A vékonybélrák és tünetei

A vékonybélből kiinduló rosszindulatú daganatok (adenocarcinoma, lymphomák és a carcinoid daganatok) igen ritkák, az összes rosszindulatú emésztőszervi daganat kevesebb mint két százalékát teszik ki.

A vékonybélből háromféle rosszindulatú daganat indulhat ki, ezalapján különítik el az orvosok az adenocarcinomát, lymphomát és a carcinoid daganatokat.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Adenocarcinoma: a nyálkahártya hámsejtjeiből származik, a vékonybél rákos állapotainak közel felét adja. Előfordulása gyakoribb olyan betegek közt, akiknek vastagbelében örökletes tényezőkre visszavezethetően nagyszámú jóindulatú, ám rákos elfajulásra hajlamos polip típusú daganat található. Az átlagosnál gyakoribb a Crohn-betegségben szenvedő betegeknél is. Felismeréskor 80 százalékban már áttéteket adott, legtöbbször a májba.

Lymphomák: a nyiroktüszőkben található fehérvérsejtekből származnak, a vékonybél tumorainak 20 százalékát teszik ki, kialakulása gyakoribb felszívódási betegség esetében (coeliakia). A lymphomák a környező nyirokcsomókba szóródnak leghamarabb.

Carcinoid daganatok: az enteroendokrin sejtekből indulnak ki, a vékonybél rosszindulatú daganatainak mintegy 30 százalékát adják. A carcinoidok lassan terjednek, nehezen alakul ki áttét.

A vékonybéldaganatok tünetei

Mindhárom daganattípus nem jellegzetes hasi panaszokkal jelentkezhet: hasi kényelmetlenség érzés vagy fájdalom, puffadás, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás, egyes ételekkel szembeni intolerancia. Felszívódási zavarok alakulhatnak ki, amelyek a székletet kenőcsössé, rothadásos szagúvá változtathatják.

Növekedése miatt előrehaladott állapotban a tumor bélelzáródást okozhat, amely igen erős, gyakran a tűrhetetlenségig fokozódó hasi görcsökkel, hányással, és hasmenéssel vagy székrekedéssel jár. Részleges bélelzáródás esetén ezek a panaszok átmenetiek és vissza- visszatérnek. A daganatok mindhárom típusánál jellemző az egyéb okkal nem magyarázható fogyás is.

Adenocarcinoma. Leggyakrabban a vékonybél első harmadában fordul elő. Sokszor azon a területen alakul ki, ahol a hasnyálmirigy és az epehólyag közös vezetéke a vékonybélbe szájadzik, ezért ez a fajta vékonybéldaganat gyakran jár sárgasággal. Az adenocarcinómák sokszor véreznek, aminek a következménye a széklet fekete elszíneződése.

Lymphomák. A vékonybél daganatainak ezen típusa gyakran okoz lázat és éjszakai izzadást, a beteg különösen fogékony lehet a fertőzésekre.

Carcinoid daganatok. Jellegzetes, úgynevezett carcinoid tünetegyüttes figyelhető meg, amely rohamok képében jelenik meg: a beteg arca kivörösödik, hirtelen jött hőhullámra panaszkodik, majd elkékül. A beteg szapora és erős szívdobogásérzést tapasztal erős verejtékezéssel, nehézlégzéssel. A roham során a nehézlégzés asztmás jellegű, azaz a kilégzés válik nehezítetté.

A daganat kivizsgálása

A kivizsgálás alapos fizikális vizsgálattal kezdődik. Sovány betegeknél az orvos esetleg kitapinthatja a nagyra nőtt daganatot, de a fizikális vizsgálat rendszerint nem ad értékelhető eredményt.

A vékonybél anatómiája

A vékonybél a tápcsatorna középső, 6-7 méter hosszúságú szakasza, amelynek feladata az emésztés folyamán létrejött tápanyagok felszívása. Hely három részből áll: patkóbél, éhbél, csípőbél. A legbelső réteget a nyálkahártya alkotja, melyet kötőszövetes réteg vesz körül. Ezt egy izomréteg borítja, majd újabb kötőszövetes réteg következik, amire legkülső rétegként a hashártya fekszik rá. A vékonybél belső felszínét a tápanyagok felszívását végző bélboholyrendszer borítja.  A nyálkahártyaréteg sejtjei közt speciális sejtek, ún. enteroendokrin sejtek találhatók, melyek a vékonybél működését szabályozó hormonokat termelnek. A csípőbél nyálkahártyájában a nyirokrendszerhez tartozó számos úgynevezett nyiroktüsző található, melyek a kórokozók elleni védekezésben legnagyobb szerepet játszó fehérvérsejtek csoportokba tömörülnek.

Fontos információkkal szolgálhat a vérkép és az egyéb laboratóriumi értékek elemzése. A lymphomák gyakran jellegzetes vérképet eredményeznek, a fehérvérsejtek számában és összetételében okozott hatásuk révén. A carcinoid tumorok esetében a daganat által termelt hormonszerű anyagok kerülnek be a vérbe és a vizeletbe.

A diagnózis felállításában a legnagyobb szerepe a képalkotó vizsgálatoknak és a szövettani mintavételnek (biopszia) van. A kivizsgálás folyamán röntgenfelvételek (has, mellkas) és hasi ultrahang vizsgálatok készülnek. A vékonybél kezdeti szakasza gyomortükrözéssel vizsgálható. A vékonybél távolabbi szakaszainak vizsgálatához speciálisabb eszköz szükséges, ez viszont nem minden kórházban érhető el.

A diagnózis biopsziás mintavétel alapján mondható ki (a vizsgálat endoszkópos úton történik vagy bőrön keresztül egy tű segítségével), amennyiben a szövettani feldolgozás során bebizonyosodik a daganat jelenléte. A daganatok kiterjedésének meghatározásához egyéb (CT, MR) vizsgálatok szükségesek.

A lymphomák esetében csontvelővizsgálatra lehet szükség, amihez a csontvelőt leggyakrabban a csípőcsontból nyerik helyi érzéstelenítésben.

Kezelési lehetőségek

A kezelést mindig a betegnek legmegfelelőbb módon kell megválasztani az általános állapot és a daganat stádiumának megfelelően.

A kuratív terápia alapja minden esetben a műtét, aminek során a cél a daganat minél tökéletesebb eltávolítása, a hozzá tartozó vékonybélrészlettel együtt. Áttétek esetén a műtét során sok esetben eltávolítják a daganatos nyirokcsomókat, illetve szükség esetén a májáttéteket is. 

Esetenként kemoterápiára és sugárterápiára is sor kerül (elsősorban a lymphomák esetében), amely sajnos gyakran nem eredményez teljes gyógyulást, csak a tüneteket enyhíti.

A palliatív terápia részeként sor kerülhet a belek szűkületének, elzáródásának és vérzésének sebészeti ellátására, illetve a daganat okozta fájdalom csillapítására.

A carcinoidok esetében speciális gyógyszerekkel érhető el javulás.

(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)