A nyelőcsőrák és tünetei

A nyelőcsőrák kialakulása jól meghatározott életmódbeli faktorokra vezethető vissza, így a túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás mellőzésével, megfelelő táplálkozással, a gyomorsavtúltengés kezelésével számos esetben megelőzhető.

A nyelőcsőrák a nyelőcső nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatos (tumoros) megbetegedés, mely az összes rákos megbetegedés két, az emésztőrendszer rosszindulatú daganatainak négy százalékát teszi ki. Magyarországon 400-500 új megbetegedést ismernek fel évente.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A nyelőcsőrákot Európában 100 000 férfi közül hatnál diagnosztizálják évente, a nőknél az előfordulás hétszer ritkább. Az Egyesült Államokban három megbetegedés jut 100 000 főre, ugyanakkor Kína északi területein minden ötödik ember nyelőcsőrák miatt veszti életét!

A szövettani kép alapján két fő típusa különíthető el:

• az úgynevezett laphámsejtes rák (laphámsejtes carcinoma) és
• a mirigyekből kiinduló forma (adenocarcinoma).

Előbbi Európában sokkal ritkábban fordul elő, gyakori viszont Észak-Kínában vagy Dél-Afrikában. Az adenocarcinoma elsősorban a fehér bőrű férfiaknál gyakori, Magyarországon is ez a jellemző szövettani típus. Leginkább az 50-70 év közötti férfiak betegsége, nőknél ritkábban fordul elő.

Mi idézi elő a nyelőcsődaganatot?

A táplálékkal elsőként érintkező szervek egyikeként a nyelőcső érzékenyen reagál az elfogyasztott káros hatású anyagokra, úgymint a forró ételekre és italokra, gombatoxinokra (aflatoxin), továbbá károsítják a belélegzett rákkeltő anyagok (pl. a nitrózaminok) is.

A túlzott alkoholfogyasztás, főként az égetett szeszes italok hajlamosítanak nyelőcsőrák kialakulására. Jelentős szerepe van a dohányzásnak is, valamint a vitaminok hiánya (főként az antioxidáns hatású C- és E-vitamin), a nem megfelelő táplálkozás (sok füstölt étel, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása) is elősegíti a kór kialakulását.

Ha a gyomor savas tartalma hosszú időn keresztül rendszeresen visszajut a nyelőcsőbe, például reflux betegség vagy bulimia esetén, nő a nyelőcsőrák valószínűsége. A lúgos anyaggal történt mérgezés és a nyelőcsövet érő besugárzás (pl. más tumoros betegség terápiája kapcsán) szintén növeli a betegség kialakulásának kockázatot.

A vírusok közül a humán papillomavírus (HPV) 16-os szerotípusa játszhat közre a betegség kialakulásában (ugyanezen vírus egy másik fajtája méhnyakrákra hajlamosít).

A nyelőcsőrák tünetei

Nyelőcsőrák

A nyelőcsőrák sajnos alattomos betegség, szegényes tünetekkel rendelkezik. Az esetek nagy részében a tünetek jellegtelensége későn viszi orvoshoz a betegeket, amikor a gyógyulás esélyei már rosszabbak.

A vezető tünet a nyelési nehézség. Először a szilárd táplálékok nyelése okoz gondot, később a folyadékoké is. Jelentkezhet fájdalmas nyelés, rendszeres öklendezés, hányás. Figyelemfelkeltő az egyéb ok hiányában bekövetkező nagyfokú fogyás is. Ritkán nyeléskor fellépő köhögést vagy rekedtséget észlelnek a betegek.

A daganat hamar ad áttéteket (metasztázisokat). Közvetlenül terjed a nyelőcső körüli szövetekre, amit a szegycsont mögötti és háti fájdalmak jelezhetnek. A tumor szóródhat a nyirokutakon keresztül, majd a véráram útján is: ekkor a májban, a tüdőben, a csontokban jelennek meg az áttétek.

A betegség kivizsgálása

A szokásos vizsgálatok (fizikális vizsgálat, vérvétel) általában nem sok eltérést mutatnak, a diagnózis alapja a szövettani mintavétel (biopszia), amely endoszkópos vizsgálat (gyomortükrözés) során történik.

A beavatkozás során az orvos számára áttekinthetővé válik a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél kezdeti szakaszának nyálkahártyája is. A gyanús területekből nyert szövetminták laboratóriumba kerülnek, ahol megállapítható, hogy az adott mintában találhatók-e rákosan elfajult területek.

A tumor stádiumának meghatározása céljából a röntgen-, ultrahang- és CT vizsgálatok jelentősek.

A nyelőcsőrák kezelési lehetőségei

A kuratív kezelés alapját a műtéti eljárás jelenti. Többféle műtéti technika alkalmazható, a lényeg minden esetben a tumor eltávolítása, a nyelőcső funkciójának minél nagyobb fokú megőrzésével. Egyes esetekben, mikor a tumor műtéttel nem távolítható el, sugár- vagy kemoterápia hatására a daganat operációra alkalmas állapotba kerül.

Palliatív kezelésként a fájdalomcsillapítás szerepe kiemelkedő. A nyelőcső szűkületei lézeres beavatkozással, endoszkóp segítségével vagy ún. stent beültetésével oldhatók a táplálhatóság javítása érdekében.

(Dr. Kónya Judit)