• A nyelőcsőrák és tünetei

        WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
        Szerző:
        WEBBeteg

        Az elmúlt évtizedekben világszerte növekedett a nyelőcsőrák előfordulási gyakorisága, hazánkban sajnálatos módon az utóbbi 40 év során közel 4,5-szeresére (!) növekedett a nyelőcsőrák miatti halálozás.

        A nyelőcsőrák kialakulása kapcsán ki kell emelni a túlzott alkoholfogyasztást és a dohányzást, különösképpen az alkohol és a dohányzás együttes hatását. Ezenkívül a nyelőcsődaganatok kialakulásában szerepet játszanak még az étkezési szokások, különböző hiányállapotok, a túlságosan forró ételek és italok, erős fűszerek fogyasztása, a nyelőcső különböző megbetegedései (pl. a hosszú ideje fennálló refluxbetegség), a rossz fogak és szájhigiéné, valamint különböző genetikai tényezők.

        A nyelőcsőrák a nyelőcső nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatos (tumoros) megbetegedés, mely az összes rákos megbetegedés két, az emésztőrendszer rosszindulatú daganatainak négy százalékát teszi ki. Magyarországon 400-500 új megbetegedést ismernek fel évente.

        A nyelőcsőrákot Európában 100 000 férfi közül hatnál diagnosztizálják évente, a nőknél az előfordulás hétszer ritkább. Az Egyesült Államokban három megbetegedés jut 100 000 főre, ugyanakkor Kína északi területein minden ötödik ember nyelőcsőrák miatt veszti életét!

        Melyek a nyelőcsőrák típusai?

        A szövettani kép alapján két fő típusa különíthető el:

        • az úgynevezett laphámsejtes rák (laphámsejtes carcinoma) és
        • a mirigyekből kiinduló forma (adenocarcinoma).

        Előbbi Európában sokkal ritkábban fordul elő, gyakori viszont Észak-Kínában vagy Dél-Afrikában. Az adenocarcinoma elsősorban a fehér bőrű férfiaknál gyakori, Magyarországon is ez a jellemző szövettani típus. Leginkább az 50-70 év közötti férfiak betegsége, nőknél ritkábban fordul elő.

        Hirdetések

        Mi idézi elő a nyelőcsőrákot?

        A táplálékkal elsőként érintkező szervek egyikeként a nyelőcső érzékenyen reagál az elfogyasztott káros hatású anyagokra, úgymint a forró ételekre és italokra, gombatoxinokra (aflatoxin), továbbá károsítják a belélegzett rákkeltő anyagok (pl. a nitrózaminok) is.

        A túlzott alkoholfogyasztás, főként az égetett szeszes italok hajlamosítanak nyelőcsőrák kialakulására. Jelentős szerepe van a dohányzásnak is, valamint a vitaminok hiánya (főként az antioxidáns hatású C- és E-vitamin), a nem megfelelő táplálkozás (sok füstölt étel, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása) is elősegíti a kór kialakulását.

        Ha a gyomor savas tartalma hosszú időn keresztül rendszeresen visszajut a nyelőcsőbe, például refluxbetegség vagy bulimia esetén, nő a nyelőcsőrák valószínűsége. A lúgos anyaggal történt mérgezés és a nyelőcsövet érő besugárzás (pl. más tumoros betegség terápiája kapcsán) szintén növeli a betegség kialakulásának kockázatát.

        A vírusok közül a humán papillomavírus (HPV) 16-os szerotípusa játszhat közre a betegség kialakulásában (ugyanezen vírus egy másik fajtája méhnyakrákra hajlamosít).

        A nyelőcsőrák tünetei

        Nyelőcsőrák
        Nyelőcsőrák

        A nyelőcsőrák sajnos alattomos betegség, szegényes tünetekkel rendelkezik. Az esetek nagy részében a tünetek jellegtelensége későn viszi orvoshoz a betegeket, amikor a gyógyulás esélyei már rosszabbak.

        A vezető tünet a nyelési nehézség. Először a szilárd táplálékok nyelése okoz gondot, később a folyadékoké is. Jelentkezhet fájdalmas nyelés, rendszeres öklendezés, hányás. Figyelemfelkeltő az egyéb ok hiányában bekövetkező nagyfokú fogyás is. Ritkán nyeléskor fellépő köhögést vagy rekedtséget észlelnek a betegek.

        A daganat hamar ad áttéteket (metasztázisokat). Közvetlenül terjed a nyelőcső körüli szövetekre, amit a szegycsont mögötti és háti fájdalmak jelezhetnek. A tumor szóródhat a nyirokutakon keresztül, majd a véráram útján is: ekkor a májban, a tüdőben, a csontokban jelennek meg az áttétek.

        A betegség kivizsgálása

        A szokásos vizsgálatok (fizikális vizsgálat, vérvétel) általában nem sok eltérést mutatnak, a diagnózis alapja a szövettani mintavétel (biopszia), amely endoszkópos vizsgálat (gyomortükrözés) során történik.

        A beavatkozás során az orvos számára áttekinthetővé válik a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél kezdeti szakaszának nyálkahártyája is. A gyanús területekből nyert szövetminták laboratóriumba kerülnek, ahol megállapítható, hogy az adott mintában találhatók-e rákosan elfajult területek. A daganat helyi, mélységi kiterjedésének és a lokális nyirokcsomóáttétek megítélésének a tekintetében az endoszkópos ultrahangvizsgálat fontos információkkal szolgálhat. Amennyiben a daganat a nyelőcső alsó harmadában helyezkedik el akkor a bronchoscopos vizsgálat elvégzése fontos része  a diagnosztizálási folyamatnak. A helyi illetve a távoli áttétek vonatkozásában CT vagy PET-CT vizsgálat elvégzése válhat indokolttá. 

        A nyelőcsőrák kezelési lehetőségei

        Kórjóslat

        A kórjóslat a késői felismerés miatt nem jó, ám a korszerű terápiás lehetőségek a túlélést javítják. Korán felismert esetekben a teljes gyógyulás is elérhető.

        A kuratív kezelés alapját a műtéti eljárás jelenti. Többféle műtéti technika alkalmazható, a lényeg minden esetben a tumor eltávolítása, a nyelőcső funkciójának minél nagyobb fokú megőrzésével. Egyes esetekben, mikor a tumor műtéttel nem távolítható el, sugár- vagy kemoterápia hatására a daganat operációra alkalmas állapotba kerül.

        Palliatív kezelésként a fájdalomcsillapítás szerepe kiemelkedő. A nyelőcső szűkületei lézeres beavatkozással, endoszkóp segítségével vagy ún. stent beültetésével oldhatók a táplálhatóság javítása érdekében.

        Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit
        Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A rotavírus-fertőzés

        Dr. Kónya Judit

        3-5 éves korra szinte minden gyermek átesik a fertőzésen. Fontos tudnivalók!

        Vérnyomás és sport

        B. M., szakfordító

        A mozgásszegény életmód a magas vérnyomás egyik kockázati tényezője.

        Mit kell tudni a sugárterápiáról?

        A sugárterápiának nagy szerepe van a daganatos betegek kezelésében. A daganatos betegek több mint fele részesül sugárkezelésben. A...

        A tüdőtályog okai, tünetei és kezelése

        A tüdőtályog általában szövődményként jelenik meg, kialakulását vagy a legyengült, sérült, immunkárosodott szervezet, virulens...

        Daganatterápia - Melyik kezelés jöhet...

        Az, hogy rosszindulatú daganatos megbetegedés esetén melyik gyógymódot vagy mely gyógymódok kombinációját alkalmazzák, számos tényező...

        Savas reflux és gégeproblémák

        A savas emésztési zavar, a gyomorégés általában égő mellkasi fájdalmat okoz a szegycsont mögött. Amikor a nyelőcső alsó záróizma nem...

        A savas reflux rákos hatásai

        Ha a savas reflux gyakran fordul elő, és kezeletlen marad, állandó gyulladást okoz, mely rákká fajulhat.

        Nőgyógyászati daganatok és...

        A legtöbb fogamzásgátló, elsősorban a hormonális módszerek a női ivarszerveken fejtik ki hatásukat, ezért ezen szerveket érintő...

        Nincs két egyforma napom a patológián -...

        A jövő év elején leteheti vizsgáját, ezzel megszerzi tudományos fokozatát Dr. Csonka Tamás patológus szakorvos, akinek igen változatos...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.