A daganatos betegségek általános diagnosztikai és kezelési módszereinek ismertetése. Mire számíthat a vizsgálaton? Mivel jár az Ön vagy hozzátartozója számára előírt terápia, és milyen mellékhatásai lehetnek?
Egy hosszú eszköz, az endoszkóp segítségével történő vizsgálatok. A tápcsatorna egyes betegségeinek diagnosztizálásában az endoszkópos vizsgálatok szerepe alapvető, mással nem helyettesíthető.
|
| Nem lehet elégszer hangsúlyozni a tényt, hogy egy-egy daganatos elváltozás korai észlelése és a korai szakaszban adott orvosi kezelés jelentősen megnöveli a túlélési esélyeket. Milyen önvizsgálatok ajánlottak? >> |
Az endoszkópot a száj- vagy a végbélnyíláson vezetik be a szervezetbe, attól függően, hogy melyik szerv(ek) vizsgálata a cél. A vizsgálatok kellemetlenek, ám rövid ideig tartanak, és a fájdalmasabb beavatkozások fájdalomcsillapító és enyhe nyugtató gyógyszerek védelmében történnek.
Az eszköz végén egy apró kamera található, amelynek a monitorra vetülő képe alapján az egyes betegségek diagnosztizálhatók. Az endoszkópon keresztül bevezetett csipesz segítségével a szerv falából szövettani vizsgálatra (biopszia) minta nyerhető, sőt egyes elváltozások a csipesz segítségével el is távolíthatók.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
Gyomortükrözés (gastroscopia). A nyelőcső, a gyomor és a vékonybél kezdeti szakaszának vizsgálata. A vizsgálat éhgyomorra történik, rutin esetben 3-5 percig tart, az endoscopot a szájon át vezetik a nyelőcsőbe. A jobb láthatóság érdekében kevés levegőt is fújnak be. Enyhe fájdalom, hányinger léphet föl böfögés kíséretében, melyek a vizsgálat végeztével elmúlnak.
|
| A legtöbb ráktípus a korai stádiumban nem produkál jellegzetes tüneteket, azonban felborítja szervezetünk egyensúlyát. A tünetek először nem biztos, hogy elég riasztóak, csak ha már elég sokáig nem múlnak el, akkor érdemes kivizsgáltatni magunkat. A leggyakoribb első tünetekről>> |
Vastagbéltükrözés (colonoscopia) során láthatóvá válik a végbél, a szigmabél, a vastagbél leszálló, haránt és felszálló szakaszának illetve a vékonybél végső 10-20 cm-nek fala, nyálkahártyája.
Az endoszkóp 130-150 cm hosszú, a végbélnyíláson át vezetik fel a beteg szervezetébe. A vizsgálat előtt pár napos rost- és salakszegény diéta szükséges, illetve hashajtás, mely lehet gyógyszeres vagy mechanikus (beöntés).
A beavatkozás fájdalmas, ezért a betegek fájdalomcsillapítót és enyhe nyugtatót kapnak vénásan. A vizsgálat ideje 10-60 perc lehet.
ERCP (endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia). A vizsgálat ez epehólyag, az epeutak és a hasnyálmirigy bizonyos betegségeiről ad információt. A vizsgálat éhgyomorra történik. A beteg torkát érzéstelenítő spray-vel fújják be, illetve bódító fájdalomcsillapítót és a belek mozgását csökkentő gyógyszereket kap.
A vizsgálat folyamán endoszkópot vezetnek a beteg nyelőcsövén és gyomrán keresztül a vékonybél kezdeti szakaszába, ahová a hasnyálmirigy és az epehólyag váladéka ürül. Az endoszkópon keresztül egy szondát juttatnak a közös epevezetékbe, ahonnan a szonda a hasnyálmirigy vagy az epehólyag vezetékébe kerül. A szondán keresztül röntgen kontrasztanyagot juttatnak a vizsgált vezetékbe, majd röntgenfelvétel készül. A vizsgálat kellemetlen, de rövid ideig tart, a gyógyszereknek köszönhetően jelentősebb fájdalommal nem jár.
Kuratív (definitív) terápia. Célja a daganat eltávolítása, ezzel teljes gyógyulás elérése, legtöbb esetben műtéti beavatkozással, máskor kemo- vagy sugárterápiával.
Palliatív terápia. Célja a megfelelő életminőség biztosítása a daganat méretének csökkentésével, a szövődmények kezelésével, a kellemetlen tünetek (elsősorban a kínzó fájdalom) megszüntetésével, a betegek és családjuk pszichés vezetésével, az életmódbeli változtatások kialakításának segítségével.
|
| - Általában gyógyszerkombinációk alkalmazandók. - Olyan dózist kell választani, amely valóban csillapítja a fájdalmat! - A szereket nem szükség esetén alkalmazzák, hanem meghatározott időközönként. |
A fájdalom csillapítása lehet gyógyszeres, sebészi és idegsebészeti, illetve szóba jöhet a pszichoterápia. A daganatos betegek gyógyszeres fájdalomcsillapítása több lépcsőben történik, mindig a legelső fokozattal kezdődik, hatástalanság esetén lehet további szereket bevezetni.
1. Nem opioid fájdalomcsillapítók (aszpirin, nem szteroid gyulladásgátlók, dipyrone, paracetamol): nincs bódító hatásuk, a fájdalomcsillapítás mellett egyes típusaik a gyulladást is csökkentik.
2. Enyhe opioidok (dihydrocodein, tramadol): enyhe nyugtató hatással rendelkeznek.
3. Erős opioidok (morfin): többféle formában alkalmazható (tabletta, végbélkúp, bőrre helyezhető tapasz), erős szedatív hatással rendelkező kábító fájdalomcsillapító.
|
| A kemoterápiás kezelés során a betegeket olyan gyógyszerekkel (citosztatikumokkal) kezelik, amelyek a daganatos sejteket elpusztítják, vagy legalább szaporodásukat gátolják. A citosztatikumok nagy része a gyorsan szaporodó daganatsejteket szelektíven pusztítja. Kemoterápia>> |
Mindkét eljárás lehet kuratív és palliatív. Neoadjuvánsnak nevezzük, ha az operáció előtt alkalmazzuk, hogy a tumor mérete csökkenjen, a daganatos sejtek életképessége csökkenjen.
Adjuvánsnak nevezzük, ha a műtét után alkalmazzuk, az operáció hatásának fokozására, az esetlegesen a szervezetben maradt daganatos sejtek és területek csökkentésére, felszámolására.
Hatásuk alapja, hogy a kezelendő daganattípusok kevésbé ellenállóak a kezeléssel szemben, mint a szervezet egyéb sejtjei, így hamarabb elpusztulnak. Ugyanakkor a többi sejttípus is károsodik kisebb-nagyobb mértékben, ezért alakulnak ki a mellékhatások.
Sugárterápia. A kezelés folyamán a beteg előzetesen meghatározott helyre, több alkalommal kap bizonyos mennyiségű sugárzást, melyet radioaktív izotópok segítségével állítanak elő. Az összdózis daganatonként eltérő.
|
| A sugárterápiának nagy szerepe van a daganatos betegek kezelésében. A daganatos betegek mintegy fele részesül sugárkezelésben. A sugárkezelés során nagyenergiájú, ionizáló sugárzást használnak. A sugárzás következtében az érintett szövetekben károsodik az örökítő anyag (DNS), így csökken a daganatos sejtek szaporodása. A sugárterápiáról>> |
A kezelés lehet külső (teleterápia), amikor külső sugárforrásból történik a kezelés, illetve belső (brachyterápia), amikor a szervezetbe juttatott sugárforrás fejti ki a terápiás hatást.
A leggyakoribb, korán kialakuló mellékhatások a következők: a bőr kipirosodása, gyulladása; a száj besugárzásakor szájszárazság; a szem kezelésekor kötőhártyagyulladás; a fej besugárzásakor hajhullás.
Az emésztőrendszer daganatainak esetében fogyás, hányinger, hányás, hasmenés léphet fel. Nagy dózisok alkalmazása a fehérvérsejtek és a vérlemezkék számának csökkenését okozza, így fokozódik a fertőzésekre és a vérzésre való hajlam.
Késői, évek alatt kialakuló mellékhatásként a besugárzott területek kötőszövetesedése következik be, mely a funkció romlását eredményezi.
|
| A prevenció fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Bővebben a megelőzésről>> |
Kemoterápia. A kemoterápia olyan kezelés, amely során a beteg agresszív hatású gyógyszereket kap hosszabb időn keresztül, meghatározott kombinációkban és meghatározott ideig. A kemoterápia korai mellékhatásai: hányinger, hányás, hajhullás, láz, a fertőzésekre való fokozott fogékonyság, a vérlemezkék számának csökkenése miatt vérzésekre való fokozott hajlam. Hosszabb távon bizonyos szerek meddőséget, idegrendszeri károsodásokat okozhatnak.
(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)
Egészség? Betegség?
Nézze meg a WEBBetegen!
Robottechnika Svédországból, a legprecízebb fogpótlásért: Procera szkenner. (x)
Az orvosi mezoterápia helyreállítja bőrünk feszességét és segít a sejtmegújító anyagokat...
Dr. Csuth Ágnes
Orvos tanácsadó
Regisztráljon és kérdezzen!
Regisztráció Kérdés feltevés Válaszaim megtekintése Összes orvos válaszol kérdésGyakori kérdések Daganatos megbetegedések témában:
Haemangioma - súlyos betegség? Csodaszerek Sugárkezelés alatt lehet kisgyermekkel találkozni?