A vastag- és végbélrák jelenleg harmadik leggyakoribb a daganatos halálok között Magyarországon, előfordulása pedig egyre gyakoribbá válik hazánkban és világszerte egyaránt. A betegségre hajlamosító tényezők jól ismertek, de feltételezhetően az elkövetkezendő években újabbakra derül fény.
|
| 2/1 Vastagbélrák és végbélrák - Tünetek 2/2 A vastagbélrák kivizsgálása és kezelése |
A vastagbél nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatot nevezzük vastagbélráknak, orvosi szakkifejezéssel kolorektális ráknak (colorectalis carcinoma).
A vastagbélrák előfordulása az egész világon nő. Magyarországon ez a növekedés kiugró: míg ötven évvel ezelőtt tizenöt megbetegedés jutott 100 000 lakosra, napjainkban ez a szám negyvenöt, ezzel jelenleg a harmadik leggyakoribb daganatos halálok hazánkban. Az életkorral a megbetegedés kockázata nő, leggyakrabban 60-80 év között fordul elő. Nők és férfiak egyenlő arányban betegszenek meg.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
|
| A megelőzést a rizikótényezőként említett állapotok, betegségek megelőzése és kezelése jelenti. Az egészséges táplálkozás és a megfelelő mennyiségű mozgás szerepét ebben nem lehet eléggé hangsúlyozni. Szűrővizsgálatként ajánlható a széklet vér tartalmának orvosi ellenőrzése, amelyet a végbél ujjal történő vizsgálatával szokás egybekötni. Ezzel a módszerrel ugyan nem zárható ki biztonsággal a betegség, de a vastagbélrákra igen jellemző véres székletet kimutatja abban az esetben is, ha a vér szemmel nem látható. Az elmúlt években szóba került Magyarországon a vastagbélrák colonoscopiás szűrésének bevezetése a középkorúak közt, amelynek a rendszerét jelenleg dolgozzák ki. |
Számos betegség, állapot hajlamosít a tumor kialakulására: jóindulatú daganatok a vastagbélben (ezek bizonyos formái hajlamosak a rákos elfajulásra, főleg akkor, ha örökletes módon sok van belőlük); gyulladásos bélbetegségek (főleg a colitis ulcerosa); továbbá fokozott a kockázat az előzőleg vastagbélrák miatt műtéten átesett személyeknél is.
Általánosságban elmondható az is, hogy akiknek a családjában már előfordult a betegség, és akiknél már távolítottak el vastagbéldaganatot, azoknál fokozott a kockázat a betegség kialakulására illetve kiújulására. Ezért javasolt a gyakoribb ellenőrzés, szűrés.
Az életmódbeli és táplálkozási szokások a betegség kialakulását jelentős mértékben befolyásolják, mivel a vastagbélben koncentráltan vannak jelen a szervezet számára szükségtelen, káros és rákkeltő anyagok. Ezek minél több időt töltenek a béltraktusban - azaz az emésztés minél lassúbb -, annál hosszabb ideig tudják kifejteni káros hatásukat.
Az inaktív, mozgásszegény életmód bizonyíthatóan növeli a betegség előfordulásának kockázatát, mivel a mozgás hiánya lassítja az anyagcserét. A székrekedésre hajlamosító táplálkozási szokások is rizikótényezőként szerepelnek, így a rostszegény, a fehérje- és zsírdús, sok finomított szénhidrátot (cukrot) tartalmazó étrend. A kockázat szintén fokozott dohányos, alkoholt túlzott mértékben fogyasztó személyeknél.
 |
| Vastagbélrák |
|
| A vastagbél az emésztőrendszer utolsó szakaszát jelenti. Hozzávetőlegesen másfél méter hosszú, benne történik a béltartalom maradék víztartalmának visszaszívása, és kialakul a széklet. A vastagbelet hat szakaszra oszthatjuk. A has jobb oldalán helyezkedik el a vakbél és a felszálló szakasz, melyet a haránt szakasz követ. A has bal oldalán húzódik a vastagbél leszálló szára, amely a szigmabéllel folytatódik, végül a vastagbél utolsó szakaszával, a végbéllel végződik. |
A legjellegzetesebb tünet a székelési szokások - egyéb diétás változások nélkül bekövetkező - változása. A beteg azt tapasztalja, hogy addigi rendszeres székelési szokásai felborultak (ritkább vagy sűrűbb székletürítés), illetve székrekedéses és hasmenéses időszakok váltogatják egymást. A betegek puffadásról és nehezen karakterizálható hasi fájdalomról panaszkodhatnak. Jelentkezhet émelygés, rossz közérzet, a széklet véres lehet. A betegek gyakran vérszegénység miatt kerülnek orvoshoz kivizsgálásra, így derül fény a vastagbéldaganatra. A tünetekhez sok esetben egyéb okkal nem magyarázható, jelentős fokú testsúlyvesztés is társul.
A felszálló és a leszálló szakasz daganatai eltérő típusú tüneteket okoznak. A felszálló szakasz tumorai gyakrabban véreznek, így véres székletet is gyakrabban okoznak. A leszálló szakasz és a szigmabél tumorai inkább a béltartalom továbbhaladásának zavarát, így a székelési szokások megváltozását okozzák. Ezek a tulajdonságok természetesen nem szükségszerűen jelentkeznek tiszta formában, kizárólag a tünetek alapján nem lehet a betegséget diagnosztizálni és a tumor pontos helyét megmondani.
A vastagbélrák korán képez áttéteket: a nyirokutakon keresztül továbbterjedhet a közeli nyirokcsomókba, a véráram közvetítésével pedig a májba, a tüdőbe, az agyba. A szomszédos szervek felé közvetlenül képez áttétet.
(Dr. Kónya Judit, családorvos szakorvosjelölt)
Egészség? Betegség?
Nézze meg a WEBBetegen!
WEBBeteg.hu
Regisztráljon és kérdezzen!
Regisztráció Kérdés feltevés Válaszaim megtekintéseGyakori kérdések Daganatos megbetegedések témában:
Végbélrákot okoz-e a székrekedés? Daganatos alternatív kezelés - Hatásosak? FNH-félelem| |
|
|
|
| |
|
Életmód témák |
Kalkulátorok |
Kiemelt témák
|
||
Egészségügy és jog |
|
Ajánlott szolgáltatások |
A WEBBeteg által ajánlott, látogatóink számára kedvezményes megrendelést biztosító szolgáltatások.
|
|
|
|
|
Szakértőink segítenek |
Kérjük, küldje el a WB szót a következő telefonszámra: 06-90-642-541. Az SMS díja 259 Ft + 27% Áfa (bruttó 329 Ft). A támogatás önkéntes. |
|
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Portálunk oldalai meg- felelnek az egészségügyi információk megbízhatósá- gát és hitelességét garantá- ló HONcode előírásainak. Ezt itt ellenőrizheti.
