mely ún. pszeudodemenciához ("áldemencia") vezethet. Antidepresszáns gyógyszerek hatására a demencia tünetei megszűnhetnek. Az orvosoknak segít az elkülönítésben az, hogy a depressziós beteg szellemi hanyatlása hirtelen kezdődik, valamint a fennálló kedélyzavar és a szorongás fennállása is a depresszió mellett szó.

        Hidrokefalusz (vízfejűség). A fejsérülések következtében néhány betegben kialakulhat az ún. normál nyomású hidrokefalusz is, mely önmagában is demenciához vezethet. A normál nyomású hidrokefalusz (vízfejűség) akkor jön létre, amikor az agyvíz (liquor) felhalmozódik. Mivel a csontos koponya nem képes a tágulásra, ezért a felhalmozódó folyadék nyomja az agyállományt. Ennek következtében egy összetett tünet-együttes jön létre, amelynek a demencián túl vizelet-inkontinencia (akaratlan vizeletcsepegés) és járászavar is része lehet.

        A hidrokefalusz kialakulhat subarachnoidealis vérzés, fejsérülés vagy meningitist (agyhártyagyulladás) követően, de a legtöbb esetben a kialakulás oka ismeretlen. Az állapot kezelése idegsebészeti beavatkozást jelent, melynek során az agyvizet az agyból egy úgynevezett shunt segítségével elvezetik.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Korsakoff-szindróma. Végezetül szólni kell az alkoholizmussal kapcsolatos demenciáról, a Korsakoff-szindrómáról. A tartós, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, különösen, ha a táplálkozásból hiányzik a tiamin (B1-es vitamin), maradandó agysérüléshez vezethet.

        Az agy azon részei vannak leginkább sérülésnek kitéve, amelyeket a memóriáért, az ítélőképességért, valamint a viselkedéskontrollra használunk. Ha az egyén nem iszik többé alkoholt, akkor némi javulás állhat be a szellemi képességekben.

        Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Adatvédelmi szabályzat

        WEBBeteg

        Az Európai Unió adatvédelmi előírásaival összhangban módosítottuk szabályzatunkat.

        Egészségpénztári számla

        OTP Egészségpénztár

        50 ezer forintos vásárlási utalványt nyerhet. Ismerje meg a részleteket! (x)

        Demencia - Már az első jeleket komolyan...

        A demencia különböző típusai világszerte az időskorral járó leggyakoribb betegségek. A 85 éven felüli emberek egyharmada szenved ebben a...

        Demenciabarát Mosonmagyaróvár: ha tudjuk...

        Hiány van ma Magyarországon a demenciával kapcsolatos tudásból, a hasznos, hétköznapi információkból. Mosonmagyaróvár élen jár egy...

        Demencia - Mi lehet a kiváltó ok?

        A demencia szót sokan az időskori elbutulással azonosítják. Legtöbbeknek egyetlen betegség jut eszükbe e szó hallatán, az Alzheimer-kór....

        Alzheimer-kór - A kognitív képességeket...

        Az Alzheimer-kór kezelése terén az utóbbi években nagy előrelépés történt. Összegyűjtöttük, hogy jelenleg milyen kezelési módszerek...

        Szellemi leépülés és életmód -...

        Szellemi leépüléses állapotok kezdődhetnek hirtelen jelleggel, de lehetnek többéves, lassan induló, és az évek múlásával...

        Az alvászavar sietteti az elbutulást

        Egy tanulmány szerint azoknál az idős nőknél, akik az alváshoz kapcsolódó légzési rendellenességben szenvednek, nagyobb a kockázata a...

        A Huntington-kór és tünetei

        A Huntington-szindróma egy gyors lefolyású, idegrendszeri megbetegedés, mely az agyban található bizonyos idegsejtek elhalásával jár. Ennek...

        Az Alzheimer-kór okai

        Az Alzheimer-kór hátterében álló okokat jelenleg még nem teljesen ismerik, az azonban egyértelmű, hogy a kórban szenvedőknél az agy...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA