• Fogalomtár daganatos megbetegedésekhez

        A daganatos betegségek általános diagnosztikai és kezelési módszereinek ismertetése. Mire számíthat a vizsgálaton? Mivel jár az Ön vagy hozzátartozója számára előírt terápia, és milyen mellékhatásai lehetnek?

        Endoszkópos vizsgálatok

        Egy hosszú eszköz, az endoszkóp segítségével történő vizsgálatok. A tápcsatorna egyes betegségeinek diagnosztizálásában az endoszkópos vizsgálatok szerepe alapvető, mással nem helyettesíthető.

        Milyen önvizsgálatok ajánlottak?

        Nem lehet elégszer hangsúlyozni a tényt, hogy egy-egy daganatos elváltozás korai észlelése és a korai szakaszban adott orvosi kezelés jelentősen megnöveli a túlélési esélyeket.
        Milyen önvizsgálatok ajánlottak?

        Az endoszkópot a száj- vagy a végbélnyíláson vezetik be a szervezetbe, attól függően, hogy melyik szerv(ek) vizsgálata a cél. A vizsgálatok kellemetlenek, ám rövid ideig tartanak, és a fájdalmasabb beavatkozások fájdalomcsillapító és enyhe nyugtató gyógyszerek védelmében történnek.

        Az eszköz végén egy apró kamera található, amelynek a monitorra vetülő képe alapján az egyes betegségek diagnosztizálhatók. Az endoszkópon keresztül bevezetett csipesz segítségével a szerv falából szövettani vizsgálatra (biopszia) minta nyerhető, sőt egyes elváltozások a csipesz segítségével el is távolíthatók.

        Hirdetések

        A leggyakoribb daganatok első tünetei

        A legtöbb ráktípus a korai stádiumban nem produkál jellegzetes tüneteket, azonban felborítja szervezetünk egyensúlyát. A tünetek először nem biztos, hogy elég riasztóak, csak ha már elég sokáig nem múlnak el, akkor érdemes kivizsgáltatni magunkat.
        A leggyakoribb daganatok első tünetei

        Gyomortükrözés (gastroscopia). A nyelőcső, a gyomor és a vékonybél kezdeti szakaszának vizsgálata. A vizsgálat éhgyomorra történik, rutin esetben 3-5 percig tart, az endoscopot a szájon át vezetik a nyelőcsőbe. A jobb láthatóság érdekében kevés levegőt is fújnak be. Enyhe fájdalom, hányinger léphet föl böfögés kíséretében, melyek a vizsgálat végeztével elmúlnak.

        Vastagbéltükrözés (colonoscopia) során láthatóvá válik a végbél, a szigmabél, a vastagbél leszálló, haránt és felszálló szakaszának, illetve a vékonybél végső 10-20 cm-ének fala, nyálkahártyája.

        Az endoszkóp 130-150 cm hosszú, a végbélnyíláson át vezetik fel a beteg szervezetébe. A vizsgálat előtt pár napos rost- és salakszegény diéta szükséges, illetve hashajtás, mely lehet gyógyszeres vagy mechanikus (beöntés).

        A téma cikkei

        9/1 A leggyakoribb daganatok első tünetei
        9/2 Daganatok - Miért alakulhatnak ki az áttétek?
        9/3 Daganatos betegségek megelőzése
        9/4 Fogalomtár daganatos megbetegedésekhez
        9/5 Sugárkezelés vagy kemoterápia?
        9/6 Pszichoonkológia: A rák és a lélek csatája
        9/7 Hogyan juthat a megfelelő tápanyagokhoz rákkezelés alatt? - Táplálkozási tippek daganatos betegeknek
        9/8 A daganatos fájdalom kezelése
        9/9 Életmód és táplálékkiegészítők kemoterápiás kezelés alatt

        A beavatkozás fájdalmas, ezért a betegek fájdalomcsillapítót és enyhe nyugtatót kapnak vénásan. A vizsgálat ideje 10-60 perc lehet.

        ERCP (endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia). A vizsgálat az epehólyag, az epeutak és a hasnyálmirigy bizonyos betegségeiről ad információt. A vizsgálat éhgyomorra történik. A beteg torkát érzéstelenítő spray-vel fújják be, illetve bódító fájdalomcsillapítót és a belek mozgását csökkentő gyógyszereket kap.

        A vizsgálat folyamán endoszkópot vezetnek a beteg nyelőcsövén és gyomrán keresztül a vékonybél kezdeti szakaszába, ahová a hasnyálmirigy és az epehólyag váladéka ürül. Az endoszkópon keresztül egy szondát juttatnak a közös epevezetékbe, ahonnan a szonda a hasnyálmirigy vagy az epehólyag vezetékébe kerül. A szondán keresztül röntgen kontrasztanyagot juttatnak a vizsgált vezetékbe, majd röntgenfelvétel készül. A vizsgálat kellemetlen, de rövid ideig tart, a gyógyszereknek köszönhetően jelentősebb fájdalommal nem jár.

        Daganatos terápia

        Kuratív (definitív) terápia. Célja a daganat eltávolítása, ezzel teljes gyógyulás elérése, legtöbb esetben műtéti beavatkozással, máskor kemo- vagy sugárterápiával.

        Palliatív terápia. Célja a megfelelő életminőség biztosítása a daganat méretének csökkentésével, a szövődmények kezelésével, a kellemetlen tünetek (elsősorban a kínzó fájdalom) megszüntetésével, a betegek és családjuk pszichés vezetésével, az életmódbeli változtatások kialakításának segítségével.

        A fájdalomcsillapítás szempontjai

        - Általában gyógyszer-kombinációk alkalmazandók.
        - Olyan dózist kell választani, amely valóban csillapítja a fájdalmat!
        - A szereket nem szükség esetén alkalmazzák, hanem meghatározott időközönként.

        A fájdalom csillapítása lehet gyógyszeres, sebészi és idegsebészeti, illetve szóba jöhet a pszichoterápia. A daganatos betegek gyógyszeres fájdalomcsillapítása több lépcsőben történik, mindig a legelső fokozattal kezdődik, hatástalanság esetén lehet további szereket bevezetni.
        1. Nemopioid fájdalomcsillapítók (aszpirin, nemszteroid gyulladásgátlók, dipyrone, paracetamol): nincs bódító hatásuk, a fájdalomcsillapítás mellett egyes típusaik a gyulladást is csökkentik.
        2. Enyhe opioidok (dihydrocodein, tramadol): enyhe nyugtató hatással rendelkeznek.
        3. Erős opioidok (morfin): többféle formában alkalmazható (tabletta, végbélkúp, bőrre helyezhető tapasz), erős szedatív hatással rendelkező kábító fájdalomcsillapító.

        Sugárterápia, kemoterápia 

        Mindkét eljárás lehet kuratív és palliatív. Neoadjuvánsnak nevezzük, ha az operáció előtt alkalmazzuk, hogy a tumor mérete csökkenjen, a daganatos sejtek életképessége csökkenjen.

        Adjuvánsnak nevezzük, ha a műtét után alkalmazzuk, az operáció hatásának fokozására, az esetlegesen a szervezetben maradt daganatos sejtek és területek csökkentésére, felszámolására.

        Hatásuk alapja, hogy a kezelendő daganattípusok kevésbé ellenállóak a kezeléssel szemben, mint a szervezet egyéb sejtjei, így hamarabb elpusztulnak. Ugyanakkor a többi sejttípus is károsodik kisebb-nagyobb mértékben, ezért alakulnak ki a mellékhatások.

        Sugárterápia. A kezelés folyamán a beteg előzetesen meghatározott helyre, több alkalommal kap bizonyos mennyiségű sugárzást, melyet radioaktív izotópok segítségével állítanak elő. Az összdózis daganatonként eltérő.

        A sugárterápiáról

        A sugárterápiának nagy szerepe van a daganatos betegek kezelésében. A daganatos betegek mintegy fele részesül sugárkezelésben. A sugárkezelés során nagyenergiájú, ionizáló sugárzást használnak. A sugárzás következtében az érintett szövetekben károsodik az örökítő anyag (DNS), így csökken a daganatos sejtek szaporodása.
        A sugárterápiáról

        A kezelés lehet külső (teleterápia), amikor külső sugárforrásból történik a kezelés, illetve belső (brachyterápia), amikor a szervezetbe juttatott sugárforrás fejti ki a terápiás hatást.

        A leggyakoribb, korán kialakuló mellékhatások a következők: a bőr kipirosodása, gyulladása; a száj besugárzásakor szájszárazság; a szem kezelésekor kötőhártya-gyulladás; a fej besugárzásakor hajhullás.

        Az emésztőrendszer daganatainak esetében fogyás, hányinger, hányás, hasmenés léphet fel. Nagy dózisok alkalmazása a fehérvérsejtek és a vérlemezkék számának csökkenését okozza, így fokozódik a fertőzésekre és a vérzésre való hajlam.

        Késői, évek alatt kialakuló mellékhatásként a besugárzott területek kötőszövetesedése következik be, mely a funkció romlását eredményezi.

        A betegségmegelőzésről

        A prevenció fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni.
        Bővebben a megelőzésről

        Kemoterápia. A kemoterápia olyan kezelés, amely során a beteg agresszív hatású gyógyszereket kap hosszabb időn keresztül, meghatározott kombinációkban és meghatározott ideig. A kemoterápia korai mellékhatásai: hányinger, hányás, hajhullás, láz, a fertőzésekre való fokozott fogékonyság, a vérlemezkék számának csökkenése miatt vérzésekre való fokozott hajlam. Hosszabb távon bizonyos szerek meddőséget, idegrendszeri károsodásokat okozhatnak.

        Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit
        Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A skarlát tünetei

        Dr. Árki Ildikó

        Több pesti óvodában is megjelent a betegség. Mire érdemes odafigyelni?

        A csökkenő libidó ellen

        T. Zs., fordító

        A ginzeng lehet az a természetes vágyfokozó, amely sokak problémáján segíthet!

        Gyógyászati segédeszközök: az...

        Az ortézisek olyan testközeli eszközök, melyek a test elveszett funkcióit pótolják. Az ortézisek termékcsoportja igen sok eszközt foglal...

        Mit kell tudni a Schroth-módszerről?

        A Schroth-módszert napjainkban a tartáshibák, a scoliosis - gerincferdülés - és a Scheuermann-betegség háromdimenziós korrekciójára és...

        Béldaganatok - Milyenek a kilátások?

        Világszerte az egyik leggyakoribb daganattípus a béldaganat. A vastagbél alsó 20 cm-es szakasza a végbél, a legalsóbb 4 cm pedig a...

        Mit kell tudni a sugárterápiáról?

        A sugárterápiának nagy szerepe van a daganatos betegek kezelésében. A daganatos betegek több mint fele részesül sugárkezelésben. A...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.