A fej és nyak daganatainak kezelése

Korai diagnózis esetén a daganatok nagyobb sikerrel kezelhetők. A kezelés módja a daganat méretétől, elhelyezkedésétől függ, illetve attól, hogy a daganat a szervezet egyéb más területeire is ráterjed-e.

Három fő kezelési mód létezik: a műtét, a sugárkezelés és a kemoterápia. A műtét az egyik leghatásosabb kezelési mód, feltéve, ha kivitelezhető. A sugárterápia során a daganatot ionizáló sugárzásnak teszik ki, amely sejtpusztulást, illetve további sejtosztódásra való képtelenséget okoz.

Sugárkezeléssel a kisebb méretű daganatok nagyobb valószínűséggel gyógyíthatók, mint a nagyobbak. A sugárkezelés alkalmazható elsődleges kezelésként, vagy műtét előtt (a daganat megkisebbítése és az áttétképződés csökkentése érdekében), műtét utáni kiegészítő kezelésként.

Kemoterápia

A daganatsejteket pusztító gyógyszerek alkalmazását kemoterápiának hívjuk. A fej-nyak daganatok kemoterápiás kezelésében a hatékonyság fokozására egyidejűleg általában többféle kemoterápiás szert alkalmaznak különböző kombinációkban. Egyes kemoterápiás szerek tablettaként szedhetők, másokat infúzió formájában alkalmaznak.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A kemoterápiás kezelés lehet elsődleges: a sugárterápiát vagy a műtétet megelőző, azt kiegészítő vagy palliatív célú. Palliatív kezelést akkor végeznek, ha a betegség más kezeléssel nem gyógyítható, ilyenkor a daganat növekedésének meglassítása, az életminőség javítása az elsődleges cél.

Műtéti megoldások

Amennyiben a gégedaganat csupán a gége egy részében található, részleges (parciális) gégeműtét végezhető, ilyenkor a beteg hangja általában rekedtté válik. Nagyobb daganatok esetén teljes gégeeltávolító műtétet végeznek, amely során a teljes hangképző szervet eltávolítják - a műtét után a betegnek különböző módszerek alkalmazásával újra meg kell tanulnia beszélni.

Ennek lehetőségei a nyelőcsőbeszéd, vagy a különböző segédeszközök használata (műtéttel végzett hangprotézis-beültetés, vagy a külsőleg alkalmazható a műgége). A nyelőcsőbeszéd során a beteg a nyelőcsövébe juttatott (lenyelt) levegővel képezi a hangot.

A módszert a betegek körülbelül 65 százaléka el tudja sajátítani. A hangprotézis-beültetés során a nyelőcső és a légcső között sebészileg képeznek apró nyílást (fisztula), amelyen keresztül a kilégzett levegő a torok felé áramolhat (tracheo-ezofageális hangképzés).

A beültetett hangprotézis szelepszerű működésével megakadályozza, hogy a lenyelt étel és folyadék a légcsőbe kerüljön. Beszéd alkalmával a beteg a nyak alsó részén a légcső külvilággal közlekedő, sebészileg képzett szájadékát (a sztómát) ujjával befogja, így a levegő a kilégzés közben megnövekedett nyomással a nyelőcsőbe jut, és annak falait megrezgeti. Ezt a hangot pedig az ajkak és a nyelv alakítják beszédhanggá.

A műgége egy elemmel működő vibrátor, amelyet ha bekapcsolva a nyakra helyeznek, egy megadott frekvenciájú hangon rezegteti meg a nyak lágyrészeit - a beteg emiatt gépies hangon szólal meg.

A betegség várható lefolyása, gyógyulási kilátások

Szájüregi daganatok korai diagnózisa esetén a betegek több, mint 80 százaléka éri meg az ötödik évet. Előrehaladott esetekben ez az arány 18 százalék körülire esik. A szájgarat daganatainak ötéves túlélése korai felismerés esetén 60-80 százalék, előrehaladott esetekben 15-30 százalék.

Az orrüreg- és az orrmelléküregek daganatait gyakran észrevétlenül kifejlődve, igen előrehaladott állapotban észleljük. Korai diagnózis esetén az ötéves túlélésük 60-70 százalék, míg előrehadott esetekben csupán 10-30.

Az orrgarat korai daganatai esetében kiválóak az eredmények, a betegség az esetek közel 95 százalékban teljesen gyógyul. Sajnos a betegek legnagyobb része előrehaladott állapotban kerül felismerésre. A mai korszerű kemoterápiás szerek hatására az ilyen állapotú betegek ötéves túlélése 5-40 százalék.

A gége kisebb daganatainak az ötéves túlélése 75-95 százalék. Előrehaladott esetekben az ötéves túlélés azonban 15-25 százalékra csökken.

(Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebész)