A demenciák kezelése - Elfeledtethető a feledékenység?

Demencia esetén összetett problémáról van szó, így a kivizsgálás, majd a kezelés is összetett feladat. A részletes kivizsgálás (tesztvizsgálatok, képalkotó vizsgálatok, mint CT, MRI, SPECT, sőt akár lumbálpunkció, azaz a gerincvízminta-vétel) jó eséllyel megadja a választ a demencia jelenlétére, kedvező esetben a demencia konkrét típusa is pontosan megállapítható.

Ezt követi megfelelő terápia megválasztása és indítása.

A demenciáról röviden

A demencia több, gyakran egymással kombinálva is fennálló betegség összefoglaló orvosi neve. Legismertebb ilyen betegség az Alzheimer-kór, melynek gyakorisága 65 éves kor felett ugrásszerű növekedésnek indul, de váratlanul fiatal esetek is előfordulnak. Az egyes demenciák közös vonása, hogy a memória fokozatos romlásával járnak, de mivel az agy vezérli az egész testet, így tévedés a demenciákat csak a memóriazavarral azonosítani, számos egyéb pszichés tünet is társul.

A folyamat előrehaladtával olyan testi problémák is jelentkeznek következményként, mint például az inkontinencia, vagy hosszabb-rövidebb zavart időszakok, utóbbiak főleg agyi keringészavar eredetű demenciáknál. Lewy-testes demenciánál igen gyakori a döntően látási hallucináció vagy a Parkinson-kór tünetei, de fordítva is igaz, maga a Parkinson-kórhoz is társul demencia. Saját forma a frontális lebeny demencia, ahol a memóriazavar helyett inkább a személyiségváltozás és az ezt jellemző pszichés tünetek dominálnak. Alvászavar, nyugtalanság szinte majd minden demencia esetén előfordulhat.

Bővebben Mi a demencia?

A demencia kezelési lehetőségei

Sajnos nem szeretnék áltatni senkit, így előrebocsátom, a demencia még a mai, fejlett lehetőségek mellett sem gyógyítható, egy egyénileg is eltérő sebességgel előrehaladó folyamatról van szó. A gyógyszeres terápiának két célja van: az egyik a folyamat lassítása, a másik a jelentkező kísérő tünetek, kapcsolódó betegségek kezelése és enyhítése.

Fontos, hogy a kezelést a lehető legkorábban kell elindítani. Hasonlatként, egy autóban is akkor kell fékezni, amikor még csak alakul a baj, de az ütközés után már késő nyomni a fékpedált. Nagyon fontos tehát a korai helyes diagnózis a demenciák esetében, ne várjuk tétlenül a leépülés különféle stációit.

Gyógyszeres kezelés

A folyamatlassító gyógyszerek közül kiemelendők az acetilkolinészteráz-gátló készítmények (például a donepezil, rivastigmin, galantamin hatóanyagú szerek), melyek elsődlegesen az Alzheimer-kór tünetlassítására szolgálnak a kezdetitől a középsúlyos fázisig, ám a gyakorlatban korlátozottabb terápiás reményekkel, de egyéb demenciáknál is alkalmazhatók, pláne ha a beteg kórképe kevert, és Alzheimeres komponensek is gyaníthatók vagy igazoltak. Érdekes alkalmazási terület a Lewy-testes demenciák kezelése, mert ugyan gyógyíthatatlan, kedvezőtlen prognózisú betegség, de ezek a gyógyszerek akár a velejáró hallucinációkat is tompíthatják, tehát itt nem csak folyamatlassító hatásúak, hanem konkrét tünetjavulás is sokszor megfigyelhető! Fontos megjegyezni, hogy a hallucinációk esetén alkalmazott hagyományos pszichiátriai gyógyszerek egy-két kivételtől eltekintve kerülendők a Lewy-testes demensek esetén, mert náluk a betegség speciális jellege miatt nem várt mellékhatások és állapotrosszabbodást okozhatnak.

A betegség romlása estén egy idő után az acetilkolinészteráz-gátlókat kombinálni lehet memantinnal, sőt, előrehaladottabb Alzheimer-kór esetén egy idő után inkább kizárólag memantinnal folytatjuk a folyamatlassító kezelést.

Fontos a kontroll

A gyógyszeres kezeléshez szükséges a rendszeres kontroll, ami részben követi az állapotváltozást, részben reagál arra. A szellemi képességek romlásával el kell fogadtatni a beteggel és a családdal, hogy néhány korábbi tevékenység ekkortól nem ajánlott (pl. az autóvezetést abba kell hagyni, vagy le kell adni a vadászfegyvert).

Nagyon fontos a megfelelő tájékoztatás, ami néha időigényesebb a rosszabbul koncentráló, és egyébként is eleve idősebb betegekkel. Nem ritka, hogy ugyanazt az információt többször is türelmesen meg kell ismételni. Fontos a türelmes, korrekt munka, mert a betegek bár feledékenyek, de érzékenyek, ne sértsük meg őket azzal, hogy nem tudunk alkalmazkodni a tempójukhoz.

A tájékoztatás, edukáció, és itt már a pszichoterápiás módszerek területére kezdünk jutni ezzel, amúgy is nagyon fontos a család felé is, akik a beteggel együtt élve néha jobban megszenvedik a betegséget, mint maguk a világ történéseit a romló rövidtávú memóriájukkal egyre kevésbé megélő betegek. Fontos felkészíteni a családot is a várható folyamatra. Léteznek segítő, sőt önsegítő csoportok is betegek, családok számára.

A pszichoterápia nem csak a tájékoztatást szolgálhatja - A nem gyógyszeres kezelési lehetőségekről

A demencia egy biológiai betegségcsoport, tehát pszichológiai módszerekkel nem igazán befolyásolható, de az úton haladva nagyon sokat segíthet a beteg életminőségének javításában, és abban, hogy tovább tudjon aktív maradni saját környezetében. Ha viszont így nézzük, az elérhető hatás nem, vagy nem sokkal kevesebb, mint a fentebb tárgyalt folyamatlassító gyógyszereink esetében!

A pszichoterápiás módszerek értelemszerűen a demencia induló vagy kezdeti szakaszában jöhet szóba, mert az ilyen terápiákhoz szükséges együttműködés feltételez egy bizonyos kommunikációs képességet és gondolkodásminőségi színvonalat (mi úgy mondjuk: kognitív szintet). Ez a betegség előrehaladtával sajnos már elveszik, de kezdeti szakaszban a pszichoterápia segíthet a betegnek megtanulni együttélni a memória- és egyéb gondolkodási hézagaival, segíthet kialakítani egyéni kerülőutakat, az életvezetést segítő módszereket. A pszichoterápia segíthet átrendezni a beteg életvezetését is a betegséghez alkalmazkodva. A demencia nagyon sokarcú betegség, és mindenki egy egyedi élet után kerül orvoshoz, így nagyon fontos az egyénre szabott módszerek és megoldások keresése. Ami beválik egy betegnél, egyáltalán nem biztos, hogy kicsit is működik egy másiknál!

Részletesen A pszichoterápia

A nem gyógyszeres segítés másik fő területe a szükséges szellemi napi aktivitás fenntartásának segítése, fokozása. Régi megfigyelés, hogy az a részünk, amit kevésbé használunk, gyorsabban romlik, igaz ez az agyra is, így különféle agyi tréning módszerekkel segíthetjük a lehető legjobb formában maradni agyunkat. Ez nem feltétlenül valami speciális módszert takar, hanem egy stabil, aktív napi rutin kialakítását jelenti alapvetően, amiben sok szellemi tevékenység is szerepel. Csak a TV előtt ülni, vagy egy székben gubbasztani nem aktivitás, és ebben a beteg környezetének is felelőssége van. Ha más nem is, de könyv, keresztrejtvény, séták sokat segítenek bármikor. Jól jöhet egy, a betegséggel folytatható hobbi, például egyszerűbb kerti munkák, de az is fontos, hogy a beteg lehetőségeihez képest vegyen részt a háztartásban, önmaga ellátásában is.

A stabil rutin és ingerek segítenek szellemileg tovább aktívnak maradni, de abban is jók, hogy a sikeres feladat vagy problémamegoldás egy pozitív visszajelzést, mondhatni sikerélményt adjon a betegnek. Érdemes beszélgetésekbe is bevonni a beteget, a probléma jellege miatt inkább a múltról, régebbi dolgokról lehet jobban beszélgetni, de itt is a cél az agy mozgatása, ébrentartása. Egyedül élő betegeknél lehet hasznos, ha valami nappali kórházba rendszeresen eljárhat, ahol foglalkozások is vannak, emberek veszik körül, élmények, impulzusok érhetik.

A betegségfolyamat során eljön egy pont, amikor érdemesebb már szociális otthonban folytatni

Az évek során a család is kimerülhet, de a betegség maga is eljut olyan fázisba, amikor már a betegség meghaladja lehetőségeiket. Nem könnyű döntés, de tudni kell időben meghozni, mert az intézménybe való tényleges bejutásig is idő telik még el.

A demencia kezelése, és a betegség kísérése összetett feladat, az orvos mellett, mint látható, sok feladat hárul egyéb egészségügyi dolgozókra, szociális területen segítőkre is. Tegnap a demenciáért még ennyit se tudtunk tenni, ma itt tartunk, és bízhatunk benne, hogy a folyamatosan zajló újabb és újabb ígéretes kutatások eredményeként "holnap" még sokkal többet fogunk tudni tenni.

Ezt olvasta már? Mit lehet tenni memóriaromlás esetén?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter